2015. április 28., kedd

Könyvajánló: Jennifer L. Armentrout: Origin - Eredet (Luxen 4.)


A könyv adatai: 
Kiadója: Könyvmolyképző
Magyar kiadás: 2014
Oldalszám: 432 old. 

Fordította: Miks-Rédai Viktória


Daemon bármit megtenne, hogy visszakapja Katyt.

Sikeresen behatoltak a Mount Weatherbe, ám az akciónak katasztrofális vége lett. Katy elszakadt tőlük. Elvették. Daemon számára most minden arról szól, hogyan lehetne megtalálni.
Söpörje el, aki az útjába áll? Kérdés nélkül. 
Perzselje fel az egész világot, hogy megmentse Katyt? Boldogan. Tárja fel az emberiség előtt, hogy idegenek élnek közöttük? Örömmel.

Katy számára csak a túlélés marad.
Ellenségektől körülvéve az egyetlen, amit tehet, ha igazodik a helyzetéhez. Még a Daedalusban sem mindenki őrült… de a csoport céljai rémítőek, és amit elárulnak, felzaklató. Kik az igazi rosszak? A Daedalus? Az emberiség? Vagy a luxenek?
Ők ketten együtt bármivel szembenéznek.

A legveszedelmesebb ellenség azonban mindig is jelen volt. Amikor kiderül az igazság, és a hazugságok fala összeomlik, melyik oldalra kerül majd Daemon és Katy?
Együtt maradnak egyáltalán?

 Vigyázat, SPOILERES LEHET !!
Gondolataim a könyvről:
Ez a könyv is kihíváson kívüli volt, megláttam bent nálunk a könyvtárban a szieszta polcon, és haza kellett jönnie velem, pedig tudtam, hogy jönnek a könyvfesztes könyveim, de muszáj volt. Sajnos az előző három kötetről még nem írtam azt hiszem értékelést, viszont ez mindenképpen megérdemel egy posztot.

Nagyon vártam a harmadik függővége után ezt a részt. Katy fogságba esik, és az elején kifejezetten elborzasztóak azok a részek, amik a vizsgálatokat, kérdezősködést, faggatózást és kínzásokat írják le. A könyv szerencsére váltott szemszögű, így egyszerre követjük mi történik Katyvel, és Daemon érzéseit, gondolatait, belső tipródásait is mélyebben átérezzük. Onnantól, hogy Damennal találkoznak számomra gyorsabban haladt a cselekmény, kicsit az elején talán el lett húzvade sejthető volt, hogy Daemon nem hagyja magára Kat-et a bajban.

Nem emlékszem már, hogy volt -e Daemon szemszög az előző könyvben, (azt hiszem már igen) és most ezt különösen sikerült jól megírni, pasis lett. Hős, és szerelmes, vakmerő, de ugyan akkor tipródik, azt érzi, hogy nem érdemli meg amit kapott, mégis feladná az életét is érte. Láttunk már ilyet nem is egyet, mégis a pimasz humor, a kedveskedő megjegyzések, és a sok vicc sokat javít ezen a macsós klisén.

Az 51-es körzetben megismerkedünk a Daedalus kísérleteivel, a céljaival és persze az Originekkel. Érdekes a gondolat, bár nekem az egész könyv alatt olyan nyomasztó érzésem volt tőlük (lehet, hogy a képesség, vagy a "szörnyike" jelleg miatt, nem tudom), és vicces, hogy mennyi szó esik a védekezésről, néhol már alkonyati mélységre hajaz.

A gonoszok sora is bővült, de vannak új pozitív szereplők is, ilyen Archer, aki nagyon belopta magát a szívembe. Lassan bontakozik ki a karakter, de ez kifejezetten jót tesz neki. Kicsit többet tudunk meg Nancyről, Lucról, és Dawson és Beth kapcsolata is érdekesen alakul (ezt mondjuk kb. onnan, hogy megjelentek, lehet tudni.).

Aztán a végén mikor azt hinnéd, sikerült megszökni, jön a nagy jelent, az apokalipszis. Van vér és verejték, áldozatok mind a két oldalon (az jót tesz neki, hogy nem "amerikai álom" szerű) szóval egy igazi akciófilmes lezárást kapunk.

Összegezve:
Bár a Moly.hu-n benne van az első 5 -ben a kortárs, a romantikus és a fantasy kategóriában is, én most a kínzások, a sok pasis klisé, és a borító miatt levontam egy csillagot az értékelésből. 
Mindazonáltal mindenkinek ajánlom, mert izgalmas, fordulatos, helyenként vicces, érdekes fantasy és hát na, azért csak Damonról van szó. Akinek tetszettek az előzőek, ezt is szeretni fogja.


Amit még a sorozatról tudni érdemes (főleg a borítók kapcsán)
Aki esetleg még nem tudná (az most megtudja), az amerikai borítókon egy magyar fotómodell srác, Tóth Pepe szerepel minden köteten, szerencsére ezeket vásárolta meg a Könyvmolyképző is. Szerepelt már más borítókon is de egyértelműen a Luxen sorozat Daemonja ként lett ismert. 
És ami még biztos, hogy egy része mindenképpen lesz, mert bár nem olyan nagyon durva függővéggel, de elég egyértelműen úgy hagyták abba, hogy nagy kérdéseink és kétségeink legyenek az 5. részre. Mutatom a borítókat egyben és nagyobban az ötödikét, ami már sugallja az ellentétet, és utal a negyedik végén eljött fordulatra. 
Bár sajnos a kinézet nem egyforma, csak az első három kötet hajaz stílusban, utána mind a színvilága, mind a képek megváltoznak, amit sajnálok, mert szépen lett elkezdve.

2015. április 27., hétfő

Könyvfesztivál, 2. kör. képekben

Mivel nem akartam túlnyújtani az első posztot, most ebben a posztban mutatnám meg a dedikált könyveket, és még pár képet, amit a feszten és utána csináltam a szerzeményekről.

A beszerzett könyvek. A Sinnert már olvasom, de a többi is hamar sorra kerül. 
A Könyvmolyképző ajándéka a kis különféle mintákkal ellátott fém könyvjelző, amit a lapra lehet tolni. Nekem egy rági típusú autót sikerült kiválasztani.
 A bejáratnál osztogatott kitűző és a Beowulf-fal megszerzett Európa kiadós kitűző. És On Sai sütis Calderon idézete. :-D I Luv Calderon.
A Gabo kiadónál szerzett csodás könyvjelzők.

Végül megmutatom miket írtak a könyveimbe a szerzők: 







Beszámoló a 22. Nemzetközi Könyvfesztiválról

Mivel most szombaton végre ebben az évben én is feljutottam a Könyvfesztiválra, és elég eseménydúsnak mondható volt, írok egy összefoglalót ide is azoknak, akik nem voltak.
Most négy napos volt a Könyvfeszt, csütörtöktől (ápr. 23-26.) vasárnapig tartott,  mi ebből a szombatot céloztuk meg Danival és a nővéremmel, mert itt volt a legtöbb ismerős írónőnek dedikálása, és a várható legtöbb ismerős.

Kalandos volt a felérkezés, mivel hogy a Budapesti közlekedés amúgy is kiszámíthatatlan, és káoszos, a MÁV-ról meg ne is beszéljünk, így inkább csak annyit mondanék, hogy a vonatnak a Nyugati helyett csak Kőbánya -Kispestig sikerült feljutni, mert baleset volt, utána metróval és busszal sikerült eljutni a Szél Kálmán térre, ami már magában kész kaland, és ekkor még be se értünk a Millenárisra.

Bár korábban szerettünk volna de fél 11 magasságában beértünk, megszereztük a karszalagot és elindultunk a nagyobb rész felé.
Először a Gabo kiadót céloztuk meg, mert számomra a nap egyik fő célja Kleinheincz Csilla két könyve az Ólomerdő és az Üveghegy volt. Miután megvettem őket, a nagy áhítatban majdnem ott maradt a visszajáró, de voltak olyan kedvesek az eladók és közölték, hogy Csilla dél körül a standnál lesz (előtte Csilla is mondta Facebookon, hogy várható lesz kint), így megjegyeztük, és mentünk tovább egy kört.

Díjazott gyerekkönyvek a bejáratnál kiállítva. Nagyon tetszett a borítójuk.
Megnéztük a díjazott és kiállított könyveket, az Európa Kiadónál végre most először megjelent Tolkien Beowulf kötetet, amit megsimogattam, de egyelőre még ott hagytuk (főleg azért mert 8 olyan kötete volt a táskámban amit dedikáltatni hoztunk fel, és nem akartuk egész nap cipelni.)

Ebben az évben a sláger a zsákbamacska könyv volt, több kiadónál is láttunk ilyen barna papírba becsomagolt, spárgával átkötött könyvek standját, többek között népszerűsítve a Ne a borító alapján ítélj, jelmondatot.  Volt ahol nyomdáztak rá, volt ahol leírták, hogy kb miről szól, de úgy hogy ne derüljön ki a könyv kiléte, és hogy fiúnak vagy lánynak ajánlják. Nyilván ezek nem mindig a legfrissebb kiadványok, de akinek volt pénze, és ki akarta próbálni a szerencséjét, vagy jó ajándékot keresett, tökéletesen megfelelt.

11 körül átsétáltunk a másik pavilon részbe, ahol főleg a gyermekkönyvesek kaptak helyet (főleg a Libri és az Alexandra gyerekkönyv részlegei) és a végén a sarokban megérkeztünk a célhelyre, a Könyvmolyképző standjához.
Akkor már éppen On Sai dedikált lelkesen, be is álltam a sorba a két Calderon kötetemmel, (már mind a kettőt olvastam.) Bea mindenkivel érdeklődően, és kedvesen beszélt pár szót, külön jól esett, hogy emlékezett a blognevemre, érdeklődött az írásról és plusz bónusz, hogy tőle (vagyis a kis úrfitól, aki mellette ült) kaptunk szerencsesütit Calderon idézettel, amit mi délután ki is bontottuk és jóízűen megettük kint a napon. Finom diós volt :-D



Utána visszasétáltunk a Gabo-hoz, mivel 12 körülre ígérték Csillát, és lám ott is volt, kedvesen, a fehér farkasos pólóban (ami így a képen nézegetve nagyon tetszik:-). Rettentően örültem, hogy végre személyesen is találkozhatunk, és nagyon kedves szavakat kaptam mind a két korábban vett könyvembe. Ígértem, hogy írok majd róla, amint elolvasom a második könyvet, és örültünk egy sort a gyönyörű borítóknak amit Sánta Kira (külön kis kiállítása is volt oldalt a Könyvmoly pavilonja mellett) és én a belső illusztrációknak amit Cserny Timi Pookah tervezett a két könyvnek.Azoknak is a maguk fekete -fehér képi világával különleges hangulatuk van, de erről már bővebben írtam az Ólomerdős posztban.




Ezután visszaballagtunk a Könyvmolyképzőhöz, és szó szerint letáboroztunk a kiadó melletti napos sarokban. Volt ott Moly és blogger találkozó, nagyon örültem, hogy pár szónál kicsivel többet tudtunk beszélgetni Deszy-vel, Fummie-val később Janella Salem-mel Burkus Bettivel és rengeteg olyan könyves ismerőssel, akikkel időről időre összefutunk a feszteken és könyves bemutatókon, de nem mindig jut idő beszélgetni.

13-tól Szurovecz Kitti dedikált, de mivel nála már minden könyvünket sikerült aláíratni, így csak a pár baráti szó, és a meleg ölelés maradt. Ajándékba vittem neki egy saját készítésű Borostyánkönny borítós gyűrűt, és láttam nagyon tetszett neki :-D A közös kép sajnos elmaradt, mert vártak rá az olvasók, de majd legközelebb bepótoljuk.

Ezután következett a másik nagy hármas dedikálása, ülésrend szerint Kemese Fanni, Helena Silence, és Zakály Viki együtt dedikált 14-tól, és bár ott ültünk a kiadó mellett mégsem voltunk elég gyorsak, mert már egész előtt akkora sor állt, hogy fél órát vártunk, mire megszereztük az aláírásainkat. Azt hiszem, talán a lányoknál volt a legnagyobb sor. Fannival a Pippa és a Mya kötetemet írattam alá, kaptam csillagos és esőfelhőket is a könyvekbe, Helenával az Enigma kötetemet, Vikivel pedig most könyvjelzőt, mert tőle még nincs meg egyik kötet sem.

 Végül 15 órától megkezdődött Spirit Bliss és Benina közös dedikálása is, számunkra a nap utolsó, de annál jobb programja. Én itt most Beninával írattam alá a Milan könyvemet és a Farkasok szövetsége első részét, aminek epekedve várom a folytatását. Spirittől pedig megkaptuk a Szem első oldalait, (mivel vele már mindent aláírattam, ami megvolt.) Náluk is nagy volt a sor, még szerencse, hogy Spiritet előbb el tudtuk kapni egy közös kép erejéig. Beninával meg majd pótoljuk. :-D Spirit egy kis fülbevalót kapott a könyvborítóival, Benina pedig egy hollós könyvjelzőt, a Tükör szereplőjéhez igazodva. Mivel a Tükör-t Nővérem vette meg, majd tőle kérem kölcsön. :-D

A reggeli tapasztalatok alapján nem mertük későbbre hagyni az elindulást, így a többieket és a VP talit már kihagytuk, mert nem tudtunk volna a busszal, vonattal hazaérni. Négy körül elindultunk, és a vonaton boldogan nézegettük a szerzett könyvjelzőket, kitűzőket, beszélgettünk a napról, majd Kati és én belekezdtünk egy -egy új könyvbe is :-D

Röviden így telt a szombati nap, új és dedikált könyvek képével, és képes beszámolóval egy következő posztban folytatom.

2015. április 23., csütörtök

Könyvajánló: Leigh Bardugo: Árnyék és csont (Grisha trilógia 1.)

A könyv adatai: 
Kiadója: Könyvmolyképző
Magyar kiadás: 2014
Oldalszám: 374 old. 

Fordította: Varga Csaba Béla 


Alina Starkova sosem várt túl sokat az élettől. A határháborúk során elveszítette a szüleit. Árvaként csupán egyvalakire számíthatott. Egy másik kis földönfutóra, Malra, a legjobb barátjára. Ám mostanra már rá sem számíthatott. Mindkettőjüket besorozták hazájuk, Ravka anyácska hadseregébe. A két fiatalnak életveszélyes küldetésre kell indulnia az Árnyzónába. Ezen az iszonyatos helyen a földöntúli sötétség az úr, ahol valósággal hemzsegnek az emberevő szörnyetegek. Amikor támadás éri a katonai konvojukat, mindannyiuk élete veszélybe kerül. Ám Alina ekkor olyan titokzatos erőnek adja tanújelét, amiről mindaddig még ő sem tudott. A csodálatos megmenekülés kiszakítja a hétköznapok világából.. . Meg sem áll a fővárosig, az uralkodó udvaráig, ahol az árva lány is a Grisa testvériség tagja lesz. Vezetőjük, a titokzatos Kom úr úgy véli, Alina az, akire oly régóta vár Ravka sokat szenvedett népe. A legfőbb varázsló szerint az Alinában rejtőző erő képes lesz elpusztítani az Árnyzónát. A cári udvar fényűző forgatagában sokan Kom úr új kegyeltjének tartják a lányt, aki csak nehezen tud beilleszkedni Mal nélkül. Miközben hazája egyre nagyobb veszélybe kerül, feltárul előtte egy hajmeresztő összeesküvés. Dönteni kell. Szembeszáll a birodalom leghatalmasabb nagyuraival? Egyedül a múltja mentheti meg… hogy Alina megmenthesse a jövőt.

Gondolataim a könyvről: 

Megint belefogtam egy trilógiába, ráadásul orosz, annak neveivel, jellegzetességeivel. Nem sokat ismerek ebből a világból, de hál istennek a rengeteg fantasy elem végtelenül színessé, érdekessé teszi a könyvet. 

 

Alina és Maljen árvák,  kiskorukban találkozunk velük először, amikor a hatalmas Grisák megvizsgálják őket. Aztán térképésztanon és nyomkövető a két barát, és kiderül, hogy az eltelt évek alatt a kötelékek milyen szorosra fonódtak, és hogy érzéseik egymás iránt még mélyebbek, mint gondolták volna. Alinával történik valami, amit még ő maga sem ért, és ezzel elkezdődik a menekülés, a tanulás, az utazás és a Grisák  rejtett világának megismerése. Hogy kicsit jobban átlátható legyen kimásoltam a leírást a könyv első oldaláról: 

Grisák
A Második Hadsereg katonái
Az alaptudomány mesterei
Korporálok
(Az élet és halál rendje )
Szívtörők
Gyógyítók
Étherálok
(Az idézők rendje)
Szélhívók
Pokolhívók
Hullámhívók
Matyeriálok
(A fabrikátorok rendje )
Djuraszták
Alkimisták

Miközben Alina az erejét fedezi fel, megismerkedik a rendekkel. Jól felépített, logikusan kitalált rendek ezek, amiket színekkel (piros, kék, bordó, fekete), viselkedéssel, ültetéssel választ el az uralkodó. A palotában töltött idő alatt talán a legérdekesebb karakterek, Zsenya és maga az Éjúr, Kom, aki nagyon sokáig kiismerhetetlen az olvasónak is. Nem is gondoltam a fordulatra, míg be nem következett, olyan jól "titkolta" a szándékait Kom úr. 


Végig körbelengi valamilyen misztikus északi vonal, nem mondanám kifejezetten oroszosnak, de a nevek, helyek leírása miatt az ember nem tud elszakadni tőle teljesen. Érdekes, hogy mostanában több már kultúrájú ország kerül az olvasott könyveim sorába (a Vihartáncos Japánra épül) és mind nagyon tetszik, üde, változatos színfoltok a sok hasonló Vörös Pötyis között. 

 

Alina a könyv alatt fejlődik, mind erejében, mind jellemében. Kicsit jobban megismeri önmagát, persze megtanulja használni az erejét is, de ráébred arra mi volt és most is mi igazán fontos az életében. Bár kerülgetik Mallal és sokáig elbeszélnek egymás mellett, nagyon szép a kapcsolatuk, és ez különösen a bujkálás alatt tetszett a vége felé. 

 Kapunk egy rövid tanmesét arról is, hogy néha a kegyelemmel többre megyünk, mint ha uralkodni, pusztítani szeretnénk. Bár szépen lekerekítették a végét, a sok kérdőjel ott maradt, és nagyon várom mi történik majd velük a következő részben. 

 

Egy igazán tanulságos, és közben végig érdekes, izgalmas és fantáziadús tanmese. Ajánlom!

 

Pár szóban a trilógia eredeti borítóiról: 

Tudjátok, hogy szerelmes vagyok a borítókba, de ezek valami csodásak. Hál istennek manapság már sokszor ügyelnek arra, hogy a sorozat köteteinek passzoljon színben, mintában stílusban a kinézete, de ez itt azt hiszem különösen jól sikerült. A kanyargó indák és a kicsit gótikus betűtípus nagyon jól passzol. Megmutatom a második és a harmadik rész borítóját is, hadd csodáljuk őket így egyben. Remélem a Könyvmolyképző a folytatásokat is ezekkel veszi majd meg. Sajnos a folytatásokra még várni kell, magyarul csak az első jelent meg, de ha nem bírom ki, akkor nekik kezdek majd angolul is. :-D 


2015. április 9., csütörtök

10/50 32-es pont: Egy trilógia : Kiera Cass: A párválasztó, Az elit, Az igazi

10. elolvasott: 32: Egy trilógia: Kiera Cass A Párválasztó, Az Elit, Az Igazi és mellé a Párválasztó történetek, A Herceg és a Palotaőr. 


Most járok egyötödénél, de már a trilógián túl, ettől is féltem. Hát végigküzdöttem becsületesen, de enyhe mazoista hajlamra hajaz, hogy a második könyv körül már abba akartam hagyni.

A könyv adatai: 
Kiadója: Gabo 
Magyar kiadás: 2013, 2013, 2014
Oldalszám: 360, 354, 346. old. 

Fordította őket: Gázsity Mila 





Harmincöt lány. Egy korona. Egy lehetőség, ami az életben csak egyszer adódik. A Párválasztóban részt vevő harmincöt lány számára ez életük legnagyobb esélye. Egy lehetőség arra, hogy kiszabaduljanak abból az életből, amibe beleszülettek. Hogy belépjenek egy világba, amiben csillogó ruhákat és felbecsülhetetlen értékű ékszereket hordanak. Hogy palotában lakjanak és a csodás Maxon herceg szívéért vetekedjenek egymással. America Singer számára azonban kész rémálom Kiválasztottnak lenni. Azt jelenti ugyanis, hogy hátat kell fordítania titkos szerelmesének, Aspennek, aki egy alsóbbrendű kasztba tartozik. El kell hagynia az otthonát, hogy beszálljon az ádáz küzdelembe egy koronáért, amire nem is vágyik. Egy palotában kell élnie, amit a lázadók erőszakos támadásai fenyegetnek állandóan. Aztán America megismeri Maxon herceget. Lassan megkérdőjelezi addigi terveit, és rádöbben arra, hogy az élet, amiről mindig is álmodott, talán köszönő viszonyban sincs a jövővel, amit korábban még csak el sem képzelt volna. 
A lányok kiesési sorrendben.

Gondolataim a trilógiáról: 
Az első nagyon vontatott volt, lassan indultak be a cselekmények. Ez alapvetően egy kicsit az éhezők viadala gyenge változata keverve az indiai kaszt rendszerekkel, és közben minden mesés, és egy kicsit hamupipőkés. 
Aspen túl büszke, America túl makacs, és kishitű, természetesen nem bízik magában, mégis mindent megnyer és bejut. Maxon olyan amilyen, talán az egyetlen teljesen pozitív karakter, akit értek és elfogadok annak ellenére, hogy szinte semmit nem tudunk róla. 

Számomra ezekkel a kötetekkel az a baj, hogy már olvasás közben elutasítom az ilyen rendszereknek még a gondolatát is. Mivel hál istennek nem ilyenben nőttünk fel, számomra ezek nagyon nehezen emészthetőek és befogadhatóak, nem is tudom annyira beleélni magam, és e miatt egy kicsit  a komolyságukat is elvesztik. 




Van benne persze szerelmi huza-vona és háromszög, még az elsőben egész jól meg is írta az írónő. A második közepén én már tudtam kit választ, de belehaltam, hogy csak hatig jutottunk el a végére, és csak az elitet sikerült kiválasztania a Hercegnek, bár nyilván kellett hagyni cselekményt a harmadik részbe is.

A harmadikban már megjelenik a felkelés, a kívülről jövő ellensége fenyegetése is, van egy kis szöktetés, kémkedés, izgalom, és rejtett jó tulajdonságok is kiderülnek, de még itt is nagyon lassú volt a cselekmény, bár jóval gyorsabban haladtam.

A két izgalmas szereplő Maxon és a király, akiről végül is csak lassanként, apránként kapjuk meg az infókat, és az indokokat, Maxon karaktere, kedvessége, udvariassága, bugyuta tartózkodása néha nagyon tetszett. Vannak benne szép részek, ilyet különösen a harmadikban találtam, mikor már kiderült egyértelműen mi a szitu (Esőben tánc, bálok, séták, szöktetés a lakosztályba) de sokszor volt szirupos és klisés, és rengeteget ismételt és ez zavart.
Értem én, hogy ki akarta hangsúlyozni az elnyomórendszert, a szegénységet, és mindezt kicsit romantikus, szirupos formába önteni ezzel a lánymesével, de valahogy nem sikerült rendesen. Azt hiszem, és ezt egy hosszabb egy kötetben lerendeztem volna.

Pár szóban a borítókról:
Plusz pont jár viszont a borítókért, azok mesések, a színek, a ruhaváltozatok, az arckifejezés, az nagyon tetszik. Amúgy is borító fan vagyok, de ez kifejezetten egységes, igényes szépre tervezték őket.

A második sorban jobbról és balról van a két novellás kötet, a legalsó sorban ezek vannak külön, külön szép, egyedi, egy színű borítóval.

 Érdekesség, hogy a második sor középen látszik már az új rész A The Heir,  ami elvileg a Goodreads szerint a negyedik rész, ám Maxon örököséről szól, ha így tekintjük, akkor folytatás, de egy új sorozat kezdete is. Ezt a részt 2015-re ígérik, de már látszik, hogy lesz 5. rész is biztosan.


Összességében, letudtam a trilógiámat, de csak annak ajánlom, aki szerelmes a szirupos, kicsit disztópikus elemekkel megtűzdelt trilógiákba, irdatlan sok résszel és romantikával

Filmajánló: Beavatott 2. - Insurgent - Lázadó

Színes, magyarul beszélő, amerikai kalandfilm, 119 perc, 2015
Rendező: Robert Schwentke
forgatókönyvíró: Brian Duffield, Akiva Goldsman
operatőr: Florian Ballhaus
zene: Joseph Trapanese
producer: Lucy Fisher
vágó: Stuart Levy, Nancy Richardson
S
zereplő(k):
Shailene Woodley (Beatrice 'Tris' Prior)
Ansel Elgort (Caleb)
Theo James (Four)
Kate Winslet (Jeanine)
Miles Teller (Peter)
Naomi Watts (Evelyn)
Jai Courtney (Eric)
Zoë Kravitz (Christina)
(Port.hu)

Gondolataim a filmről: 
Mindenképpen érdemes elmondani, hogy a film előtt nem olvastam végig a könyvet. Akartam, be is volt ütemezve, de nem értem csak a feléig, így végre egyszer úgy ültem be a moziba, hogy nem tudtam mi lesz a film vége, és meg kell mondjam, nagyon izgalmas volt. Rendesen belesüppedtem a székbe, még meg is lepődtem a kis csel előtt, hogy akkor most mi lesz Trissel.

De menjünk szépen sorjában, és kezdjük az elején:

A nagyon tetszett a filmben, hogy szépen követik a cselekményt, még ha nem is mindig kiskutya hűséggel, ugyan azokat a mondatokat mondva, de jártak a Barátságosaknál, és jártak a csoport nélkülieknél,(ahol jött számomra az első meglepetés) és az őszintéknél is (kb. a szérumig olvastam.) Nagyon tetszik, ahogy a ruhákat elkészítették, hogy tényleg kifejezi a csoportok jellemzőit, a barátságosaknál a földszínek, sárgák, barnák, zöldek, az őszintéknél pedig csak az elegáns fekete-fehér, mert számukra csak ez létezik, vagy igazat mondanak, vagy hazudnak, de nekik azt nem szabad. Közben kicsit néhol az elején olyan roadmovie érzésem volt, mentek, mentek, összeszedték az infót, majd menekültek megint tovább.


Majd jönnek a látomásos részek, hogy ugye megtudjuk mit rejt Jeanine vágya. Mit ne mondjak, erről hallottam legtöbbet a film előtt, de számomra nem volt olyan katasztrófa. Sokan kihangsúlyozták, hogy milyen hosszúak és számítógép - effektesek a jelenetek, ami igaz is, néha én is éreztem, hogy pár perccel rövidebb és kevesebb akció is elég lett volna, és ráadásul 3d-ben néztük meg, ami hát azon kívül, hogy bár szilánk arrébb repült, és néhol a térben előrébb álltak, nem sok mindent tartogatott. Én annyi előnnyel indultam, hogy nem olvastam a könyvben ez milyen szinten, mennyire részletesen van leírva, így nem tudtam összehasonlítani, de majd olvasás után megteszem.

Mindenesetre látványos volt, és legalább megértettem miért erre a szétrepülős "álom beli" dologra van kihangsúlyozva a trailer, a plakát, és a karakterplakátok jellege. Addig nem értettem, hogy kerül ez a kép, sőt akik olvasták, még azoknak sem tűnt fel a dolog. Viszont ettől függetlenül nagyon tetszik a legfelső plakát, jól ki lett találva, még ha nem is egyedi, de legalább nem annyira tipikus YA film plakát. 

Pár szóban a karakterekről: 
Tris a film alatt végig önmarcangol, bűntudata van a szülei, és Will miatt, e miatt titkolózik, bezárkózik, menekül, és a végén a szimulációk alatt kemény megküzd saját magával és a belső démonaival is. Négyes sajnos csak asszisztál, kevesebb szerep jut neki, inkább csak lelki támasz és segítő, egyetlen érdekes momentum, amikor az megjelenik a Csoport nélküliek vezetőjeként egy halottnak hitt rokon, azt nagyon tetszett.
Viszont akikre nem számítottam Caleb és Peter pálfordulása. Mind a ketten nagy meglepetést okoztak, annak köszönhetően, hogy nem olvastam el előre a könyveket. Érdekes volt, hogy ki melyik irányba mozdult el, és még mindig nem vagyok benne teljesen biztos, hogy ott is maradnak. Mivel még nem olvastam el a Hűségest sem, ez is nagy titok.


Amit talán sajnálok, hogy a filmzene fel sem tűnt. Máskor már előre hallgatom, figyelem, és ha olyan üt a film közben is, de most egy hang sem maradt meg. Vagy csak annyira jó volt, hogy fel sem tűnt, és beleolvadt a képekbe, vagy fordítva, de sajnálatomra egyáltalán nem volt emlékezetes. Belehallgattam most a posztírás közben, de sajnos így sem lett sokkal jobb, a végén mikor szabadulnak, akkor van nagyobb lélegzetvételű, de sajnos nem maradandó. 

Elgondolkoztam rajta, hogy most a vámpíros filmek-könyvek után ez az új trend az általam csak "megfigyelős" utópiáknak elnevezett stílus. Elég sok ilyet láttam, látunk mostanában, és jobban belegondolva mind erre épül valamilyen szinten( Éhezők viadala, Siló, Beavatott sorozat, Útvesztő...stb.) Bezárjuk őket valahova, küzdjenek, törjenek ki, lázadjanak, de nem baj, mert ez mind csak megfigyelés, kísérlet. Úgy tűnik most ennek van trendje.

Összességében: 
Ajánlom azoknak, akik olvasták, mert azért látványos, és azoknak, akik nem mert érdekes elmerengeni rajta, és végigizgulni velük mi lesz. Mivel ezt kaptam a negyedik évfordulónkra, így még szebb élmény marad. 

2015. április 2., csütörtök

Szerzők

Szerzők, akiktől olvastam, betűrendben. A betűrend a magyar viszonyokat követi, így a külföldi szerzőknél a vezetékneveket előre tettem, ez alapján lehet keresgetni. Rájuk kattintva elvisz az adott bejegyzésekhez.
Jelenleg 92 különböző szerzőtől található meg több mű értékelése, ajánlója is.
Coelho, Paulo 
Cole, Kresley
Collins, Suzanne
Coolwijk, Marion van de 
D
Dickens, Charles  
Dessen, Sarah
E
Ee, Susan  
F
Fejős Éva  
Fitzpatrick, Becca
Flinn, Alex
Forman, Gayle
G
Galbraith, Robert / J. K. Rowling
Gavalda, Anna
George, Nina
Green, John 
Gruen, Sara 
Gier, Kerstin

Hodkin, Michelle

Hoover, Colleen
K
Kagawa, Julie
Kemese Fanni
Kemmerer, Brigid
Kleinheincz Csilla
Kristoff, Jay
L
Lackfi János
Lee, Alan
Leiner Laura
Levithan, David
Lockhart, E.
Loveless, Ryan 
Lore, Pittacus
Lowry, Lois
Lynn, J. 
M
Maas, Sarah J. 
Marshall, Peter 
McGarry, Katie 
Meyer, Stephenie
Millay, Katja
Monti, Tara / 
Moskát Anita
Moyes, Jojo
N
Nielsen, Jennifer A.
Niffenegger, Audrey
O
Okváth Anna
On Sai / Varga Bea
Orwell, George
P
Patrick, Cat
Park, Jessica
Pearson, Mary E.

Raasch, Sarah
Roth, Veronica
Rothfuss, Patrick
Rowling, J. K.  
Rowell, Rainbow 
Ryan, Anthony
S
Salinger, J. D.
Schneider, Robin 
Shannon, Samantha
Silence, Helena
Spirit Bliss / Hujder Adrienn
Staveley, Brian
Stiefvater, Maggie
SZ
Szurovecz Kitti 
T
Toler, B. N.
Tolkien, J. R. R. Könyvekről és filmekről. 
Tóth Krisztina
Tucker, K. A.
V
Varga Bea
W
Webber, Tamara 
Weir, Andy
Wilde, Oscar
Wodehouse, P.G.
Y
Yancey, Rick
Yoon, Nicola
Z
Zusak, Markus
Zevin, Gabrielle

Szerzők

Szerzők, akiktől olvastam, betűrendben. A betűrend a magyar viszonyokat követi, így a külföldi szerzőknél a vezetékneveket előre tettem, ez alapján lehet keresgetni. Rájuk kattintva elvisz az adott bejegyzésekhez.
Jelenleg 92 különböző szerzőtől található meg több mű értékelése, ajánlója is.
Coelho, Paulo 
Cole, Kresley
Collins, Suzanne
Coolwijk, Marion van de 
D
Dickens, Charles  
Dessen, Sarah
E
Ee, Susan  
F
Fejős Éva  
Fitzpatrick, Becca
Flinn, Alex
Forman, Gayle

Gaiman, Neil
Galbraith, Robert
/ J. K. Rowling
Gavalda, Anna
George, Nina
Green, John 
Gruen, Sara 
Gier, Kerstin

Hodkin, Michelle

Hoover, Colleen
K
Kagawa, Julie
Kemese Fanni
Kemmerer, Brigid
Kleinheincz Csilla
Kristoff, Jay
L
Lackfi János
Lee, Alan
Leiner Laura
Levithan, David
Lockhart, E.
Loveless, Ryan 
Lore, Pittacus
Lowry, Lois
Lynn, J. 
M
Maas, Sarah J. 
Marshall, Peter 
McGarry, Katie 
Meyer, Stephenie
Millay, Katja
Monti, Tara / 
Moskát Anita
Moyes, Jojo
N
Nielsen, Jennifer A.
Niffenegger, Audrey
O
Okváth Anna
On Sai / Varga Bea
Orwell, George
P
Patrick, Cat
Park, Jessica
Pearson, Mary E.

Raasch, Sarah
Roth, Veronica
Rothfuss, Patrick
Rowling, J. K.  
Rowell, Rainbow 
Ryan, Anthony
S
Salinger, J. D.
Schneider, Robin 
Shannon, Samantha
Silence, Helena
Spirit Bliss / Hujder Adrienn
Staveley, Brian
Stiefvater, Maggie
SZ
Szurovecz Kitti 
T
Toler, B. N.
Tolkien, J. R. R. Könyvekről és filmekről. 
Tóth Krisztina
Tucker, K. A.
V
Varga Bea
W
Webber, Tamara 
Weir, Andy
Wilde, Oscar
Wodehouse, P.G.
Y
Yancey, Rick
Z
Zusak, Markus
Zevin, Gabrielle