2015. december 31., csütörtök

2015 leg-leg-leg, év végi összefoglalás

Hú, érzem, hogy ez a poszt nagyon hosszú lesz. Sok minden változott ebben az évben, viszont az elmondható, hogy könyves szempontból minden rekordot megdöntöttem! Ebben az évben indult el a bloghoz kapcsolódóan a Facebook oldal, van most már egy Instagram oldal is, és apróbb design váltások, módosítások is tervben vannak (ilyen kísérlet például a hóesés, tetszett? ).

Bár ebben az évben talán nem voltam annyi könyves eseményen, viszont azt hiszem a könyves kihívásnak is köszönhetően dupla annyit olvastam és írtam, mint átlagos években eddig (ezzel együtt 68 poszt készült a blogra az évben, ebből 29 könyves kihívásos). Ha már összegző poszt, kicsit összegezzük a számokat erről az évről:


  • Összesen ebben az évben 91 könyv (ebben benne van a megkezdett könyv is!) 
  • Befejezett és elolvasott 80 könyv (régebbi években ált. 50 körül volt egyetem mellett)
  • Össz elolvasott oldalszám : ~25638 (Moly.hu -ról, ez nagyon durva, de ez a félbehagyottak nélkül, tehát durván 26 000 oldal! Sose volt még ennyi!)
  • 46 különböző külföldi szerző (volt akitől több könyvet olvastam, azt nem számoltam többször) 
  • 12 különböző magyar szerző (volt akitől több könyvet olvastam, azt nem számoltam többször)
  • elolvastam ebben az évben 2 db trilógiát 
  • Befejeztem 3 db  trilógiát (elolvastam az utolsó részeket) 
  • Elolvastam 7 db 2 részest (volt, ami csak ennyi, van ami trilógia lesz valamikor, van aminek kiegészítője lesz.) 
  • Elkezdtem 8 db több részes sorozatot (nem mind trilógia, van ami több részes)
  • Disztópia 7 db (itt egyesével a kötetek, van benne azonos szerző)
  • Levélregény 2 db 
  • Fantasy 24
  • YA regény 19 db 
  • Kortárs tini komolyabb 11 db 
  • Krimi 2 db 
  • Képregény 1 db 
  • Életrajz 2 db 
  • Mese 2 db 

És hogy ne csak a sivár számok legyenek a poszt fő tartalma, elhatároztam, hogy megpróbálok legeket választani, a saját szempontjaim szerint, ami emlékezetes maradt az év folyamán. Legjobb főszereplő pasit és csajt nem is tudnék és nem is szeretnék választani, viszont azt hiszem, lesznek benne karakterek, akikre érdemes emlékezni. Ó, igen, nem tudtam néhol csak egyet választani, de talán ez nem is baj. :-D A képekre kattintva elérhetőek a bejegyzések a könyvekről! 


2015. december 30., szerda

Könyvajánló: Jennifer A. Nielsen: Hamis herceg - The False Prince

A könyv adatlapja:

Kiadó: Könyvmolyképző
Sorozat: Vörös Pöttyös - Hatalom trilógia 1.
Kiadási év: 2014
Oldalszám: 342 old.
Folytatásos: igen, 1. rész
Eredeti címe: The False Prince
Fordította: Szujer Orsolya

Fülszöveg:
Egy merész terv borzalmas útra és az árulás szélére sodor egy árva fiút.
Carthya királysága polgárháború szélén áll. Hogy egyesítse a széthúzó népet, Conner, egy nemesember a királyi udvarból, ravasz tervet eszel ki: kitanít egy árva fiút, hogyan adja ki magát a király rég elveszett fiának, és bábhercegként trónra ülteti.
Négy árva verseng a szerepért, köztük a makacs Sage is. Sage tudja, hogy Conner szándékai nem éppen nemesek, de mivel saját élete is cérnaszálon függ, nem tehet sokat – el kell érnie, hogy Conner őt válassza, vagy nem kerül ki élve a kalandból.
Ahogy Sage az omladozó árvaházból Conner bámulatos birtokára kerül, egyre több hazugságra és árulásra derül fény, míg végül az igazság is kiderül, ami Conner minden tervénél veszélyesebbnek bizonyulhat.
Hihetetlen kaland tele veszéllyel, izgalommal és hazugsággal. Az utolsó oldalig fogva tartja az olvasót.

Gondolataim a könyvről: 
Ez a könyv különleges úton jutott el hozzám. Láttam már a borítót többször is, és tetszett is, de mivel tudtam már hogy több részesre tervezik, nem is mertem nekikezdeni. Aztán karácsonyra rendeltünk könyvet a Könyvmolytól kolléganőmmel, és úgy esett, hogy mind a kettőnknek olyat küldtek, ami kevésbé érdekelte, így cseréltünk. Ő nekem adta a Hamis herceget, mert kevésbé szereti a fantasyt (bár inkább történelmi regénynek mondanám, mint fantasynak) én pedig miután azért gyorsan elolvastam, neki adtam a Sorok között-et. 

Végre az ünnepek alatt lett is időm arra, hogy neki üljek rendesen, és elolvassam. Hát, az első 50 oldal elég nehezen indult be, nem voltak nagy poénok, sok név jött szembe, viszont az elbeszélői stílus tetszett. Általában E/1-ben vagyunk, bár érdekes, mert néha van váltott szemszög, vagy kívülről nézet, esetleg tudálékos (mindent elmesélő, kielemző) elbeszélő is, de ez csak a vége felé jellemző. Aztán az első 100 oldal után beindul, elkezdődnek a fejezeteknél a függővégek, és elkap a gépszíj. Csak olvasnád, a karakterek egyre szimpatikusabbak lesznek, és már benne is vagy nyakig. 

Nem mondanám, hogy tövig rágtam a körmöm, de van benne pár jobb jelenet (pl. a lovas) a végén pedig egy nagy csavar, amire nem is számítottam (pedig általában a könyv felénél már tudni szoktam mi lesz a vége.) Nehéz erről úgy írni, hogy ne spoilerezzek sokat, de megéri egy szuszra elolvasni, akkor jobban megmarad. 
Az alapeset nem ismeretlen, Carthya nagy országa közelgő veszedelemmel néz szembe vagy polgárháború, vagy a környező országok miatt. Conner a helytartó galád tervet eszel ki, (erre is láttunk már példát pl. Vasálarcos), hogy megakadályozza a bukást, ám a módszerei nem túl erkölcsösek. Ő az igazi sötét karakter a könyvben, nagyon utáltam a könyv végére. 


Sage kezdetben nem tűnt túl érdekesnek, de makacssága, a bátorsága, a kevés, ám annál frappáns mondat és jelenet meggyőzi az embert. Tobias a tudálékos, Roden pedig a többet erővel, mint ésszel. Mott fontos és kedves karakterré vált a végére. Imogen pedig azt hiszem tartogat még érdekességeket, remélem nem követi vele a sztereotípiákat. 

A sorozat 3 részes lesz és nagyon jó hír, hogy már mind a három megjelent magyarul is a Könyvmolynál, azoknak is nagyon szép a borítója.

 Az eredeti borítók
Az Egyesült Királyság beli borítók teljesen eltérnek, kicsit olyan mintha bérgyilkosról szólna a történet, de nekem ez abból a szempontból jobban tetszik, hogy kicsit jobban utal a korra és a hangulatra. 

Itt lentebb extraként pedig több külföldi kiadás borítóit hoztam el. A jobb fölső amerikai (Barnes and Noble), a bal lenti pedig egy ARC példány borítója. 

Nincs függővég a végén, de megoldásra váró problémák, és érdekes karakterfejlődések lehetőségei benne vannak. Jól felépített világ, és sikeresen elérte az írónő, hogy érdekeljen a folytatás is! 

2015. december 28., hétfő

Könyves kihívás évértékelő 2015. - majdnem megcsináltuk!

Ebben az évben először elszántam rá magam, hogy megcsinálom a könyves kihívást, méghozzá a legnehezebbet, az 50 pontosat.

Amit mindenképpen megállapíthatunk, hogy nem könnyű falat. Nem is az 50 könyv elolvasása (ennyi azért szokott menni egy év alatt), inkább az volt probléma, hogy csak azt olvassam el, ami be volt tervezve. Egy jó pár pont változott a kihívás során, ahova találtam jobb könyvet, oda betettem azt, viszont azzal nagyobb problémám volt, hogy a rengeteg új megjelenés miatt sokszor háttérbe szorult a kihívás. Év elején igyekeztem várt könyveket is keríteni, de ennek ugye sokszorosa, (sokszor jobbak) jelentek meg, így sajnos nem egyszer elcsábultam.

Az év közepe felé már megvolt a fele, nyáron is elég sokat tudtam olvasni, viszont ősszel jöttek a nagy megjelenések, novemberben pedig váratlanul közbe jött egy albérleti költözés, ami minden maradék időt és energiát felemésztett, így most már nem is törekedtem az 50-re, munka mellett is nagyon büszke vagyok az elolvasott könyvekre, ami szám szerint:

29 teljesített pont


Számszerűen:  29 pont van teljesítve de!:
36 könyv/kötet összesen (két trilógia van benne, több folytatás és az egyik ponthoz két Magnus Bane kötet)
Elolvasott oldalak: 11523 (Több mint 10 000 oldal!!!!) 


Olvastam:
- levélregényt (Levelek  Skye szigetéről)
- orosz és japán témájú könyvet (Orwell, Vihartáncos)
- egy megrázó klasszikust (Orwell) 
- több trilógiát ( Párválasztó, Rubinvörös, Szeretni bolondulásig stb.)
- és több befejező kötetet is.
- egy iszonyat megrázó könyvet magyar szerzőtől (Horgonyhely)
- nagyon jó magyar fantasykat (Kleinheincz Csillától és On Sai-tól)
- több jó könyvet régi kedvencektől (Rainbow Rowell, Maggie Stiefvater) 

A teljesített pontok listája: 

3. Könyv, amiből filmet készítettek: Veronica Roth Insurgent: Lázadó
4. Egy könyv, ami idén jelent meg :  Benina: Tükör 1. Rekviem a szivárványodért

6: Egy könyv, amelyet 30 év alatti író írt: Moskát Anita: Horgonyhely
7. Egy könyv, amelyben nem-emberi szereplők vannak: Kleinheincz Csilla: Ólomerdő
9. Egy nőíró könyve: Louisa May Alcott : Kisasszonyok 
10. Egy krimi vagy thriller: Robert Gailbright : Selyemhernyó
11. Egy könyv, aminek egy szóból áll a címe: Kleinheincz Csilla :Üveghegy
12. Novelláskötet: Benkő Levente: Manók, emberek, fehérnépek
13. Egy könyv, ami külföldön játszódik: Lois Lowry : Számláld meg a csillagokat
15.Egy népszerű író első könyve: Anna Gavalda: Csak azt szeretném, ha valaki várna rám valahol
16: Egy könyv olyan írótól, akit szeretsz, de ezt még nem olvastad tőle: Maggie Stiefvater: Sinner -Bűnös
17: Egy könyv, amit egy barátod ajánlott: Jessica Brockmole: Levelek Sky szigetéről
20: Egy könyv az olvasólistád éléről: Jay Kristoff: Vihartáncos
22: Egy könyv, ami kikészít: Leiner Laura : Akkor szakítsunk
24. Egy könyv, aminek a borítóján teljesen az van, amit a történet kifejez: Susan EE. - Angelfall
27: Egy könyv, amit egy nap alatt be tudsz fejezni: Jessica Park: Flat out Matt (És előtte a Flat Out Love) 
31: Egy könyv, amiről rossz vélemények vannak: Veronica Roth: Hűséges
32: Egy trilógia: Kiera Cass: Párválasztó (3+1 KÖTET) 
34. Egy könyv szerelmi háromszöggel: Sarah J. Maas: Üvegtrón
35: Egy könyv, ami a jövőben játszódik: On Sai: Scar, Lucy
36: Egy könyv, ami egy középiskolában játszódik: Rainbow Rowell: Eleanor és Park
37: Egy könyv, aminek szín van a címében: Kerstin Gier: Rubinvörös, (Zafírkék, Smaragdzöld) trilógia
38: Egy könyv, amelyiken sírtál: Gabrielle Zevin: Egy könyvmoly regényes élete
39: Egy könyv, amiben varázslat/mágia van: Cassandra Clare : Bane Krónikákból 3.- 4. 

40: Egy képregény:X-men E, mint eltörölni

44: Egy könyv, ami eredetileg más nyelven íródott: 
Julie Kagawa: A Vashercegnő

 45: Egy könyv, ami Karácsonykor játszódik: Charles Dickens: Karácsonyi ének
46: Egy könyv olyan írótól, akinek ugyanazok az iniciáléi,mint neked: P. G. Woodhouse: Mr. Mulliner meséi
48: Egy tiltott könyv: George Orwell: 1984


Mivel én benne voltam egy könyves csoportban, ahol be is számoltunk egymásnak röviden, egy Google doksiba gyűjtöttem a benyomásom először, viszont a blog miatt, nekem erről a 29 könyvről rövid vagy hosszabb posztok formájában itt is van beszámolóm, amit az év folyamán végigkövethettetek. Ezek mind elérhetőek az oldalmenüből a képpel, a fenti menüből vagy az itteni listából egyesével. 

A blogposztok írása közben pedig még jobban elmélyedhettem ezekben a történetekben. Illusztrációkat kerestem, filmadaptációkat néztem meg újra, érdekességeket gyűjtöttem, és egyre csak bővültem velük. Ha másért nem, már ezért megérte mindezt elolvasni, küzdeni a könyvekkel és a posztokkal. 

A betiltott könyvvel (Orwell), a novellás kötettel (Benkő Levente) és a nevem betűis könyvekkel (P. G. Woodhouse) nagyon nagyon megküzdöttem, ezek elolvasására végtelenül büszke vagyok. 

Sok ajánlatot kaptam az év során a könyves csoportban is, ezeket felírogattam, vagy bele is tettem a listába. A listát megtartom majd magamnak, és a most kimaradt könyveket is igyekszem, ha más nem, a jövő évben sorra venni. Pár már ki van kölcsönözve és csak a sorát várja, hogy esténként olvashassam, viszont több olyan is volt közte, amit be kellett volna szerezni, megvenni, vagy előkeríteni valahonnan, mert könyvtárban nem találtam meg. 

Annak meg külön örülök, hogy volt olyan, mikor egy általam ajánlott könyv más tetszését is elnyerte (ilyen volt például az Egy könyvmoly regényes élete).

Nem tudom még, hogy jövőre belevágok -e, ha csinálom is, mindenképpen csak egy rövidebbet, kevesebb és szabadabb ponttal, amiben jobban válogathatok. 

2015. december 22., kedd

Könyvajánló: Maggie Stiefvater: Blue Lily, Lily Blue - Kék liliom

A könyv adatai:
Kiadó: Könyvmolyképző
Sorozat: Vörös Pöttyös - Hollófiúk
Kiadási év: 2015
Oldalszám: 398 old. 
Folytatásos: igen, 3. rész
Eredeti címe:Blue Lily, Lily Blue
Fordította:Molnár Edit

Fülszöveg:Az álom veszélyes műfaj, ám az ébredés talán még veszélyesebb.

Blue Sargentnek szerencséje volt. Életében először olyan barátokra lelt, akikben megbízhat, akik nem vetik ki maguk közül. A hollófiúk befogadták őt, és jóban-rosszban kitartanak mellette.


A szerencsével azonban van egy óriási baj, tudniillik forgandó.
A barátaid elárulhatnak.
Anyukád eltűnhet.
A látomásaid megtéveszthetnek.
A magabiztosságod meginoghat.


A The Bulletin így nyilatkozott az Álomrablókról, a Hollófiúk-sorozat előző kötetéről: „mágikus fondorlatok és idegborzoló események bonyolult szövedéke.” A folytatásban ez a szövedék, ha lehet, még áthatolhatatlanabbá válik, egyik ámulatból a másikba ejtve az olvasót.


A sorozat többi részéről írt véleményem:
1. Hollófiúk - Raven boys
2. Az Álomrablók - The dream thieves

Gondolataim a könyvről:
Ez egy olyan kötet, ami csak egy hangyányival visz előrébb, haladunk is, de csak nagyon aprókat és még mindig hátra van egy teljes könyv a végéig. Nagyon sok minden történt a szereplőinkkel, Adam "mágussá" vált, Ronan az álmok királyává, Gansey egyre bizonytalanabb, és Bluet még mindig üldözi az év eleji jóslat, a saját átka, és most az anyja eltűnése.

Imádom Maggie stílusát, mert senki nem tud olyan misztikus, néhol horrorisztikus, érzelmektől izzó, és történelemmel úgy átszőtt regényeket írni, mint ő. Az emberben néhol megfagy a vér, kimondja vagy leírja azokat a nyers dolgokat, amik minket is bántanának a való világban. Még mindig ugyan azok a dolgok kérdésesek (Gansey halála, Blue átka), de az a furcsa, hogy három könyv után sem érzem úgy, hogy mindent tudnék róluk, és közelebb kerültünk volna a megoldáshoz.

Minden karakter küzd saját magával, ez most különösen igaz Adamre és Ronan-re. Adamnek ott a tárgyalás, ami miatt retteg, és titkolja. Ronannak ott a múlt, amit fel akar ébreszteni, és szinte semmi más nem érdekli (hinnénk mi:-) érdekes, hogy most Adammel hogyan változik a viszonyuk, közelebb kerülnek egymáshoz, és több közös titkuk is van mások előtt.


Gansey ebben a könyvben teljesen más. Sokszor lekerül róla a fensőbbséges maszk, látjuk félni, megijedni, egyre bizonytalanabbá válni. És ez új színt hoz, nekem kifejezetten tetszett, hogy ebből is kaptunk.
Nem sokat lépnek előre Blue-val (gyakorlatilag semmit), bár a telefonok végtelenül cukik és kedvesek, meg van pár ellesett pillanat is, de ez hasonló a többi kötetben levő részekhez, ami itt viszont bosszantott, mert azt éreztem, hogy fölöslegesen nyújta-vonja a történetet.

Ez a kötet egyértelműen Blue könyve, ahogy az előző Ronané volt, most ő kap főszerepet, amire a borító és a könyvcím is nagyon szépen utal.(Mondtam már, hogy imádom a Hollófiús borítókat?) Az majd a könyvből kiderül, miért ez a címe, szép metafora és ezzel kicsit jobban kinyílnak Blue képességei is. Most már sokszor tudatosan használja (Adam-en) és megmagyarázza a szerepét is a fiúk bonyolult, összekapcsolódó kusza szövetében.

Több új szereplőt is kapunk, Malory, a kicsit bogaras angol öreg kutató személyében, aki Kutyával érkezik (ez a neve), bár a történet szempontjából nem sokat zavar. Viszont ott a két új "negatív" karakter, akik viszont nagyon bosszantottak, mind jellemükben, mind viselkedésükben, értsd nagyon nem szerettem olvasni a párbeszédeiket, és gondolom ez volt a cél. A durva az, hogy nem is a férj, Greenmantle, hanem Piper volt a rosszabb, kifejezetten a végén.

Pár szóban a borítókról:
Alapvetően nagy borító fan vagyok, ez viszont egy nagy kivétel a listában. Maggienek minden borítója csodás, az eredeti külföldiek, és általában a magyarok is (a Könyvmolyképző meg szokta venni az eredetit, kis változtatásokkal.) Mivel télen kijött a negyedik rész borítója is, egy szarvas motívummal, és Hollókirály címmel, már mind a négy borítót láthatjuk egyben. Bár a most megjelent szarvasos meseszép, én szerelmes vagyok a Kék liliom borítójába.  A színek, az ívek, maga a kép... ez lenne az, amit még a szobámban is kiraknék, azt hiszem. De az egész sorozat borítói csodálatosak, áthatja őket a misztika, a varázslat, a sötét bús derengés, teljesen visszaadja a könyvek hangulatát, és ez manapság ritka. Az eredeti kicsit más, az Álomrablóké például pirosas-sárgás Ronan szivénél, a Kék liliom pedig nem rózsaszín virágú, hanem zöldes kékes, de így nálunk egységesebb a sorozat kinézete.

2015. december 19., szombat

Tammara Webber: Between the lines - Sorok között 1.

A könyv adatlapja
Kiadó: Könyvmolyképző
Sorozat: Vörös Pöttyös 
Kiadási év: 2014
Oldalszám: 370 old. 
Folytatásos: igen, 1. rész
Eredeti címe: Between the lines 
Fordította:Komáromy Rudolf

Fülszöveg:
Reid Alexander hozzászokott, hogy megkapja, amit akar – most pedig épp legújabb szereplőtársát, Emma Pierce-et akarja. Az egész világ fölsorakozik, hogy szépen a kezére játsszon ebben, amíg a külső forgatási helyszínen a fiú két váratlan akadállyal nem kerül szembe: egy ádáz volt barátnővel meg egy szintén Emma kegyeire pályázó vetélytárssal.
Emma Pierce csak most tette meg a nagy lépést, szakított a reklámokkal és televíziós filmekkel, amelyek éveken át foglalkoztatták. Az igazi mozifilmben – a szuperdögös Reid Alexander mellett – kapott főszerep valóra vált álommal ér föl. Emma azonban titkos vágyat rejteget a szívében:
egyszerűen normális lány szeretne lenni.

Gondolataim a könyvről:
Ez a könyv a Szeretetcsomagban jött, ez volt a bónusz a két Bane krónikák mellett és a Blue Lily (Hollófiúk 3.) után. Nem is számítottam rá, hogy ilyen jó könyv kerül be, utána láttam, hogy sokan kaptak sci-fit, fantasyt, volt aki a Vaskirály sorozatból, volt aki Hamis herceget. Mivel a kollégám kapta a Hamis herceget, ő nem nagyon szereti a fantasyt, én meg nem akarok nagyon sok szerelmetes romantikusat elkezdeni, megbeszéltük, hogy elcseréljük, és akkor kölcsönösen boldogok vagyunk. :-D
A szerző 


Én olvastam már Tammara Webbertől egy másik sorozatot, (Easy, erről írtam is, és a másik szemszöges folytatása a Breakable) de ez most egy teljesen más sorozat, amiről eddig nem is hallottam.

Amit tudni kell erről a könyvsorozatról: Főhőseink tinikorúak, akik a film/színház iparban dolgoznak. Reid beképzelt és nagyképű, gazdag, kiskorától elkényeztettett, és ez rányomja a bélyegét a karakterre. Bármennyire szívtipró, nekem ő most nem jött be.

Ott van Emma, aki nagyon öntudatos, fel akarja magát építeni, hogy a reklámok után valami komolyabbat csináljon, de ugyanakkor zárkózott, magának való, és nem szereti a rajongókkal kapcsolatos nagy felhajtást.

És végül ott van Graham, aki valljuk be bármelyikünket elcsábítana. Helyes, kedves, titokzatos, tud hallgatni, és mindig tudja mikor van rá szükség.

A karakerek még érdekesek is lennének, ha nem olvastunk volna már rengeteg ilyen szerelmi hármasról, és ezen még az sem segít, hogy a szöveg több szemszöges, belelátunk Emma és Reid fejébe is, viszont Grahamébe, aki érdekelt volna, nem.

Az pedig, hogy Büszkeség és balítélet cover a film, amit forgatnak, külön bosszantott. Mostanában nagyon nehezen viselem ezt a sok feldolgozást (a zombis nem is érdekel, tudom, hogy van belőle könyv és lesz film is, de egyelőre tartózkodom ezektől.)
Graham

Vannak benne szép jelenetek, jó párbeszédek, különösen Emma és Graham között, ezeket a jelenteket szerettem, és ahogy hangulatot tud teremteni Tammara a hármas között, hogy még nem érzed igazán kihez húzódik jobban. De ez például sokkal jobb volt az Easyben, több cuki jelent volt, itt nem volt sok eredeti jelent a futáson kívül, de arra is olvastam már példát.

Hogy egy kicsit elmélyítse a szálakat, mindenkinek van valamilyen titkolni valója is, belső démona, amit magában rejteget a többiek elől, félénkség a szülőktől, a továbbtanulástól, szembenézni egy alkoholista szülővel, és elfogadni azt, vagy titkolni a múlt egy darabkáját. Webberigyekszik mindig egy kicsit reflektálni a társadalmi problémákra, de itt most ezt nem érzem olyan jól felépítettnek, inkább olyan "legyen mindenkinek problémája, mert másnak is van" jellegű.

A folytatásokról: 
A Goodreads szerint 4 részes a sorozat, szóval azt hiszem én itt adtam fel, nem is nagyon vagyok rá kíváncsi, viszonylatilag jó a vége, nem függővég, itt abba lehet hagyni. Most karácsonyra jött ki a második rész a Könyvmolynál, és külön slusz poén, hogy még el is olvastam a fülszövegét, és utána jött meg ajándékba az első rész. A 3.-4. rész már csak részben szól ezekről a szereplőkről, ezekre meg nem is vagyok annyira kíváncsi.

2015. december 1., kedd

29/50 Könyv, ami a jövőben játszódik: On Sai: Scar és Lucy

29. ként teljesítve a 35. pont: Egy könyv ami a jövőben játszódik (Kicsit túlteljesítettem, mert kettő lett belőle, muszáj volt a folytatást is elolvasni :-D

Szivárgó sötétség sorozat 1-2.


Egy kaland az űrben, mély filozofikus kérdésekkel, fanyar humorral, rettentő jó párbeszédekkel, és 4 izgalmas karakterrel! 


Scar könyves adatai: 
Kiadó. Könyvmolyképző
Sorozat: Arany Pöttyös 
Kiadási év: 2013
Oldalszám: 528 old. 

Fülszöveg: 
Scar körül sok a titok.
Titok a vallása, mert kereszténynek született egy olyan világban, ahol a kalózok megnyúzzák, a császáriak pedig agyonlövik a hívőket. Titok, hogy szerelmes Artúrba. Titok az álma, amit követve navigátornak áll.

Artúr körül sok a halál.
Előbb azt hiszi, Scar meghalt, kétségbeesésében csatlakozik egy keresztény csempészhajóhoz, és az űrben bolyongva egyre mélyebben megismeri a sötétséget. Mikor úgy érzi, minden kegyetlenséget megtapasztalt, megtudja, hogy Scar nem halt meg. Hanem áruló lett.

Don körül nagy a csend.
A renegát mentál önkéntes száműzetéséből figyeli a világ eseményeit, ám az ijesztő dolgokról nem beszélhet senkinek. Hallgatása mögött más is lapul: egy titok, és egy régi, fájó szerelem emléke.

Lucy körül nagy a rend.
Don egykori társa majdnem hibátlan. A világegyetem egynyolcadának ura, aki a végső tökéletességet keresi, gyűlöli az érzelmeket és a vércseppek gömbjében lapuló π számot. Könyörtelenül kiiktatja mindazt, ami nem illik a társadalom rendjébe.

Ők négyen furcsa események sodrában találják magukat. Fogalmuk sincs, ki vagy mi mozgatja a szálakat.
Lehet, hogy pusztán játékszerek Isten és a Gonosz kezében?
Létezik egyáltalán szabad akarat?
A szerelem, melyet elpusztítottál magadban, pislákolhat-e még a másikban?
Egyvalaki sejti csupán, hogy ők négyen alkotják a tengelyt, melyen megfordul az emberiség sorsa.

A könyvről: 

Huhuú, ez a könyv nem semmi. Olvastam a Calderont, de eddig még nem volt lehetőségem a Szivárgó sötétséget is elkezdeni, most került be a Szieszta polcra mind a két rész, így nem kellett megvárnom a folytatást :-D 

Tudtam, hogy az űrben játszódik. Tudtam, hogy négy nagyon érdekes karakterről fog szólni. De azt nem gondoltam volna, hogy ilyen filozofikus, vallási, agymozgató kérdésekbe is ütközöm. Az első áll leesésem a mentáloknál volt. Don és Lucy világa egy jól kitalált, felépített hard sci-fi világot mutat, ahol a tudás, a gondolatok a lényeg, és mindezt megosztják, és minden másodpercek alatt történik. E mellett egy csomó olyan képességük van, aminek én is nagyon örülnék, (és ebből a teleportálás, vagy kivetítést még a leggyengébb). 

Ugyan akkor ott van a másik oldalon a mélyen vallásos Scar, Artúr, aki keresi magát és a hitét, egy szinte középkorias császári birodalomban, ahol kalózoktól kell rettegni, a keresztények bujkálnak, és a megélhetésért küzdeni kell. Mindez annyira abszurd volt számomra az elején, hogy az már ijesztően jó, e mellé még betársul a fanyar humor, az izgalmas, mindig precíz, feszes párbeszédek, a sok gesztus, szavak nélkül, amit lehet vadászni, és nyomozni.... szóval nem akarom ragozni, igazi mestermunka egy jó szerkesztőtől és mesélőtől. 

A világ lassan bontakozik ki, főleg a négy váltakozó szemszög miatt, (amit én nagyon szeretek) akikkel viszont mindig nagyszerűen ott hagyja abba a fejezetvégeket, hogy az ember a körmét rágja a következőig. Minden karakter jól kidolgozott, látom őket, a kimértséget, a makacsságot, a hitet, a kétségbeesést, a szomorúságot, hihetetlenül valóságos egy-egy szereplő. Mivel itt főleg Scar van a középpontban, talán ebben a könyvben a hit, a vak hit és a döntések a téma? Lehet -e elég erős? Lehetünk -e vakmerőek a hit nevében?  Melyik a jó út? És melyik a jó döntés? Kié a helyes út? Sok olyan mindennapi problémát kerülgetünk Scar hitén keresztül, ami talán valahol mindenkiben ott munkál, még ha nem is vallásos. 

És míg Artúr és Scar a kérdéseket kerülgetik, olyan finom a kapcsolat közöttük, hogy szinte alig találkoznak, mégis végig pezseg a levegő, forrnak az indulatok, benne vannak egymás gondolataiban, mégis mind a kettő akkora bógyökér! 

A mentálok pedig teljes sci-fi. Csak ámultam és bámultam a mű világon, az alga telepeken, a köpenyeken, az öntisztításon (ilyet én is szeretnék) és véglegesen bekerült a szótáramba a koenyál és bógyökér szavak. :-D 

Végül Chester. Ő nagy meglepetés, és írtó jól kitalált karakter. Minden fejezet végén mást gondoltam róla, és még mindig nem tudom melyik oldalon áll, és mit akar pontosan. Ez is jellemző a könyvre, abszolút nem előre kiszámítható, és ettől végtelenül szórakoztató, mert én is gondolkozom, és agyalok olvasás közben. 

A hajók, és a kalózók miatt az elején egy kicsit visszatért a Calderonos hangulat, de aztán a szereplők gyorsan új utat vágtak maguknak az egyediségükkel. És én végleg elvesztem. 
Az egyetlen ellenvetésem a könyvvel kapcsolatban a borító. Sajnos nekem ez a kinagyított arc nagyon nem tetszik hiába tudom, hogy Scar van rajta, attól még ijesztő és furcsa. 

Lucy könyves adatai: 
Kiadó. Könyvmolyképző
Sorozat: Arany Pöttyös 
Kiadási év: 2014
Oldalszám: 398 old. 

A második könyv Lucyé, ám mindenbe még mélyebben merülünk. Meglátogatjuk a kalózokat, Scar elkezdi a kiképzést, Artúr még több kérdéssel birkózik meg, Don pedig új oldalait csillogtatja meg, ám a legjobban az entitások nyűgöztek le. Már maga a szó is, és hogy ezzel illetik őket. Rettentően érdekes, ahogy a mentálokat megkísértik, és, izgalmas, hogy kire milyen hatással van, hogy bontakozik ki a "sakkjátszma".

"A Gonosz legvonzóbb csábítása: jó ügyért harcolni. Pénz, buja szex, hatalom nem ennyire részegítően hívogató, mint az, hogy „felsőbbrendű vagyok, igaz vagyok”. Ez a gondolat felment minden aljasság alól. A legnagyobb bűnöket mindig egy „igaz ügy” nevében követik el."

Itt több nagy jelenettel is találkozunk, Lucyból sokkal többet látunk, kicsit képet kapunk a gyermekkorukról, a titkaikról. Az egyik a Kocka, és a kiképzés folyamata maga. Ott sok furcsaság volt, de sok új karakter is. A másik a háború, a bolygó csatája, Don és Lucy szemszögéből, majd Artúrék tettei. Ott majdnem sírtam. Kevés ilyen pillanat van egy könyvben, de ebben megvolt ott a hajón mikor énekeltek. 

A fő kérdés itt is a döntés, annak súlya és következményei: 

"Mi a halál? És mi az élet? 
Mi a valóság? Létezhet, hogy az idő csupán egy illúzió, egy buborék, amiben átmenetileg tartózkodik az elme? Egy mentál képes az ember számára testi érzetek kelteni, mintha valós tapasztalás lenne. Létezhet, hogy nincs valóság, csak az entitások illúziója a létezés? Ha viszont minden lénnyel és folyamatosan meg tudják tenni, akkor akkor az felfoghatatlan adatmennyiség, reakció és felfoghatatlan hatalom…"

"Az igazi jók sosem tudják magukról, hogy jók, hiányzik belőlük ez a gőg. Úgy formálják át a világot, hogy nem is sejtik, vagy ha látják is, nem önmaguknak, hanem Isten kegyelmének tulajdonítják. Az igazi jók olyanok, mint az ablaküveg, melyen át beárad a fény."

Artúr és Scar végre lépnek, megtalálják a saját oldalukat, és most már nem olyan bógyökerek (nem használom többet, ígérem) de még ezen is van mit alakítani.
Chester pedig rengeteg árnyalatot kap, és még mindig nem tudom, ki is igazán és mi a célja.

A borítón Lucy látható, ez mind színeiben, mind a képben lényegesen jobban sikerült szerintem, szépen utal mindenre, feltűnik az űr, a vallás, és a fogaskerék is. 

Extra! 

Interjú On Sai-jal, aki volt olyan kedves és válaszolt pár kérdésemre, ezúttal is nagyon köszönöm neki a tartalmas és nem mindennapi válaszokat!


Aranymag: Mikor merült fel benned egy ilyen témájú vallási-filozofikus regény gondolata?
On Sai:19 éves voltam. Egy űrbeli keresztényüldözős világban élő fiatal lány képe ugrott be, aki döbbenten nézi, hogy élete nagy szerelme, sőt, transzcendens sorskapcsolata egy hülye libát akar elvenni. Elmondja a fiúnak, de a srác hiába szelíd, olyan dühbe jön, hogy megüti a lányt, talán mert maga is érzi, hogy igaz, és hogy épp belesodródik abba, hogy elrontsa az életét. A lány erre nem sír, vagy verseng, hanem büszkén azt mondja, oké, itt a vége, elege van, és elmegy megvalósítani az álmait.
Pillanatok alatt megjelent Don, majd Lucy alakja, és bejött a szabad akarat, és a hit kérdése is. Három évig gondolkoztam a történeten, kétszáz év eseményét eljátszottam, majd újra elkezdtem, és megnéztem, hogy mi történik, ha más döntéseket hoznak a szereplők.
Aztán rájöttem, hogy ezt a sztorit meg kell írnom. A probléma, hogy nem tudtam írni. Hosszú út, sok-sok gyakorlás és kísérletezés vezetett odáig, hogy könyv lett belőle.

Aranymag: Lucy miért ilyen matek megszállott? Van ilyen ismerősöd, aki ennyire pedáns, megszállott?  

On Sai: Dehogy! Meg is őrülne a lazaságomtól egy ilyen ember. De a matekot szeretem, kb 16 éves lehettem, amikor a matek tanár azt mesélte, ha baja van, vagy unatkozik, szórakozásból algebrával foglalkozik. Aztán nyáron nagyon unatkoztam és megoldottam a matek példatárat, tényleg jó szórakozás volt. Manapság úgy mondanák, hogy Flow-élmény.
Lucy azért megszállott, mert kapaszkodik. Akinek kemény élete van, annak kialakulnak védelmi szokások, sorozatnézés vagy más egyéb. Lucynek a matek maga a biztonság, az a világ, ahol nem bánthatják. 


Aranymag: Ha választhatnál, mentál lennél, vagy ember (és katolikus, vagy kalóz?)
On Sai: Nekem sokkal könnyebb, én mindegyik vagyok, különben nem tudnám hihetően megírni őket. Nem tudom, melyik lennék… Talán Márk, nagyon bírom a srácot, és a hitünkben van pár közös pont. Márknak eleinte semmilyen szerepet nem szántam, de akaratlanul felvette azt a személyiséget, ami a fejemben Normané, egy ügynöké lett volna. Egyszerűen kellett Artúr mellé valaki, aki a humorával enyhít azon a kemény világon, amiben Artúr mozog.

Aranymag: Engem végtelenül lenyűgöznek a mentálok képességei. Én is szeretnék így számolni, vagy megtisztítani magam a baciktól. Te melyik képességüknek örülnél?
On Sai: Hű, az öngyógyulásnak örülnék, és annak, hogy bejárhatják az univerzumot, megnézhetik a bolygókat. Szívesen kalandoznék az űrben, lenyűgöző lehet napkitöréseket látni, üstökösök csóvájába repülni, vagy épp felkutatni, van-e élet máshol. Nagyon be vagyunk zárva ebbe a naprendszerbe, pedig a világ hatalmas odakint.


Aranymag: Artúr karaktere végtelenül nyugodt, bizakodó, higgadt. Ismersz ilyet a környezetedben?
On Sai: Igen, számos barátom ilyen. Itt lakunk ebben a világban, de pénz, hírnév, párkapcsolat másodlagos. Miért ne lennénk nyugodtak? Mi lehet a legrosszabb, ami történhet? Legföljebb meghalunk. Nincs min aggódni, hiszen amíg él az ember, minden pokol elmúlik, minden fájdalom megszűnik. Mindig van holnap.


Aranymag: Honnan kapsz ihletet? (Gondolok itt médiára, mindennapi életre, stb.?)
On Sai: Bárhonnan. Volt, hogy megláttam egy tudományos cikket, majd pár nappal később a barátnőm háborgott a munkanélküliség miatt, és ebből sci-fi novella született Mimikri címen. De olyan is, hogy megláttam a Mondoconon egy nyakat, és összekapcsolódott egy zeneszámmal, majd egy kisregény lett. A mostani regényben, az pa, randizhatok egy lovaggal? sztoriban benne van az ablakom előtt álló diófa, amit minden hajnalban megnézek, mert a hátsó kert felé nincs függönyöm. De a vörös macskánk is, ami eltűnt.

Aranymag: Nagyon szeretem a több szemszöges könyveket. Melyik karaktereket szeretted jobban írni, a lányokét, vagy a fiúkét?
On Sai: Mindig azt a szemszöget szeretem, akiről épp mesélek. Általában E/3-ban írok, mert nem szeretem az E/1-et, nagyon személyesnek, bizalmasnak érzem. E/1-ben főként férfi szemszögű novellám van, és a pasik eleinte férfinek hittek az onsai nick alapján, annyira jól ment a kiégett zsoldosos stíl pl a A fajellenőrben, ahol Krisztust védi a kommandós.
Amúgy minden karakteremet szeretem, még a gonoszokat is az elcseszett életükkel, és ha meghalnak, szó szerint megsiratom őket.

Aranymag: Végül, talán ami mindenkit a legjobban érdekel, mikorra várható a következő rész. Calderon vagy Szivárgó sötétség jön legközelebb? (Mind a kettő jöhet :-D)
On Sai: 2016-ban a Szivárgó sötétség sorozat 3. része lesz Artúr címmel. Ezt a sorozatot mindenképp be akarom fejezni és minél gyorsabban, mert nagyon várják már. A Calderon megáll a folytatások nélkül, mert minden kötet önálló, de a Scar ciklus nem, ott nagyon egymásra épülnek a könyvek, plusz az egészet átfogó kerettörténetre.
Az Artúr mellett persze írok mást is, de még meglátom, hogy melyik történetet érdemes kiadni a kezemből. Az élet túl rövid a rossz regényekhez.
Köszönöm a kérdéseket!