2016. július 24., vasárnap

Könyvajánló:Robyn Schneider: Egy új élet reménye

Sérült lelkű fiatalok, egy kicsit másképp. 


A könyv adatlapja: 
Kiadója:Maxim
Sorozat:Dream válogatás
Kiadási év: 2015
Oldalszám: 332. old. 
Folytatásos: nem
Fordította: Bihari György
Eredeti címe: The Beginning of Everything
Borító: eredeti külföldi, átszínezve


Fülszöveg:  Spoileres lehet a tartalomra!!!!!!

A ​​fiatal Ezra Faulkner hisz benne, hogy mindenkire vár egy tragikus fordulat – azután történik meg minden, ami igazán fontos. Az ő tragédiája nem sokáig várat magára: egyetlen pillanat, és a fiú mindent elveszít. Egy cserbenhagyó gázoló egy rendkívüli estén törte össze Ezra térdét, a sportkarrierjét és a társasági rangját. Így kerül Ezra a bálkirályjelöltek élmezőnyéből a kirekesztettek asztalához, és így találkozik Cassidy Thorpe-pal, az új lánnyal. Cassidy senkihez sem fogható Ezra eddigi ismerősei közül. Irigylésre méltó könnyedséggel veszi az akadályokat, ragyogóan intelligens, és feltartóztathatatlanul repíti magával Ezrát egy végtelen kalandra. Ám miközben Ezra fejest ugrik az új kihívásokba, az új barátságokba és az új szerelembe, megtanulja, hogy a könyvekhez hasonlóan vannak emberek is, akiket félre lehet érteni. Fel kell tennie magának a kérdést: ha már történt egy tragédia, amely olyan sok mindent elrabolt tőle, mit veszíthet, ha még ezzel nincsen vége a balszerencsének?
A könyv egy lírai, szellemes és szívfájdító történet arról, milyen nehéz eljátszani a szerepet, amelyet mások elvárnak tőlünk, és hogy hirtelen, tragikus befejezésekből is kisarjadhat az új kezdet.


Gondolataim a könyvről:
Ezra azt hiszi, mindenkire vár egy fordulat. Szerinte az ő fordulata a balesetével kezdődött, amikor az aranyifjú teniszezőből egy csapásra egy sérült térdű kitaszított lett. Már nem érezte jól magát a bulizós, csajozós társaságban sem, de még nem tartozott sehová máshová...

Ekkor jött az a bizonyos másik asztal, és Ezra felfedezte, hogy van élet a sporton kívül is. Van vitakör, amiknek versenyeket hirdetnek, és lehet rá készülni. Vannak egyéb szórakozások, és persze ott van  a mindig titokzatos, vagány, újonnan érkezett Cassidy is. 

ÓÓ, a sok szenvedő önmagát kereső tini. Itt is van ám kétségbeesetten saját magát kereső fiatal, depresszió, pszichiáterhez járás, és szép fokozatos leírása annak, az ember hogyan fogadja el a sorsát és kezd teljesen új életet, ahol megint csak vannak lehetőségek. Nagyon sok tevékenység van a sporton kívül is, és igazán szépen kibontja azt a folyamatot, hogy bár Ezra szíve még mindig húz a régi bandájához, már egyértelműen látja őket kívülről is, és nem akar közéjük tartozni, olyan klikkesedő, magamutogató lenni, mint általában ezek a csoportok a középiskolában Amerikában. 

Két nagyon fontos momentum van benne számomra: Az egyik Tobby, Ezra barátjának a keretes megjelenése. Vele indul a történet, az ő "tragédiájával" a vidámparkban, és leírja, hogyan távolodtak el, majd hogyan találtak megint egymásra  igazi barátként. 

A másik Cooper, a kutyus megjelenése, aki végigkíséri Ezra gyermekkorát, az utolsó évet, aktívan, majd ő is eltávozik, sok mindent lezárva Ezra életében. Nem egy nagyon markáns karakter, de fontos a szerepe a fiú számára.

És amit külön nagyon szerettem benne, a könyves utalások. Ezra Gatsby-t olvas, Cassidy pedig számtalan Harry Potter utalással operál (konkrétan griffendélesnek öltözik :-)

"Csak ekkor láttam meg a szerelését: az arany-vörös sujtást a kötött mellényén, az ugyan olyan csíkos nyakkendőt, a szürke egyenszoknyát és a karjára vetett tengerészkék blézert…
– Ez Griffendél nyakkendő? – kérdeztem.
– És egy hivatalos Harry Potter kötött mellény – erősítette meg önelégülten.
– Ms. Weng átöltöztet – mondta Phoebe.
– Nem teheti – vigyorgott Cassidy. – Nem szegem meg az öltözködési előírásokat. Technikai értelemben. Most pedig induljunk, Cedric és Cho." 


Végül ott van Cassidy, akiről már sajnos a könyv közepén kiderül, hogy nem olyan  vagány és menő, mint amilyennek mutatja magát, komoly gondok vannak, és sajnos azt is lehet tudni, hogy Ezrához is köze lesz. Vannak, akik megnyílnak, és ez segít nekik, és vannak akik elzárkóznak, és talán soha nem tudnak változtatni a dolgon.

Szerintem pedig az ember életében nem csak egy nagy fordulat van. Mindig ott jönnek, szinte minden nap, apró döntések formájában, ahogy Ezra is írja, inkább egy folyamat, nem egyetlen döntés. Ahogy Gandalf mondja a Gyűrűk Urában: A kérdés csak az, mihez kezdünk az idővel, amely megadatik. És ez a fontos.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése