Évzárás, összegzés, és elszámolás 2016

Most úgy tűnik, ez lesz a év utolsó posztja, pedig még másik kettő is alakulóban van On Sai Esővágy című antológiájáról, és a Fantastic Beasts-es filmkönyvről. Na de majd jövőre.

Nézzük meg, hogy állunk a mai nap a Moly.hu statisztikái szerint (éljen a két ünnep közti pro tagság):

Könyvajánló: Jessie Ann Foley: Egyszerű dal

A könyv adatlapja:

Kiadója: Ciceró

Sorozat: ifjúsági

Kiadási év: 2016

Oldalszám: 240. old. 

Folytatásos: nem

Fordította: Kleinheincz Csilla 

Eredeti címe: The Carnival at Bray

Könyvajánló: Huntley Fitzpatrick: Életem a szomszédban

A könyv adatlapja: 

Kiadója: Könyvmolyképző
Sorozat: Vörös Pöttyös

 Kiadási év: 2015
Oldalszám: 412. old.
Folytatásos: igen egy 2. rész van

 Fordította: Dobó Zsuzsanna

Eredeti címe:My Life Next Door

Könyvajánló: Susan Ee: A vég napjai (Angelfall 3.)

A könyv adatlapja:

Kiadója: Könyvmolyképző
Sorozat: Vörös Pöttyös, Angelfall
Kiadási év: 2016
Oldalszám: 368. old.
Folytatásos: igen, 3. befejező rész
Fordította:AncsaT

Eredeti címe: End of Days

Értékelésem az első két részről:

Angefall - Angyalok bukása(1)

World After- Túlélők világa (2)

 

A poszt elég spoileres lehet a tartalomra nézve, szóval csak óvatosan!

Fülszöveg:

A vég napjai Susan Ee bestseller trilógiájának záró kötete. Penryn és Rafi menekülnek, miután az angyaloktól sikerül megszökniük. Kétségbeesetten keresnek egy orvost, aki helyre tudná hozni azokat a változtatásokat, amiket az angyalok végeztek Rafin és Penryn húgán. Kutatás közben felbukkan valami Rafi múltjából, és olyan sötét erőket szabadít el, melyek mindkettejükre nézve végzetesek lehetnek.

Az angyalok által az emberekre szabadított apokaliptikus rémálomban mindkét oldal a totális háború felé sodródik. Valószínűtlen szövetségek köttetnek, a haditervek folyton módosulnak. De ki fog győzedelmeskedni? A Föld feletti uralomért folyó harcban Rafinak és Penrynnek döntenie kell, melyik oldalra álljanak, kit válasszanak: a saját fajtájukat vagy egymást?


Gondolataim a könyvről:
Nagyon régóta várom már ezt a befejezést. Szerettem az előző két részben a vicces évődést, a rengeteg humort, a jól kitalált érdekes és vicces karaktereket, és a sokszor morbiddá nyúló helyzeteket. Mintha megint az elején lennénk, Penryn menekül Rafi levágott angyalszárnyával és az "átalakított húgával".

Az elején kicsit megpihennek. A szigeten a házban töltött jelenetek, itt is Rafi és Penryn párbeszéde talán a könyv egyik legjobb része. Soha nem mondanak ki semmit konkrétan, de mégis minden benne van a szavakban, tettekben, mozdulatokban, és az ember gyomra folyamatosan remeg olvasás közben.

Aztán belecsöppenünk az angyalok nagy választásába, a Hirvivő címért való küzdelembe, ahol egyfajta római ketrecharc, vagy 'küzdjmegértem'  van, ami nekem nagyon tetszett. Nem csak a vallást, és az angyali történeteket használja fel, hanem a történelmet is. Rafinak segédekre van szüksége.... és így kerülünk le a pokolba. Végre, végre, kíváncsi voltam, ha eljutunk egyáltalán ide, hogyan fog kinézni. Nem szívderítő látvány, ez már Beliel emlékeiből is kiderült. Majd megismerkedünk a bűnbe esett Felvigyázókkal. Rafi felvigyázóival. Ó, imádtam mindet, (Süvöltő for president) bár sokan vannak, jó, fa humorral vannak megáldva, üde színfoltot vittek a csatába. Itt már Beliel is egészen más színben tűnik fel, megismerjük a háttérsztoriját, így majdnem minden érthetővé válik.

Majd a visszatérés után jön a nagy vég kifejlett és csata. Ó, de nem ám a megszokott módon, szerencsére. Itt keveredik bele Du és Dam, két egyik kedvencem, hogy eltereljék a figyelmet a nagy embervadászatról. Mert mi másra lenne szüksége a kipusztulás előtt levő emberiségnek, mint egy tehetségkutatóra. Mert legyen bármennyire is nyomorult a világ, a jó szlogennel, és a mesés nyereménnyel (szuperbiztos lakóbusz :-D) mindent el lehet adni, még a végidőkben is. Sajnos ez iszonyatos nagy pofon a mai világunknak, így a végére kapunk egy nagyon finom társadalomkritikát is a csata személyében. Kenyeret és cirkuszt (jelen esetben már csak cirkuszt) és csend lesz és nyugalom.

Az ötletek nagyon jók, szépen halad úgy a cselekménnyel, hogy  nem egészen kiszámítható a történet, és bár várjuk a nagy bummot, nem igazán mond ki semmit Rafi és Penryn kapcsolatáról, bár Penryn sokat töpreng, és most más is elég sokat foglalkoztatja, reméljük, hogy jól alakul a végén. Aztán jönnek a fellépők, és én itt most becsületesen bevallom, a baletton olyan jót bőgtem. Nem igazán tudom megmondani, miért is, de akkor az a jelent kihozta.

Majd jön a nagy csattanó az almával (hihi, Éva almája lehet.) Ezzel kapcsolatban kicsit bizonytalan voltam. Értem én, hogy Rafi áldozata megmutatja, mennyire fontos is Penryn, de naaa, ezért küzdött 3 részen át. Azzal kapcsolatban kicsit ellentmondásos érzéseim vannak, viszont az utána következő párbeszédek sok mindenért kárpótoltak, talán a trilógia legjobb része.

Mivel az előző posztokban már írtam kardokról és Tündérmackóról is, most ezzel nem fárasztanék senkit, csak kijelentem, hogy ha kéne egy könyvből valami emlék, nekem ebből Tündérmackó kellene mackóstól, kardostól! Nagyon megszerettem a kardot, bár most nem nagyon kapunk emlékeket, azoknak még örültem volna, de Penryn többször is jó hasznát veszi.

Mivel ez a trilógia vége, megkaptuk az utolsó borítót is, ami szuperül lezárja az angyal motívumot. Nekem talán a színei miatt ez tetszik a legjobban, ez a legvilágosabb és hangulatában bár nem kapunk ilyen nagy fényességet a könyvben, a témát jól takarja, szépen lezárja.

Szép, egész kerek lezárása a sorozatnak, bár konkrét véget nem kapunk, nagyjából elvarrja a szálakat. Disztópiának elég merész, a humor és az erős jó párbeszédek a magja, azokat nagyon szerettem. Meg persze tündérmackót és a Felvigyázókat. Bármikor.

Könyvajánló: J. R. R. Tolkien: Karácsonyi levelek

A könyv adatlapja:

Kiadója: Cartaphilus
Sorozat: Dream válogatás
Kiadási év: 2016
Oldalszám: 192. old.
Folytatásos: nem
Fordította:

Eredeti címe: Letters from Father Christmas

Korábbi posztjaim Tolkien könyveiről.