Muse : The 2nd Law : Benyomások

Hűűű, hát most jutottam el odáig, hogy végre írni is tudok az új cd hatásairól.
Bejelentették hogy az album nagyon sokrétű lesz, és kb 3 stílus uralkodik rajta, de azt hiszem, én minden számot egy külön stílusnak érzek, és hál istennek, nem csak Dubstep van rajta (ettől féltem a legjobban).
Egyrészt szoknom kellett a hangzást, másrészt kutattam is a számok után.
Szóval, a sokadik benyomás után...

1. Supremacy - Fennhatóság (Nagyjából rákeresgettem a címekre, hogy tudjam, mire utalnak, nem pontos, az tuti, de mégis be lehet lőni a tartalmat)

Olyan "bevezetjük a világvégét" jellegű szám, kicsit nekem Knights os Cydonia hangzású, a szép hosszú bevezetéssel, és a trombitával (érdekes a rengeteg fúvós hangzás a cd-n.)

2. Madness - Őrültség, őrület
A már sokat beharangozott dalról annyit lehet tudni, hogy Kate Hudsonnek íródott, és elvileg egy közös vitájuk ihlette. Ehhez készült el a cd első vidije is, itt érződik a dubstep hatás, de maga a dal gyönyörű ívű. A Madness dadogós ismételgetésével indul, majd egy szívszaggató vallomássá növi ki magát, amit Bellamy kiüvölt a világba. A klipben szereplő, metrón utazó párt a mai "őrület" forgataga veszi körül, majd a nyomás alatt a két idegen egymásra talál, és szintén a világba kiáltják érzéseiket. A cd 3 lírikusabb dala közül számomra ez a best of. :-)

3. Panic Station - Pánik megálló
A világvége felé vezető úton (merthogy ez a cd koncepciója) a 9. megálló. Amellett, hogy megtanulunk 1-9 számolni, azt hiszem ez a korong legpörgősebb, legfeszesebb, legütősebb dala. A szívünkbe lüktető ritmus megmutatja hogyan használjuk ki életünk minden percét ("Do what the fuck you want to
There's no one to appease").Itt aztán Bellamy megint bravúrozik a gitáron. Sokadik hallásra hallottam ki itt is a refrén alatti trombitát (amit egy idős, Gandalf szerű kedves bácsi fúj lelkesen a banda mögé:-))) de így a hangzás még erőteljesebb, eklektikusabb. 

4. Prelude - 

Ez csak egy 1 perces bevezető, énekhang nélkül, de mint már tudjuk, Bellamy szereti az ilyet, és kell is a Panic Station után átvezetésnek. 

5. Survival - (Túlélő)

Mint mindannyian ismerjük, a 2012 Olimpia hivatalos dala, ami azt hiszem méltán nyerte el a címet. Lelkesítő, szinte himnikus, a győzelemről, a kitartásról, a versenyről, a bátorságról szól a szövege, amit a végére felturbóznak igazi Muse-os gitárszólókkal, tömeghanggal, és kórussal. A gyorsabbak közül, a Panic Station után a 2. kedvenc. 

6. Follow me - Kövess engem

Matt másik szívbemarkoló vallomása, ezúttal fiának, de nem sértődik meg azt hiszem a szerző, ha a dalcímet magunkra is értjük. A dal elején, fél perc környékén halványan hallható kisfia szívdobogása is. Azt hiszem, ennél meghatóbb dolgot aligha kaphat egy csöppség az apjától ajándékba. A csöndes, altatódalszerű kezdésből ez is egy elektronikus alapú óriás ígéretté fejlődik, nagy hangkieresztéssel. 

7. Animal - Állatok 

A 7. dalban a vallomásból gyorsan visszatérünk a világvégéhez, amikor szinte az emberek, mint elkeseredett, elállatiasodott lények jelennek meg (a végén erre utaló hangok, zörejek hallatszanak,  talán gondolhatjuk a városi zajok metafórájaként. ) Feszes tempójával, baljós hangjaival, elég nyomasztó a hangulata. 

8. Explorers - Felfedezők 

Az állatok után egy kis csöndet, békét, megnyugvást hoz. Hangulatában az Invincible, és az Unintended, ami nekem először beugrik. Akár egy csilingelő karácsonyi dal, úgy indul, az új reményekről szól, az új haza kereséséről, hogy kimerítettük földünket, és talán már nem is erre a világra valók vagyunk. Afféle segélykérés ez, megható, csöndesen induló szerelmi vallomás is kikerekedik belőle. 

9. Big Freeze - Nagy fagy
Matték fagyot csinálnának a világvégén. Ez az albumon a hagyományos, dallamos, ritmusos, ütemes, igazi Muse lendületű dal. Ez a dal adja talán legjobban vissza a régi cd-k zenei világát, nekem első hallásra a világa egy régi U2 számot juttatott eszembe(No line on the horizon, de kicsit hasonlít a Magnificent-re is.) 

10. Save me - Ments meg 

És akkor egy olyan, ami eddig még nem volt. Hallhattuk már Christ, eddig is vokálozni, de olyan, hogy egyedül csak maga énekeljen, még nem volt, így most ő is kiírta magából, ami a szívét nyomta. Két dalt írt a cd-re, az ő vallomása a feleségéhez szól, aki támogatta, kitartott mellette, míg alkoholproblémái voltak pár éve. A dal maga nagyon egyszerű, semmi cifra, csak 3-4 hang, és egy kis gitár, mégis ettől az egyszerűségtől olyan szép. Mikor először meghallottam, azon tűnődtem, majdnem szebb, mint Matté (pedig az nehéz), nem is tudtam, hogy Chris hangja. A refrén a további segítséget kéri, reméljük lesz is, a Madness után a 2. kedvenc, a Follow me a Harmadik. :-) 

11. Liquid State - (Folyékony állapot )

A másik Chris szerzemény, kemény, zúzós ez is, nem is gondoltam, hogy ilyet is tudnak. Ez a keményebb rock vonalat erősíti, Chris is megmutatja a gitártudását, és a vadabb oldalát. Az utolsó állapot a világvége előtt. Itt is van egy kis kórus, egy kis elektromos visszhang. Érdekes egyveleg. 

12. The 2nd Law : Unsustainable - A 2 törvény : Fenntarthatatlan
Az első szám, amiből a hírhedt dubstep beharangozó is készült. Szerencsére az albumon csak ez az egy dal, ami tényleg, igaz dubstepes, most már elfogadtam a bemondónő szörnyű híreit és hangját is, de ebben aztán van világvége kórustól kezdve minden. A dal címét ( és így a cd címének alapötletét is) Matt egy híradós műsorban hallotta, ahol utaltak egy kutató második törvényére. 

13. The 2nd Law : Isolated system  - A 2 törvény : Elszigetelt rendszer
És akkor itt a világvége. Gyönyörű zongora aláfestés, szinte filmzenei hatások, az ember látja maga előtt a világvégéről szóló filmek képkockáit. Menekülés, éhezés, félelem, fájdalom. A zenében a nő bemondja, eljött a világvége, de van itt síró hegedő, vonósok, nagykórus, minden, ami egy hiteles képhez kell.
Legújabban ehhez a számhoz jelent meg a videóklipp, elég nyomasztó, és nagyon is tükrözi a filmes, világképet, ami a zenéből kihallatszik. Simán elmenne filmzenének is.

Összességében azt lehet elmondani, megint egy jól kitalált koncepció, reflektál a mai világ problémáira, és a kidolgozás, a rengeteg stílus mind váltakozik. Megmutatja, hogy a fiúknak még mindig rengeteg ötletük van, és van is kedvük kísérletezni, és megvalósítani a látomásaikat. Vannak benne mély, érzelmes dalok, táncolós, zúzós rock muzsikák, és olyan Muse dalok. Nagyon hiányoztak, most hallgathatjuk a November 20.-ai koncertig.

Interjú az Animus, A Könyvmolyképző és a Typotex kiadó vezetőivel

Egy rég várt interjú...
2011-ben egyik egyetemi kurzusom során a könyvkiadásról kutattam, és sikerült három magyar kiváló kiadó vezetőit kérdezgetnem a sikerükről. Az alábbiakban erről olvashattok egy kis összefoglalást.

Akiknek a borítók mesélnek

Kiadóvezetői döntések, kutatás a „szerencsés véletlenért”

Beszélgetés az Animus, a Könyvmolyképző és a Typotex Kiadó vezetőjével

            Hogyan lesz valakiből jó kiadóvezető? Kiskortól fogva a szakmára készül? Milyen ösztönök kellenek hozzá? Mi befolyásolja a döntéseiket? Honnan veszik ötleteiket, új könyveiket?  Hogyan lehet sikeresen felfuttatni egy kiadót? Mennyire hasznosak egy kiadó életében a ma olyan közkedvelt közösségi oldalak?

            Rengeteg kérdés, és a választ három magyarországi, a maga műfajában sikeresnek mondható kiadóvezetővel próbálom megválaszolni.

Benyomások és ajánlások, de milyen mennyiségben?

Kérdésemre, mi alapján döntenek egy –egy könyv meghonosítása, magyarosítása mellett, nagyon vegyes válaszok érkeztek. Amiben mindhárman egyetértettek, hogy nincs olyan, hogy biztos tipp. Soha nem lehet előre látni, mekkora sikere lesz itthon egy külföldön már befutott könyvnek, mert ez függ a közönségtől, a mentalitástól, a témától. Nem látták ezt előre sem a Harry Potter, sem az Alkonyat esetében. Külföldön sikeres volt, belevágtak, itthon is sikeres lett. Katona Ildikó szavaival élve, ez egy „szerencsés véletlen volt”. Mindig nagy rizikó a könyv választása, és egy- egy ilyen mű megvételét nagy kutatások előzik meg. Egy olyan kiadónál, mint a Könyvmolyképző, naponta érkeznek kéziratok, ajánlások, tippek, esetleges külföldi könyvek átvételére, vagy magyar kezdő íróktól. „Magyarországon az olvasóknál, már csak az írók vannak többen. Majd minden olvasóra jut két író, és ez iszonyatos mennyiségű anyag és munkaidő átolvasni, türelem kell hozzá, és iszonyat fárasztó tud lenni.”jegyzi meg Ildikó. (Katona Ildikó, 2011). A Könyvmoly adatbázisában 6000 könyvcím található, amivel már kapcsolatba kerültek (kézirat, ajánlás, egész művek, és ez egyre csak gyarapszik). A választásnál Ildikó egy már összeszokott csapatra támaszkodik (fordító, régi munkatársak), de ő mondja ki az utolsó szót. Legfontosabb, hogy rá is hasson a könyv, először az első benyomás fontos, a borító megjelenése. „Én azt gondolom, hogy külföldön, ha egy kiadó nem ad arra, hogy rendes borítót csináljon, akkor én miért higgyek jobban a könyvben, mint ők maguk? Ezért az első számú szempont számomra, hogy a borító megszólít-e? Aztán a fülszöveg megszólít-e? És végül a tartalma megszólít-e?” Tehát főleg a vezetőre tett hatás, benyomás fontos. Olyat keres és válogat, ami neki is tetszene, és tudja, hogy az olvasói körbe is beleillik.

Ajánlatok nélkül…

Ezzel szemben az olyan kiadók, akik nem kapnak ajánlatokat, mi alapján döntenek? Az Animus kiadó a külföldi véleményekre ad sokat (a Harry Potter nagy sikeréről londoni kollégáktól szereztek tudomást), és állandó megfigyeléssel számontartják a piacon kelendő könyveket, vagy átvételre esélyes könyveket. Így találtak a Skandináv könyvekre, és döntöttek a sorozat mellett, mivel „így az egyik kötet erősíti a másikat”(Balázs István, 2011). De itt is nagyon fontos, hogy ők maguk a könyvet érdekesnek, izgalmasnak, frissnek, újszerűnek tartsák.

Végül a legnehezebb, mi alapján válogat egy tudományos, szakkönyveket megjelentető Kiadó? Votisky Zsuzsa azt mondta, mindig a legújabbat, a legprovokatívabbat akarja begyűjteni, provokatív szerzőktől. Hogy mi motiválja, mi a belső célja a hatalmas tudományágak kis, érdekes porszemeinek kiásásában? Így fogalmazta meg: „Az a célom, hogy kisebbrendűség érzés nélkül tudjak beszélni olyanokkal, akik nálam többet tudnak.” Tehát a tudásvágy, hogy minden műfajban, minden témában jártas legyen, megszerezze az átlagműveltséget, vagy akár többet is. Úgy gondolom, és ő is így nyilatkozott, mára ez sikerült neki. „Műveltnek lenni nagyon szórakoztató –jegyzi meg Zsuzsa - csak sajnos nem sokra megyek vele.” Mert nem baj az, ha az ember meg is tud élni a tudásából, és nem csak élvezi.

Ambíciók, és állandó kutatás

Lássuk, milyen ambíciók szükségesek egy sikeres vezető számára. Nem lehet itt sem általánosítani, de a válaszok alapján két féle típusra leltem.

Katona Ildikó már 5 évesen tudott olvasni, és gyerekkorában sem a babák érdekelték, szinte mindent elolvasott, ami a kezébe került. Mikor ráébredt, hogy ezeket emberek válogatják, és adják ki, eldöntötte, hogy ő is ezzel akar foglalkozni, hatni akar az emberekre az általa kiadott könyvekkel. Így hát cégalapításba fogott, és sikerült megvalósítani az álmát.

Végül van, aki csak később jött rá, hogy ténylegesen ezzel szeretne foglalkozni. Votisky Zsuzsa harminchat éves, matematika-fizika szakos tanárként ébredt rá arra, hogy nem ezzel szeretne igazán foglalkozni, nem ad neki elég pluszt. A Műszaki Kiadónál eltöltött évek után vette meg a TECH programot, lefordították, és a mai napig a programról ismeretes kiadója. Mindig az újat kereste, szomjazta a tudást, és ennek folyamatos ismételgetése nem volt számára elég.

„Állandóan csinálni kell a reklámot, ötletelni, fenntartani az érdeklődést”

Votisky Zsuzsa szerint a könyvkiadás „tapasztalati tudomány. Tanulni kell ezt is, de gyakorlatban.” Rengeteg múlik a vezetőkön és nagyon nehéz, vagy nem is lehet általánosítani, mert ahány kiadó, annyi szokás, és minden vezető máshogy egyengeti saját háza táját. Ma már az emberek nem járnak könyvbemutatókra, mert nem érdemes nekik, a kiadók számára pedig nem éri meg. Így mással próbálkoznak. Előadást szerveznek a könyveik köré a legkedveltebb közösségi portálon (Facebook), könyveiket ajánlják, állandó tájékoztatást adhatnak és mindezt ingyen, online. „ Régen a szocializmusban 12 kiadónak volt jogosítványa. Ma körülbelül 150 konkrét cég van a piacon. Ez hatalmas verseny. Állandóan csinálni kell a reklámot, ötletelni, fenntartani az érdeklődést.” –mesélte Votisky Zsuzsa. Érdekesség, hogy kérdésemre, milyen felületen hirdetnek előadásokat, felsorolt 6 fajtát (Port.hu, Pesti est, Kossuth Klub, Egyetemek hirdetőin, Facebookon, és e-mailes hírlevelekben) a felméréseik szerint mégis a legtöbben ismerőseik ajánlására érkeztek az előadásokra. Tehát, hiába ömlik az emberre a sok tájékoztató, mégis a közvetlen baráti ajánlás, személyes párbeszéd a legfontosabb.

Katona Ildikó is ezt hangsúlyozta. A közösségi honlapok megjelenésével sokkal közelebb vonhatják az olvasóikat, felmérhetik az igényeiket, akciókat, játékokat szerveznek, könnyebb az olvasók toborozása, „szinte rajta tartjuk az ütőerükön a kezünket, Ildikó szavaival élve.  

A magyar kiadók nagy részének nincs még olyan gazdag és részletes honlapja, mint például a Typotexnek, akik már az elsők között szerezték meg IP címüket még az internet kialakulásakor. Ilyen téren a kiadóknak még bőven van mit javítgatni, mind a közösségi mozgósításon, mind honlap fejlesztéseken. Viszont az tagadhatatlan, mekkora sikere és  gyűjtőereje lehet egy –egy ilyen közösségi oldalon való részvételnek egy kiadó szempontjából, és maguk a vezetők is csak abszolút pozitív élményekről tudtak beszámolni.

Fesztiválok, és adatszerzés

A könyvfesztiválok közül a Frankfurti könyvvásár kétségtelenül Európa legnagyobb könyvvására, amint Balázs István (Animus, 2011) mondja a „világ legtekintélyesebb könyves seregszemléje”,így mindhárom kérdezett válaszában ez volt a legelső a listán. Minden évben kilátogatnak, felmérni a trendeket, kapcsolatokat gyűjteni, megnézni, kézbe venni a legajánlottabb műveket. Megmustrálni az új borítótrendeket, és bár mindez lehetséges lenne ma már interneten is, ahogy Balázs István mondja, „hajtja még az embert a megszokás”, szeretik az ilyen fesztiválok hangulatát. Másodiként, két szavazattal futott be a Bolognai Nemzetközi Gyermek és Ifjúság könyvkiállítás, melyre a két kiadó vezető – Animus, Könyvmoly - profilja miatt gyakran kilátogat, és nagyon hasznosnak találja. Szintén ők említették még a Londoni Könyvfesztivált, amire még érdemes kilátogatni, és Ildikó említette New York-ot, ahová érdemes és fontos kijutni a közeljövőben. Ismereteiket általában már ők is a neten szerzik be. A szépirodalmai kiadók foglalkoznak a hazai véleménnyel, a kívánságokkal, (Közösségi oldalakat, hazai blogokat is olvasnak) és persze nagyon fontos, hogy a mű beleilljen a kiadó profiljába, a már eddig megszokott művek stílusába, minőségébe, hogy az olvasó azt kapja, amit eddig megszokott.

Szakkönyvek kiadásánál nem igazán figyelnek kérésekre, nincsenek is igazán kérések, a legújabb külföldi szakkönyveket veszik át, fordítják, azokból válogatnak.  Olyat próbálnak kiadni, ami újdonság, nincs itthon, és nagyon modern. A Typotex nem csak tankönyvekre szakosodott, rengeteg segédkönyv, ismeretterjesztő könyv kerül ki a kezeikből. A kutatás, a keresés, a felfedezés állandó élvezete, hogy mindig tartani tudják a lendületet, hajtja őket a dübörgő könyvcirkuszban. Nem árt, ha az embernek van némi ambíciója, és alaptőkéje. Aztán már csak várni kell a szerencsés véletlent. És ásni a rengeteg könyv és kézirat között. Hátha befut egy újabb Alkonyat, vagy Harry Potter.

Ünnepeljünk Hobbit szülinapot kertészkedéssel!

Épp szeptember 21-én ünnepeltünk Tolkien fantasztikus művének, A Gyűrűk Ura előzmény könyv kiadásának 75. születésnapját (angolul 1937-ben jelent meg először.)

Peter Jackson, a Hobbit Trilógia (mert bizony, trilógia lesz) rendezője, hobbit szülinapi hetet hirdetett a rajongók között, amire minden rajongó jelentkezhetett egyéni gyűjteményével, és egy party megrendezésével, szintén Hobbit és Tolkien-fan ismerőseivel. Ehhez a közösségi oldalon, és a honlapon megfelelő menüsort is összeállított, szóval, nagy hajcihőt csaptak, amin a fél netközösség megjelent, a másik fele meg megnézte magától.
Én mivel amúgy is olyan hobbit-forma embernek tartom magam, és a növényeket is szeretem, meg a kertészkedést, újraéledt kertészkedési kedvel álltam neki mostanában az albérlet parkosításának. Így erre az alkalomra időzítettem a kis kertészkedést, Samu is sokra vitte, talán még belőlem is lesz valaki:-)

Kezdetben csak három elcsökevényesedett korallvirágom volt, és egy agavém.
Ehhez érkezett a homályos eredetű díszpaprikám, aki ugye csíp is, és lett belőle mini szegedi paprika füzér, és láthatólag élvezi a Muse-t.

Aztán elmentem a piacra, és megláttam Őt, a tökéletes fikuszt, aki talán túlélne egy átalakítást bonsai-á:-)
Elindult a beszerzőkörút, tál, föld, drót, két nap, és már harcra kész voltam.

 Így nézett ki átültetve, nagyobb cserében, megszabadítva a szárkötéstől.

Ha már benne voltam, eldöntöttem, hogy megújítom a koralljaimat is, így visszametszettem őket, és kaptak új földet, azóta már hoztak apró kis levélhajtásokat is. :-)




Utána kíméletlenül nekiestem kiszemelt fikuszomnak. (Egyelőre csak fikusz, mert még nevet keresek neki:-) Lorelai Gilmore óta tudjuk, hogy jó minden növénynek illik nevet adni, akkor érzik, hogy szeretjük őket. :-)
Szóval először megmetszettem, majd elkezdtem szépen spirálisan drótozni. Bár lehet, hogy a szélfútta stílus nem a legelőnyösebb egy fikusznak, most kikísérletezem mit bír:-) Íme az eredmény:

A mellette egy szál magában megbúvó ágat majd külön akarom ültetni, de egyelőre cserép hiányában még együtt maradtak (csoportos ültetés):-)

Őket viszont tényleg lemetszettem tőből megkísérelve, hogy túlélik -e gyökér nélkül, ha csak beleteszem őket vizes földbe (igen erőteljesen kísérletezek.)

És akkor a gyűjteményem legújabb darabja, akit hála istennek nem én, hanem mamáék szaporítottak, így szép és egészséges, és ő is kezdi megszeretni a Muse-t:-))

Kis kertem az ablak előtt. További eredményekkel hamarosan jelentkezem, melyik kísérlet hogyan sikerült:-)

X. Szüreti Fesztivál, Törtel 2012

Akkor csak jó pár kép, ízelítőnek:

 Ők a szalma házaspár (akik a kapuknál fogadták a vendégeket), és gyermekeik, Szalma Sanyi és Szalma Zsuzsi( Nem tudni a rendes nevet, a készítők is több néven ismerik őket:-) De lelkesen hirdették az eseményt egész héten.

 Ha már falu, kell az igazi életkép is. Rengeteg virág, dísztök, és szalagok, ahogy az egy őszi rendezvényen kell. 

 Az általunk alkotott fantasztikus Madárijesztő, Bögyös Rózsi, aki sajnos csak a rajtszámot viseli, de mi egy igazán vidám délutánt töltöttünk a készítésével, együtt volt a család. Ezért megérte.

 Délelőtt fontos szerepet kapott a lovaskocsi felvonulás, volt kis paci, és nagy paci, prés, és bor, meg pogácsa. Nagy üstökben készült a birkapörkölt, aki pedig a kultúra iránt érdeklődött, megnézhette a grafikai kiállítás a boltívek alatt, vagy a falumúzeumot.

 Én munka közben, avagy  déltől felpezsdült az élet, volt itt kézműveskedés, arcfestés, tombola, és zsíroskenyér hagymával :-)

 Hogy délután se maradjunk program nélkül, egy egész délutánt átölelő táncmulatságon vehettünk részt. Volt ittt ovis, és felnőtt, népzenei alapokon nyugvó, és modern ritmusú....

 És hogy a kicsit idősebbeknek is kedvezzünk, a szervezők elhívták Szandit, gyermekkorom egyik kedvenc énekesnőjét. Szinte semmit nem változott.

Szeretem az ilyen falusi megmozdulásokat, mert megmutatják egy falu, egy zárt közösség erejét, értékeit, szépségeit. Őrizzük a hagyományokat, de úgy, hogy bevonjuk a modernt is.

Este a Tanyaszínház költözött be legújabb darabjával a Művelődési Házunkba, hogy Másfél óra kacagást biztosítson Nyárfás Miska (a Mágnás Miska átirata) című, talán legjobban sikerült darabjával. Nekik is hálásan köszönjük, mind, akik ott voltunk. Igazi élmény volt!

Köszönet érte minden szervezőnek, készülőnek, fellépőnek, támogatónak!

Őszi dekor

Csak úgy, mert most nagyon sok mindent csináltunk, és meg tudom mutatni:
Lehet barkácsolni, ügyeskedni:-)

 Dísztökök minden mennyiségben, fonott kosárkában és persze egy kis frissen szedett gesztenyével. A jobb sarokban egy lopótök, az a családi bányában volt található:-)

Körülbelül három hete esett meg velem, hogy egy virágbolt előtt elhaladva megláttam őt, a tökéletes kis konyhai dísznövényt, így hát jöttem, láttam, megvettem. A boltos szerint nagyon kedves kis ehető édes paprika gyanánt kínálta magát, ám megízlelésekor kiderült, hogy ő inkább a kis csípős fajta, így azóta kevesebbet társalgok vele, viszont boldogan hallgatja ő is a Muse új cd-jét, és azt hiszem, tetszik is neki, igen szépen nől.

 Mivel Szegedet a paprika hazájának tartják, úgy gondoltam, kifogok a kis galádon, és a megpirosodott paprikagyerekekből készítek olyan mama -féle fűzért, amit ő készít otthon a pirospaprikából. Hát ez lett az eredmény.

És hogy ne csak zöldség, itt van egy kis gyümölcstál, a mostani idénygyümölcsökből. Tessék nagyon sokat fogyasztani, egészséges! A kis papír tök dekoráció, nemrég készült a Törteli Szüreti Fesztiválon, amit immár 10 alkalommal sikerült nagyon színvonalasan megszervezni. Akit érdekel, képek a következő bejegyzésben.

Szeptember egyenlő új ember.

Mivel megint el vagyok maradva a tervezettől, így igyekszem egy nagy bejegyzésdömpingben pótolni mik történtek, mert sok kiírni, és megmutatni való van a fejemben.

Számomra a szeptember mindig az ősz, és vele együtt a szülinapot hozza el, az első "ember"-es hónap, amikor még nincs tél, de már  nyár sem. Szeretem nézni az esőcseppeket, (de csak szigorúan ablak mögül).

Mivel a családban majd mindenki szeptemberi, így szinte egész hónapban ünnepelünk.
Azt hiszem kijelenthetem, hogy talán ez volt az egyik legjobb szülinapom a rengeteg emlékezetes közül.

Párom egy rózsával, egy meseszép erdeigyümis tortával, és egy meglepetésvendéggel lepett meg. Mivel 12.-e épp keddre esett, így nem voltam a napján otthon a családdal, de párom leszervezte, hogy az egyik legjobb barátnőm eljöjjön hozzánk este és tádám... így lett Juci meglepetés:-) Az nap kaptam még egy tüneményes katicapárt is, akik a fülemen pihennek meg alkalmanként:-)

Jött egy pakk is, Toffiffe-vel  (Éljenek a postagalambok!), de a legjobb, hogy ajándékba a család összeadta nekem a MUSE jegy árát, a másik ajándékom, hogy a párom is velem jön. <3 p="p">
Mindezek mellé, régóta szerettem volna egy fonott, igazi piacos bevásárlós kosarat, és tadam, ezt is sikerült megvásárolni a Ceglédi Kossuth  Toborzón ( Éljen a Balkán Fanataik koncert, amire bementünk, és kicsit sem volt fura egy kosárral hazajönni :-))))

De a sornak még nincs vége. Nővéremtől megkaptam Az Észak és Dél-t (klasszikus, kell a gyűjteménybe, csak egyszer legyen időm elolvasni.) Majd megkaptam a suliba kellő matekkönyvet, (Matematika, nem matematika szakosoknak:-)))) és aminek nagyon nagyon örültem, A hobbit egy régi, Babós kiadását, gyönyörű Tolkien által készített színes rajzokkal (Cicerós kiadás azt hiszem:-))) Mellékesen jegyzem meg, Nővérem él-hal a Rukkoláért:-)

Végül egy igen érdekes, és nagyon szép meglepetés, egy olyan kép rólam, amin még vállalható is vagyok. Készítője Fokti Gábor. Ezek után pláne teljes a vigyor. Köszönöm szépen mindannyiótóknak azt a pár szép napot!