2013. október 25., péntek

Könyvsorozat ajánló: Lois Lowry: Az emlékek őre

Mint mondtam, most rákattantam a sorozatokra, erről megint könnyebb egyben értékelni, hiszen minden rész a negyedikre épít. 

Minden úgy kezdődött, hogy 7.-ben év végén megkaptam az első részt (Az emlékek őre címmel) a tanévzárón jutalomkönyv gyanánt. Még azon a nyáron elolvastam. És rettentően kíváncsi voltam, mi lett Jonassal és Gabriellel, de akkor még nem derült ki. Aztán eltelt jó pár év, és kiderült, hogy a könyvnek van már második és harmadik része is. És ebben az évben megjelent a befejező, utolsó 4. rész is, amiben mindenre fény derül. Így hát nekiláttam az elmaradt háromnak, hogy megtudjam, mi történt Jonassal. 


Vigyázat, aki nem olvasta még, erős Spoiler veszély!!!

1. Az emlékek őre


Jonas világa egy olyan utópisztikus világ, ahol mindenkinek megvan a szerepe. Az embereket 12 éves korukban beosztják, ekkor tudják meg mi lesz a foglalkozásuk. Ebben a világban nincsenek érzelmek, sem színek, sem ok nélküli cselekedetek. Ám Jonast valami egészen újra és egészen másra választják ki, ami nagy megtiszteltetéssel és felelősséggel jár. Ő lesz az emlékek új őre, az idősebb emlékőrtől kapja meg az emberiség titokban tartott, jó és rossz tulajdonságaira utaló emlékeket. Jonas nehéz döntést hoz, és szakít a hagyományokkal... 


Ez lenne az alaptörténete az első résznek. Emlékszem, mikor akkor olvastam róla először nagyon érdekesnek, de egyben borzasztónak és rémisztőnek találtam ezt a világot, és örültem, hogy Jonas azt tette, amit tett. 

Itt kell megjegyeznem, hogy maga a gondolatok leírása, a karakterek, nagyon jól ki vannak találva, és az is, ahogy majd ezt a vonalat továbbviszi (Jonas képessége erősödik, Gabe akiről majd később derül ki, miért is fontos, hogy megmentette.) 


Szintén nagyon tetszett a borítók világa (Animus kiadó), ami rátapintott a könyv lényegére (a színek és a menekülés), de nagyon sajnáltam, hogy ez nem köszön vissza csak a negyedik rész borítóján. Mert lehetett volna mind a 4 könyvnél erre építeni. Sajnos a 2. és a 3. könyv borítója nem nagyon adja vissza se a könyvek tartalmát, se a hangulatot, amiben elkezdődött. 


2. Valahol Messze (Az emlékek őre 2.) 

A második rész egy egészen új helyen, egy talán ősközösségnek tűnő faluban játszódik, ahol itt is a döntéshozók uralkodnak. Főszereplőnk Kira, akinek meghaltak a szülei és rossz lába miatt a falu asszonyai el akarják kergetni, a senki földjére űzni, a vadaknak. Ám Kirának nagy tehetsége van a hímzéshez, így a döntéshozók kiválasztják, hogy ő hímezhesse az énekes ruhájába a történetüket, és a jövőt, amit minden évben megénekelnek. De eljön az idő, amikor neki is választania kell...


Számomra több évnyi kihagyás után (és sok olvasásélmény után) ez a a hely még zordabbnak, kegyetlenebbnek tűnt, mint az első kötetben. A legzavaróbb pedig az volt, hogy egy árva szó nem esett benne az első könyv szereplőiről, még mindig nem kaptunk válaszokat, sőt egyre csak gyarapodtak a kérdések. 

Ami nagyon tetszett:
-Ebben a világban kiemeli a tehetségeket, ami nem szupererő, csak többnyire egy mesterség: fafaragás, hímzés, éneklés.
- a rengeteg növény név említése, és hogy milyen szín lesz,  mire való, nem tudom, tényleg így van -e, de ha igen, növényhatározónak se rossz. 
- Kira, mint női hős, aki a maga hátrányával (sánta) mégis hihetetlenül erős karakter 
-Matt, ahogy átalakul
- A nagy csattanó Látóval :-D. 

Ami nem tetszett: 
- A cselekmény nagyon lassú, vontatott, nem sok minden történik, az is lassan. 

3. Hírvivő (Az emlékek őre 3.) 
Faluban vagyunk. Ez egy olyan hely, ahol a más közösségekből kivetett emberek gyűlnek össze. Itt mindenki sérült valamilyen szinten (testben vagy lélekben), de segítik egymást. Matt már nagyfiú, és itt él az idősödő Látóval, akinek segít a háztartásban. De az erdő sűrűsödik Falu körül, az emberek megváltoznak, Cseremester pedig egyre többször jár Faluban. Matt felfedez valamit, ugyan úgy, ahogy annak idején Jonas és Kira is felfedezte magában a képességet. Gyógyító. Kiráért indul, mert Falu határát le akarják zárni, és döntenie kell, mikor fedi fel magát, neki is választania kell könnyű és helyes között...

Ez már lényegesen épít a második részre, Falu nincs messze a Vadak közösségétől, ahol Kirának köszönhetően sokat változnak a dolgok. Ám Falu is sokat változik, és Matt, aki időközben megnőtt a második rész óta, útra kel az erdőben utoljára, hogy Kirát is a Faluba hozza Látóhoz. 

Itt jelenik meg az első kapcsolat az első résszel, mivel itt már Jonas is megjelenik, miszerint ő is ide érkezett ama piros szánkóval. Ám Gabrielről nem esik szó. 

Érdekes volt Mattet ilyen komoly, nagyfiúnak látni. Ez volt az első közösség, ami tetszett, vagy legalábbis a leírása tetszett az alapkoncepciónak. Annak, ahogy éltek, létrehozták, jó lenne ha ma lenne közöttünk is ilyen. 

4. A fiú (Az emlékek őre 4.)
Minden borító közül nekem ez a kedvencem,
színben, összhangban ez lett a legszebb.
A negyedik rész alapvetően megint egy teljesen új karaktert mutat be, de ahogy a könyvborító hátulján is olvasható, végigmegyünk minden helyen és világon, ahol eddig jártunk a történetben, és kiderül, hogy Claire nem is annyira idegen helyről származik. Jonas világából származik, sőt, egyidős vele, sőt az is kiderül, hogy Gabriel az ő fia. 
Azt hiszem, elmondhatom, hogy a 4 közül talán ez a legkegyetlenebb, legérzéketlenebb, legérzelmesebb, és legmeghatóbb rész. Claire Jonas világának egy másfajta kiválasztottságát mutatja be, mint szülőanya, de itt még inkább kiderül, hogy ez a világ morbid, gépesített, érzelem mentes. Clairenél hiba csúszik be, így maradnak az érzelmek, és ezzel jönnek a bonyodalmak. 
Méltóképpen a záró rész kellően sokrétű, érdekes, és elvarrja a szálakat. 




Alapvetően a történet 3 fő részből áll. 
1. - Az elsőben Claire szülése, majd utána a halgazdaság, ahol ráébred az érzéseire, és miután Jonas elmegy Gabebel, a hajó. 


2. - A kis közösség (talán Kira régi faluja, bár a szikla ismeretlen volt eddig), ahol a füves asszony felgyógyítja, visszatérnek az emlékei, megtanulja a dolgokat, amiket nem ismert (színek, állatok), és hogy Einar testileg is felkészítse a harcra a fiáért. 
- Ebben a részben Einar a kedvenc szereplőm. Claire nem a szépfiút választotta, hanem azt, akinek a lelke szép, és pont ezért is szeret bele, és ezért hatalmas áldozat, mikor elindul mászni. Einar pedig pont ezért készíti fel mindennek ellenére, mert tudja mennyit jelent ez Clairenek. 
Feltűnik Cseremester, és Claire is meghozza a maga áldozatát azért amiben hisz. 

3. - És végre, a harmadik részben feltűnik Gabriel, mint tinédzser. Az anyja, a családja után sóvárog, ahogy az anyja is utána. Szép és hihető történet ez. Itt kiderül, hogy minden könyv, minden szereplőjének feladata van (Jonasnak, hogy Gabeet megmentse, majd megtalálja a boldogságot Faluban, Kirának Matt és Látó, Mattnek Falu rendbetétele, Gabrielnek hogy mindannyiukat, de főként az anyját megmentse.) 
A közös bennük, hogy mindannyiuknak képessége van, és választaniuk kellett a történet egy pontján. A cseremester pedig maga az elemi gonosz, a csábítás, a bűn, az ördög, ha úgy tetszik, aki ellen végig küzdenek. 


Maga a történet rengeteg morális kérdést vet fel, bár az utolsó rész szépen elvarrja a szálakat. Viszont én akkor, 7.-ben is, és még most is napokat tudok rajta morfondírozni. Az ember nehezen szabadul a hatása alól. Sajnálja is őket, elrettenve olvassa a sorokat egy olyan világról, amiben csak reménykedhetünk, hogy nem fog kialakulni. Ugyanakkor benne van az emberi kitartás, az akarat, és a szeretet nagy példája. 

Nagyon tartalmas élmény lehet, mindazonáltal én ezt csak 14 éves kor fölött ajánlanám. A negyedik részt mindenképpen. Bár tudom, hogy a mai fiatalok korán érnek, és már sok mindent tudnak, azt hiszem, ehhez a sorozathoz kell egy bizonyos életkor, egy kis tapasztalat, hogy az ember átlássa, és rálásson a dolgokra. 



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése