A folyamatosan tényleg komoly, mert ha van egy fél órám, de rossz a kedvem, mind előveszem a 5-6-7. kötetet és beleolvasok a kedvenc részeimbe. Lenyugtat, feldob.
Így már érthető, hogy nagyon izgultam, már legalább két héttel a dedikálás előtt, amikor megtudtam, hogy Laura dedikálókörútra indul, és Szegeden esélyes, hogy tudunk is találkozni.
Jún. 20.-án, csütörtökön délután 13 00 várták a Somogyi Könyvtár gyermekkönyvtárába. Reggel már ideges voltam, mert bár a Kalauz, a kiegészítő kötet már hivatalosan május 28-ától kapható, nekem addig nem sikerült megszereznem, és nem tudtam, hogy sikerül -e a dedikálásig, mert én mindenképpen ezt szerettem volna a sorozat koronájaként aláíratni vele.
Csütörtök délelőtt a TIK jegyzetboltjában vettem meg az utolsó példányt, sok emailezés, és szenvedés után, mert nagyon nehezen kerítettek egyet.
Szóval a kánikulában már fél 12-kor elindultunk, remélve, hogy nem fogunk elolvadni út közben. Megérkezve a könyvtárhoz a sor 13 órakor már a bejárati kapuknál kígyózott, a kölcsönzőpult mellett, ekkor sikerült a 212!! sorszámot beszerezni. Párom, aki elkísért, ekkor döntött úgy, hogy került egyet.-D
Mivel sokan voltunk, és kevés volt a levegő a teremben ennyi embernek, így az emberek nagy részét az első emeletre küldték, ahol volt légkondi, és 30-as csoportokban hívták le a dedikálásra várókat. A könyvtárosok is tényleg kedvesek és rendesek voltak, figyeltek a gyerekekre, hogy igyanak, ne melegben legyenek, és hogy betartsák a sorszámokat amennyire csak lehet.
Addig míg nem kerültem sorra, én is az elsőn olvastam a friss Kalauzomat, amit az nap szereztem, és olyan fél 3 előtt kerültem le a sorba. Ott már nem sokat álltam.
Aztán egyszer csak ott voltam, lecsüccsentem, Laura a nevem kérdezte és már írt is. Örültem, hogy megsimert Twitterről. Mivel csomózok karkötőket, és tudom, hogy karkötő mániás, készítettem neki egyet, azt adtam át, így a szőke hajú leányzó (hasonlított Laurára, talán ő volt Lin?), aki kedvesen mindenkit lefotózott Laurával, erről is készített képet, meg rólunk is, ilyen "itt vagyok, ez a nagy pillanat mosolyogjunk" képet. Megkaptam egy egész pakott a dedikálás mellé, és már ballagtam is, mert jött a következő, és lejárt az időm.
A könyvbe kaptunk két szórólapot az szjger.hu-ról, ami egy honlap a rajongóknak, hogy egybe gyűjtse őket, aztán egy másikat a SZEPTEMBERBEN MEGJELENŐ ÚJ REGÉNYÉRŐL melynek címe BÁBEL, egyelőre ennyit tudunk. Még nincs vége a sornak, mert kaptunk egyet az Útvesztő dedikálásán osztogatott rózsaszín karszalagból, egy dedikált lila könyvjelzőt ami a Kalauzhoz járt, és egy Gabo és Ciceró kiadó online honlapjához kapcsolódó kupont.
Nagyon klassz délután volt, és egy élmény végre a találkozás. Öröm látni, hgy a könyvei hatására megint vannak tinik a könyvtárban, és órákig is képesek sorban állni, egy aláírásért, annyira szeretik a könyvet. Hiánypótló és hagyományteremtő, minden téren. Szeretjükazírónűnket:-D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése