A könyv adatai:
Kiadója: Könyvmolyképző
Magyar kiadás: 2014
Oldalszám: 374 old.
Fordította: Varga Csaba Béla
Alina Starkova sosem várt túl sokat az élettől. A határháborúk során elveszítette a szüleit. Árvaként csupán egyvalakire számíthatott. Egy másik kis földönfutóra, Malra, a legjobb barátjára. Ám mostanra már rá sem számíthatott. Mindkettőjüket besorozták hazájuk, Ravka anyácska hadseregébe. A két fiatalnak életveszélyes küldetésre kell indulnia az Árnyzónába. Ezen az iszonyatos helyen a földöntúli sötétség az úr, ahol valósággal hemzsegnek az emberevő szörnyetegek. Amikor támadás éri a katonai konvojukat, mindannyiuk élete veszélybe kerül. Ám Alina ekkor olyan titokzatos erőnek adja tanújelét, amiről mindaddig még ő sem tudott. A csodálatos megmenekülés kiszakítja a hétköznapok világából.. . Meg sem áll a fővárosig, az uralkodó udvaráig, ahol az árva lány is a Grisa testvériség tagja lesz. Vezetőjük, a titokzatos Kom úr úgy véli, Alina az, akire oly régóta vár Ravka sokat szenvedett népe. A legfőbb varázsló szerint az Alinában rejtőző erő képes lesz elpusztítani az Árnyzónát. A cári udvar fényűző forgatagában sokan Kom úr új kegyeltjének tartják a lányt, aki csak nehezen tud beilleszkedni Mal nélkül. Miközben hazája egyre nagyobb veszélybe kerül, feltárul előtte egy hajmeresztő összeesküvés. Dönteni kell. Szembeszáll a birodalom leghatalmasabb nagyuraival? Egyedül a múltja mentheti meg… hogy Alina megmenthesse a jövőt.
Gondolataim a könyvről:
Megint belefogtam egy trilógiába, ráadásul orosz, annak neveivel, jellegzetességeivel. Nem sokat ismerek ebből a világból, de hál istennek a rengeteg fantasy elem végtelenül színessé, érdekessé teszi a könyvet.
Alina és Maljen árvák, kiskorukban találkozunk velük először, amikor a hatalmas Grisák megvizsgálják őket. Aztán térképésztanon és nyomkövető a két barát, és kiderül, hogy az eltelt évek alatt a kötelékek milyen szorosra fonódtak, és hogy érzéseik egymás iránt még mélyebbek, mint gondolták volna. Alinával történik valami, amit még ő maga sem ért, és ezzel elkezdődik a menekülés, a tanulás, az utazás és a Grisák rejtett világának megismerése. Hogy kicsit jobban átlátható legyen kimásoltam a leírást a könyv első oldaláról:
Grisák
A Második Hadsereg
katonái
Az alaptudomány
mesterei
Korporálok
(Az élet és halál
rendje )
Szívtörők
Gyógyítók
Étherálok
(Az idézők rendje)
Szélhívók
Pokolhívók
Hullámhívók
Matyeriálok
(A fabrikátorok
rendje )
Djuraszták
Alkimisták
Miközben Alina az erejét fedezi fel, megismerkedik a rendekkel. Jól felépített, logikusan kitalált rendek ezek, amiket színekkel (piros, kék, bordó, fekete), viselkedéssel, ültetéssel választ el az uralkodó. A palotában töltött idő alatt talán a legérdekesebb karakterek, Zsenya és maga az Éjúr, Kom, aki nagyon sokáig kiismerhetetlen az olvasónak is. Nem is gondoltam a fordulatra, míg be nem következett, olyan jól "titkolta" a szándékait Kom úr.
Végig körbelengi valamilyen misztikus északi vonal, nem mondanám kifejezetten oroszosnak, de a nevek, helyek leírása miatt az ember nem tud elszakadni tőle teljesen. Érdekes, hogy mostanában több már kultúrájú ország kerül az olvasott könyveim sorába (a Vihartáncos Japánra épül) és mind nagyon tetszik, üde, változatos színfoltok a sok hasonló Vörös Pötyis között.
Alina a könyv alatt fejlődik, mind erejében, mind jellemében. Kicsit jobban megismeri önmagát, persze megtanulja használni az erejét is, de ráébred arra mi volt és most is mi igazán fontos az életében. Bár kerülgetik Mallal és sokáig elbeszélnek egymás mellett, nagyon szép a kapcsolatuk, és ez különösen a bujkálás alatt tetszett a vége felé.
Kapunk egy rövid tanmesét arról is, hogy néha a kegyelemmel többre megyünk, mint ha uralkodni, pusztítani szeretnénk. Bár szépen lekerekítették a végét, a sok kérdőjel ott maradt, és nagyon várom mi történik majd velük a következő részben.
Egy igazán tanulságos, és közben végig érdekes, izgalmas és fantáziadús tanmese. Ajánlom!
Pár szóban a trilógia eredeti borítóiról:
Tudjátok, hogy szerelmes vagyok a borítókba, de ezek valami csodásak. Hál istennek manapság már sokszor ügyelnek arra, hogy a sorozat köteteinek passzoljon színben, mintában stílusban a kinézete, de ez itt azt hiszem különösen jól sikerült. A kanyargó indák és a kicsit gótikus betűtípus nagyon jól passzol. Megmutatom a második és a harmadik rész borítóját is, hadd csodáljuk őket így egyben. Remélem a Könyvmolyképző a folytatásokat is ezekkel veszi majd meg. Sajnos a folytatásokra még várni kell, magyarul csak az első jelent meg, de ha nem bírom ki, akkor nekik kezdek majd angolul is. :-D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése