Író-olvasó találkozó Szegeden Tóth Krisztinával - Beszélgetés a Pixelről

Egy szomorkás hétfő délután (2011. október 17-én) mivel órám nem volt, becsábítottam a barátomat is a szegedi Somogyi -könyvtárba író - olvasó találkozóra. Az Őszi kulturális napok keretében látogatott ide Tóth Krisztina, Márai-díjas író, műfordító, akivel a szegedi író és irodalomtörténész, Szilasi László beszélgetett.

Nem ismertem eddig az írónő munkásságát, de nagyon nagy tömeg gyűlt össze az első emeleten előkészített olvasói részlegen, méghozzá annyira, hogy nekünk, későn érkezőknek már csak a polcok között, jobb híján a szőnyegen jutott hely.



A beszélgetés főként a nem régiben megjelent Pixel című művéről szólt:
Érdekes téma például a borító választás, mely sokakat késztetett gondolkodásra, patchworktől kezdve mindenen át, ám mégis egy teafilterekből készült installáció, amely csak egy fotón maradt meg egyben, később ez a fotó lett a borítókép alapja. Érdekes.

Aztán hasonlóan érdekes téma hogy a fejezetcímek testrészek. Ahogy az írónő fogalmaz, az egész könyv egy nagy test, mely részekből áll össze.
A könyv kisebb novellákat tartalmaz, mindegyik egy-egy emberi történet, amely a végén áll össze egy kerek egésszé, "Pixelekből egy torzóvá". A cél megfogni egy -egy élettörténetet egy kis részlettel, egy jó képkivágással.

Hogy ízelítőt kapjunk a stílusból, az írónő felolvasott egy a könyvben szereplő, és egy nem szereplő, rövidebb novellát. A stílus néhol nyers, szókimondó, ironikus, esetenként igen vicces. A társaság egy emberként horkant és szusszant fel egy -egy odaillő részen.

Szó esett az anyaggyűjtésről is, hogy honnan merít az íráshoz? Hogy hiteles legyen, sokszor patológustó, orvostól kér tanácsot, ahogy megesett ez az öngyilkosságokról készült regény esetében is. Aztán ha ennek ellenére is kap pontosításokat, egy következő kiadásban szívesen átjavítja - vallja ő maga.

Meglepetésemre rengeteg fiatal volt, és a kezükben nem csak a Pixel, hanem több másik mű is ott lapult.
Az beszélgetés és a felolvasás is nagyon felkeltette az érdeklődésemet, a Pixel mellett pedig szó esett még két másik művéről, Vonalkód és Magas labda címmel. Akit érdekel, olvasson bele!