Hosszú kihagyás után, megpróbálom magam utolérni. Elvet a munka és lassabban megy az olvasás is, de azért haladok. Több már a nyár végén olvasott könyvvel vagyok elmaradva, amiket most megpróbálok feleleveníteni és a figyelmetekbe ajánlani, mert nagyon tetszettek.
Kicsit igyekszem bővíteni is a leírásokat adatokkal, idézetekkel,és tervezek pár új bejegyzésfajtát is. :-D
Az egyik ilyen J. K. Rowling álnéven írt krimije. Megértem, miért akar inkább álnéven írni, de a regény önmagáért beszél. Nem kellene takargatnia magát, hiszen nem csak azért olvassuk el, mert híres író és a Harry Potter élménytakarjuk újra átélni, hanem azért mert krimit is magas szinten képes írni.
A könyv adatai:
Kiadója: Gabo
Magyar kiadás: 2014
Oldalszám: 546 old.
Fordító: Nagy Gergely
Az alaptörténet:
Amikor egy zűrös életű modell lezuhan londoni lakása erkélyéről és
meghal, mindenki azt gondolja, öngyilkos lett. A bátyjának azonban
kétségei támadnak, és felfogadja Cormoran Strike magánnyomozót, hogy
nézzen rá az ügyre.
Strike háborús veterán, aki megsérült Afganisztánban, ráadásul az
élete is romokban van. Az ügy pénzügyi mentőövet dob neki, de ennek
megvan az ára – minél mélyebben ássa bele magát a fiatal modell életébe,
annál sötétebbnek tűnnek a dolgok, és ő maga is annál szörnyűbb
veszélynek teszi ki magát…
Strike karaktere igazán megkapó figura. Nagyon hasonlít az ilyen könyvekben már megszokott magányos farkasokhoz, akiket meggyötört az élet és a munkájukba menekülnek. Itt is kap egy szárnysegédet, Robin személyében, akit először a munkaügy közvetít ki a nyomozó irodájába titkárnőnek, majd Robint is elkapja a gépszíj, és már magától is szeretné felgöngyölíteni a nem mindennapi eseményeket.
E kell mondanom, az
eleje nekem egy kicsit lassan indult be, talán sok volt a leírás, de többnyire ezeket kedvelem, viszont nem volt időm hosszasan elmerülni benne, így olvasás közben több hetet is pihent, mire túléltem az első 100 oldalt. Aztán elkezdődtek a vallomások, mindenki szemszögéből. A portás,a biztonsági őr, a gazdag és elkényeztetett rokonok, a nagybácsik, a szegény sorsú utcalány, mi beleízeledtünk a nyomozásba, a történet pedig egyre furcsább lett.
A történet egy jól kidolgozott, megszerkesztett, összerakott regény, egészen a végéig több tippem is volt, és nem arra számítottam, ami a végén történt. Imádom az olyan könyveket, aminek nem rögtön kiszámítható a vége.
Szeretem az olyan regényeket, ami az egyszerű emberi sorsokról, viselkedésről és általában véve az emberi természetről ír. Ilyen téren tekinthetnénk lélektani vagy társadalomkritikai regénynek is és valahol minden krimi az is, mert az emberi viselkedés miértjeit, okait eredményeit kutatja. Rowlingnak ebben hihetetlenül jó a stílusa, minden karakterét hús vér valójában láthatjuk, de érezzük mellette a szagokat, a bűzt, a jeges szelet is az arcunkban. Hihetelenül valósak a leírásai, ez nem sokat változott a Potter részek óta, ám azt hiszem az
Átmeneti Üresedésben a legteljesebb, annál még jobban éreztem ugyan ezt, mint Cormoran történetében.
Cormoran mellett a másik szuper karakter Robin, aki nem süllyed bele a kis titkárnő és segítő szerepébe, hanem végig aktívan jelen van, akar és küzd, és benne akar lenni a dolgok sűrűjében, még ha a párja nem is ezt várja el.
Összegezve:
Egyszóval érdekes karakterek, izgalmas cselekmény, nem hétköznapi leírások, és váratlan végkifejlet. Minden sorát imádtam.
És a ráadás, hogy a jön a folytatás, ugyanis több részesre tervezik a nyomozó kalandjait
Cormoran Strike címmel, és már kilátásban van a második könyv is,
ami decemberre érkezhet magyarul is:
Ízelítőnek pár mementó, miért imádtam nagyon:
"A Brit Hadsereg az egyéni szükségletek és kötelékek olyan fokú
alárendelését követeli meg a katonáitól, ami egy civil eszének szinte
felfoghatatlan. Önmagánál gyakorlatilag semmilyen magasabb rendű
tekintélyt nem ismer el, és az emberi élet sorsfordító helyzetei
(születés és halál, esküvő, válás vagy betegség) általában nem okoznak a
hadsereg menetrendjében nagyobb fennakadást, mint a tank alvázán
koppanó kavicsok."
"Amikor fiatal az ember és szép, nagyon kegyetlen tud lenni."
"– Csak egy lábam van.
– Ne hülyéskedj…
– Nem hülyéskedek, ott hagytam Afganisztánban.
– Szegény kicsikém… – suttogta vissza a lány. – Megmasszírozom, hogy jobb legyen.
– Aha… az nem a lábam… de azért most jobb."
és egy gyöngyszem, ami mindkettejük lényegét kifejezi:
"– Tujjamivan? – szólalt meg Strike, és két könyökét az asztalra
támasztva előredőlt, majdnem leverte a poharát. – Tujjamivan, Robin?
– Mi van? (…)
– Maga nagyon kedves lány – bökte ki Strike. – Ténylegaz. Nagyon
kedvezsember. Észrevettem ám! – bólintott mellé ünnepélyesen. – Bizony.
Észrevettem!
– Köszönöm – felelte Robin mosolyogva; igyekezett nem elnevetni magát.
Strike hátradőlt a székén. A szemét lehunyva szólalt meg megint.
– Bodzsánat. Be vagyok rúgva."
Kiadója: Gabo
Rettentően örültem, hogy ez nem egy depresszív tiniregény Greentől. De rögtön le is kell szögezni, hogy ez teljesen más stílusú. 3 nagy fő részből áll. Talán nem lövök vele nagyon mellé, ha annyit elárulok, hogy az egyik számomra legélvezetesebb az elején, a Margóval töltött csínytevésekkel teli éjszaka. Ezt ismerjük már a trailerből, de olvasni százszor jobb. Nem mondanám, hogy ezek eget rengető dolgok (talán a szőrtelenítés), de Margónak ez édes bosszú, Quentinnek meg már ettől is majd kiugrik a szíve, szóval bemelegítésnek épp elég. 
A második részben volt számomra a mélypont, ám valahogy ez lenne a könyv lényege is. Margó keresése teszi ki a könyv legnagyobb részét cirka 200 oldalon keresztül. Tetszettek a nyomok, de azt hittem messzebb megyünk, vagy trükkösebb lesz. De csak pár kisebb nyomot találtak az elején, utána leakadtunk a miniplázánál és a Papírvárosok metaforánál, meg a Fűszálak kötetnél, amit nagyon sokáig olvas és értelmez Quentin. 
Végül eljön a harmadik rész. A hajó. Quentin megkapja a szüleitől a kisteherautót, és elindul az igazi, utolsó nagy kaland, a kiruccanás, amire az olvasó várt. Minden egyes órát (nem az olvasás óráit) nagyon élveztem. A párbeszédeket, a hangulatot, a tervezgetést, a nosztalgiát, mindent. (A fehér tehénnél nagyon megijedtem, de utána azt is :-) Itt kerül igazán szerepbe Ben és Radar (a keresés közben is nagyon sokat segítettek,) de főleg Radart zártam a szívembe, ő beszél az ablakról, a tükörről, és az elképzelt Margókról. Van egy képünk, amit kialakítunk magunkban az emberekről, de ez csak akkor közelíti meg a valóságot, ha tényleg ismerjük a személyt. Ez derül ki a könyv végén, hogy Margó nem isten csak : 
A könyv adatai: 
A falon belüli világ ridegebb, sötétebb és barátságtalanabb talán mint a kinti. Pippa változáson megy át, hogy életben maradhasson, ám ennek maradandó és látható következményei vannak, és ez olyan morális kérdéseket vet fel, amit nem biztos, hogy a Rubennel való kapcsolata kibír. 
Szerettem, hogy rengeteg az új karakter, de mindnek jól felépített háttere, kitalált története, érdekes céljai, ambíció vannak. A testvérek, Hazel (mindig a Csillagainkban a hiba Hazelje fog róla eszembe jutni), Phil, Tommy, aki oly sok mindent szeretne, és vállal magára, Jupiter Day, aki titokzatos és végig rejteget valamit, Mya apja és végül Gage. Ő akiről már azt hittük elveszett, és új utat talál ebben a könyvben a szívünkhöz (és valaki máséhoz is). 
A könyv adatai: 
Magginek minden könyvéhez és sorozatához van saját honlapja. Van ahol dalokat oszt meg hozzá, booktrailert, vagy a saját rajzait, amit maga készített a könyvekhez. A Skorpió Vágtának is van saját oldala (http://maggiestiefvater.com/the-scorpio-races/extras/), ott az extrák között éppen ő maga olvassa fel az első fejezetet és a prológust, érdemes belehallgatni, nagyon jól olvas, és át is lényegül közben. 
A másik Erik, aki az egyik kiképző a Bátraknál, jellemében, megjelenésében is a Bátrak "sötét" oldalát képviseli.
Tris 3 madara, Négyes nagytetkója a hátán szóval jó volt viszont látni ezeket is a filmben, és persze kedveztek az ez iránt rajongóknak is.
