Könyvajánló: Grecsó Krisztián :Vera

"Ő nem akarta ezt! Az érzés választotta és akarta őt."

Gondolataim a könyvről: 
 Nagyon régóta tervben van már Grecsótól is egy könyv, lévén kortárs szerző, és nem mellesleg szegedi gyökerekkel is rendelkezik. Mikor megjelent a Vera, és kiderült. hogy mennyire szegedi a témája, tudtam, hogy ezt kell megvennem és elolvasnom.

Minderre sor is került, még 2019 tavaszán a könyvhéten, amikor a tündéri ember dedikálta számomra a könyvét, így lettem az első Grecsó dedikációban Arany Magda Aranymag helyett. :-D  Kicsit nagy volt a hangzavar és a figyelmét is elvonták, de ez már így vonul be a könyvespolcom történetébe.

Aztán pár hónapot pihent a polcon, várt a sorára, és karácsony után úgy döntöttem, végre megismerkedem Verával. Még bőven a rendszerváltás előtt, a kisdobosok és felvonulások korában találkozunk 1980-ban Szegeden Verával, aki a nyári szünet végén, egy családi összejövetelen találkozik Józeffel (nem Jóskával és Józsikával) innentől pedig az élet kész bonyodalom.

Ez a könyv tiszta nosztalgia, tele színekkel, hangulatokkal, érzésekkel. Akinek legalább egy kicsi köze van a szocializmus végéhez, vagy legalábbis halott róla a szüleitől, átérzi majd a könyv minden sorát.

Ami a könyv igazán nagy bravúrja lehet, hogy a szerzőnk (jelen esetben a 43 éves Krisztián) egy 11 éves leányka szemén keresztül próbálja bemutatni nekünk, milyen lehetett egy általános iskolás tinilány élete a szocializmusban?  Mitől repdesnek pillangók az ember gyomrában, milyen az első tini szerelem? Milyen konfliktusok vannak egy egy barátnő, osztálytársnő között, és miért kell a szülőknek mindig igazat mondani, még ha ők titkolóznak is, és sokszor legyintenek?

Hangulatában lassan hömpölyög, sok benne a leírás, kevesebb a párbeszéd, inkább Vera érzései, benyomásai uralják. Azon lehetne vitázni, mennyire sikerül Krisztiánnak eltalálni egy tizenéves leányka érzéseit, gondolatait, nekem bejött, elhittem neki.

Olvasás közben az jutott eszembe, hogy a régi lányos pöttyös könyvek hangulatát idézi, mint a Két Lotti, vagy a Hárman a szekrény tetején. Hiánypótló lehetne a kortárs ifjúsági irodalom körében, a baj csak annyi vele, hogy szépirodalomnak készült, és felnőtteknek szól.

Adhatnánk gyerek kezébe is, elolvashatja, és talán még jobban is fogja értékelni, mint egy Légy jó mindhalálig-ot, vagy a Kőszívű ember fiait.

Nem tudom, hogy mi volt Krisztián pontos célja a regénnyel. Nosztalgikus könyvet írni a szocializmus végéről egy gyerek fejével, bemutatni a saját fiatalkorát, megpróbálni ifjúsági irodalmat írni a nagyok stílusában? Talán ez mind egyszerre, vagy egyik sem.

Szerintem csak meg akarta őrizni könyvben a saját fiatalkorát, kicsit megidézni az első szerelmet és első komolyabb csalódásokat úgy, hogy mások is átélhessék. És az olvasói reakciókból úgy tűnik, hogy nem csak nekem tetszett nagyon, hanem a Libri olvasói közönségének is, ugyanis a Vera 2020 májusában elnyerte a Libri irodalmi közönségdíjat! Online átadás volt, Krisztián pedig egy tündéri babás Facebook posztban köszönte meg a díjat.

A választásban egyébként a csoda borítónak is biztos szerepe volt, nem titkoltan mikor megláttam én is, hogy szegedi a téma, és a szocializmusban van, egyből lecsaptam a kötetre. Pedig még semmit nem olvastam eddig Krisztiántól, viszont ezt majd hamarosan pótoljuk!

Újraolvasós - tetszett, és valószínűleg fogom még olvasni 👈

Biztosan fogok még Grecsót olvasni, most kinéztem a szintén önéletrajzi ihletésű verses kötetét a Magamról többet címmel.

Fülszöveg:
Szeged, 1980. Vera az általános iskola negyedik osztályába jár, jó tanuló, jó sportoló. A papa a honvédségen dolgozik, a mama meg minden nap várja őt tanítás után. De Vera biztonságosnak hitt élete pár hét leforgása alatt megváltozik. Az egyik eseményből következik a másik, mintha dominók dőlnének egymás után, mégsem lehet tudni, vajon mi indítja el az események láncolatát. Mi fordítja szembe végzetesen az addigi legjobb barátnőjével? Miért olyan jó és ugyanakkor ijesztő egyre több időt tölteni Józeffel, az új lengyel fiúval? És miért vannak a felnőtteknek titkaik, ha Verától azt várják el, hogy ő mindig csak az igazat mondja?

Grecsó Krisztián új regénye arról szól, hogy a családi titkokat felfedni nemcsak tudás, de bátorság kérdése is. Vera felismeri: vannak helyzetek, amikor idő előtt kell felnőttként viselkednünk. És hogy fel lehet nőni a feladathoz.

A könyv adatlapja: 

Kiadója: Magvető
Kiadási év: 2019
Oldalszám: 336. old.
Műfaja: kortárs szépirodalom
Borító: az eredeti
Folytatásos: elméletileg nem