"Tudta ő, amit tudott: a való világ annyira át van szőve mágiával, hogy a mágikus világok is könnyen valósággá válhatnak."
Gondolataim a könyvről:
Salman Rushdie-t és ezt a regényt az egyik betűevők olvasókör alkalmával ajánlotta egy kedves kolléganőm. Nem ismertem sem a nevét, sem a munkásságát eddig, de annyi jót hallottam róla, hogy muszáj volt elkezdenem.
Harún története nekem egy nagy elvarázsolt buborék. Kicsit olyan, mint az Ezer egy éjszaka meséi, megvan benne a számunkra még ismeretlen mesés kelet, de átszövik a mesei elemek, a csodálatos lények, a varázslat, és itt ott egy kis segítség, ha elkél.
Főhősünk apja Rasíd kalifa nagy mesemondó, ám tehetsége cserben hagyja egy nap, eltűnik, és már nem tud mesét mondani. Fia, Harún pedig éjszaka csodás kalandok útjára lép (pizsamában, mesebeli lényekkel, hogy visszahozza apja tehetségét és újra vidámabbak legyenek a szomorú városban az apja történetei után.
 |
| Penguin kiadó - ausztrál borítója |
"– Mindig is úgy gondoltam (…), hogy a mesemondás tulajdonképpen zsonglőrködés. Egyszerre több mesét tart az ember a levegőben, keveri-kavarja őket, és egyik sem esik le. Úgyhogy a zsonglőrködés nyilván a mesemondás egy fajtája." 115. oldal
Ám az alap történet mellett, mint a legtöbb mesének, ennek is van egy mélyebb jelentése. Bár sok benne a szóvirág, és a vicces jelenet vagy mondat, mesél életről, halálról, politikáról vallásról és rendszerekről, amik az emberek életét irányítják, mint ahogy egy jó mesében kell. Nem kell rajta sokat gondolkozni, csak igyekezni kell meglátni a mögötte tartalmat és kibogozni a néhol nehézkes mesei elemeket.
Minden mese rajongó szeretne legalább egyszer Búbos Bankán repülni, hát itt most megteheti. :-D
Pár estére elrepülhetünk egy kicsit a mesés keletre, találkozhatunk dzsinnekkel és még okosodhatunk is egy kicsit, ha nyitottak vagyunk rá. Hogy mi lesz a mese vége, azt mindenki olvassa el maga :-D
 |
| Amazon - amerikai borítója |
A szerzőről:
Salman Rushdie
Indiai születésű brit író.
A Hárún nem az első műve, eredetileg 1990-ben jelent meg, nálunk csak 2000-ben adták ki először. Személyisége elég megosztó írásai miatt, Sátáni versek című regényét 1988 nyarán adták ki, és azonnal felháborodást váltott ki az iszlám világban Mohamed próféta „tiszteletlen” ábrázolása miatt. Miután kimondták rá a fatvát, bujdosnia kellett és több országban is megtámadták a művei fordítóit.
1981-ben megjelent Az éjfél gyermekei nemzetközi ismertséget szerzett Rushdie-nak, és számos elismerés mellett elnyerte a Man Booker-díjat.
Fülszöveg:
Salman Rushdie korunk legnagyobb mesemondója
„Volt egyszer Alifbá országában egy szomorú város, minden városok legszomorúbbika […] Ennek a városnak az útvesztőiben, túl a tört szívekre emlékeztető romházak negyedén, élt egy Hárún nevezetű vidám kis fickó, egyetlen gyermeke a mesemondó Rasíd kalifának, kinek vidámságáról regéket regéltek szerte a szomorú városban […] Aztán valahogy minden elromlott. Talán beszivárgott végül a város szomorúsága az ablakon. Mikor egy nap, strófa közben, mintha csak kikapcsolták volna, elhallgatott Szoraja éneke, Hárún tudta, hogy bajok lesznek. De hogy mekkorák, azt nem is gyanította.”
A könyv adatlapja:
Kiadója: Helikon
Kiadási év: 2015
Oldalszám: 234. old.
Műfaja: mesekönyv
Fordította: Falvay Mihály
Borító: saját
Folytatásos: nem, egy részes.
Eredeti címe: Haroun and the Sea of Stories
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése