11. Egy könyv, aminek egy szóból áll a címe: Kleinheincz Csilla :Üveghegy - Ólomerdő folytatása
A könyv adatai:
Kiadója: Gabo
Magyar kiadás: 2014
Oldalszám: 384. old.
Illusztrálta: Cserny Timi Pookah
Fülszöveg:
„Elég szörnyű dolgokat művelünk egymással puszta szeretetből.”
A tündér Lóna visszatért, lánya, Emese azonban képtelen megbocsátani neki, hogy egykor elhagyta. Az öntörvényű lány inkább a saját útját keresi a tündérek varázslatos birodalmában, amely fenyegető változások előtt áll. Nincs könnyű dolga, hiszen meg kell tanulnia varázsolni, elfogadni Lónát, és elengedni a múltat.
Emese nem tud lemondani a vágyairól, még ha ezeknek nem is csupán ő fizeti meg az árát. Miután megszegi a tündérek egyik legnagyobb tabuját, kénytelen elszánni magát: az emberi életet választja, vagy Héterdő legendáit és varázslatait? Mindkét világban hosszú útra indul, hogy meglelje a válaszokat, ám döntései meghatározzák a családja és a tündérek sorsát is – de hogy a lány hős lesz-e vagy romboló, azt talán még a végzetnők sem tudják.
Az Ólomerdő hét éve várt folytatása két kisregényt tartalmaz, amelyek újra igazolják, hogy Kleinheincz Csilla sorozata elvárásainkra rácáfoló fantasy, egyúttal nagyon is emberi konfliktusokat bemutató családtörténet a döntések súlyáról.
Gondolataim a könyvről:
Május 3-án fejeztem be a könyvet, mert bár igyekeztem lassan olvasni, és megemészteni az oldalakat, így is túl gyorsan elrepültek. Olyan volt az egész könyv, mint egy burkolt, de nagyon is kemény tanmese, tele ki nem mondott, vagy csak sejtetett igazságokkal. A szavak úgy gurulnak benne mint a gyöngyök, és az ember azt kívánja, bárcsak tudna így beszélni a mindennapokban, bárcsak lehetne néha olyan szókimondó, szívtelen, vagy nyugodt és hidegfejű, mint a szereplők. Telepakoltam a könyvet cetlikkel, hogy tudjak kiemelni itt is pár nagyon emlékezetes mondatot.
"Akármelyik világot válassza is a végén, egy dolog ugyanaz mindkettőben: ha hibázik, meg kell fizetnie az árát. Átszökhet az emberiből a tündéribe vagy vissza, de saját maga és a tettei elől nem tud elbújni." 227. oldal Kősárkány
"Az emberek szeretik hallani a hangjukat akkor is, ha nincs miért megszólalni." 73. oldal Üveghegy
Érdekességek a tündérekről és a mesékről:
Egy játék kapcsán kutattam a tündérek után (Benina- Tükör-jének blogturnés játéka miatt) és keresgettem a pillangó szárnyú tündérekről. Sok sok népmesei és boszorkányos érdekességet találtam, de akinek van egy kis ideje, ezt a cikket ajánlom elolvasásra:Pár gondolat belőle, nem ismerős ? :-D
"A boszorkányok ritkán táncolnak a mesékben, a tündérek annál többet. A tündérek gyakran jelennek meg csapatostul, méghozzá madár alakban (leggyakrabban hattyúként) a mesehős előtt. A madár alakú, igéző szépségű tündér sohasem adományozó vagy segítőtárs, hanem olyan asszony, akibe a hős azonnal beleszeret, s ez indítja el a bonyodalmakat. A hős ellopja a madárleány tollruháját, aki végül feláldozza érte tündérlétét, ám az első adandó alkalommal visszaszerzi (visszakéri, visszakönyörgi) a jól elzárt tollruhát, és huss!, kirepül az ablakon. A férfi csak hosszas bolyongás után tudja visszaszerezni eltűnt feleségét.
Népmeséinkben egyetlen istennőszerű alak található: Tündér Ilona, akit Boldogasszony mesei megfelelőjének tekinthetünk. Tündér Ilona leggyakrabban szintén madár – mégpedig hattyú – képében jelenik meg. Ő az, aki hálószobájában vagy udvarán őrzi az élet és a halál vizét, kertjében az ifjító, gyógyító almát vagy egyéb gyümölcsöt. Tündér Ilonáért el kell menni Tündérországba, ami szintén valahol a levegőben – legalábbis felhők vagy köd takarta helyen, elérhetetlen messzeségben – található."
De találtam érdekességeket, nem csak a tündérekről, hanem a tündérek neveiről is.
"Magyar-Erdély tündér nevek: Ramocsa: róla nevezték el a ramocsavirágot (henye boroszlán) és a Ramocsa-mezőt.
Tarkő: birodalma Székelyföld északkeleti részén található.
Olt: Tarkő leánya, akit édesanyja folyóvá változtatott.
Maros: Olt édestestvére, aki szintén folyó alakjában siet édesapjához.
Dála: róla nevezték el Székelydályát.
Firtos: Firtos-hegy tündére.
Tartod: Tartod-hegy tündére és Firtos testvére.
Rapsóné: Rapsó rabonbán tündér felesége, Firtos és Tartod testvére"
Szerintem rettentően jó, ahogy Csilla visszacsempészi ezeket a régi meséket, mondákat, hagyományokat, vagy nevezzük akárminek, és beleszövi a saját meséibe, ami egy kicsit mind rólunk is szól. Mi is voltunk tizenhat évesek, kerestük, keressük a nagy kérdésekre a választ, és elcsábulhatunk, eshetünk mi is bűnbe, mint a szereplőink.
A második részben főleg a döntések kerülnek előtérbe. Az útkeresés, az oldalak megismerése. A felnőtté válás rögös útja, ki vagyok én, mi a célom? Emese két nagyobb vándorutat tesz meg (tipikus népmesei elem, itt mégis teljesen más értelmet kap) mind az emberek, mind a tündérek között, de közben viselnie kell az Üveghegy végén elkövetett bűne következményeit, és a bűntudatot.
Amit nagyon hiányoltam a könyvben, Rabonbán, mert az első könyv óta várom, hogy még többet kapjunk belőle, erre épp csak említés szintjén kerül elő, és az előtörténetéről sem tudunk meg sokkal többet. Viszont Csilla úgy hagyta abba a végét, hogy minden bizonnyal a következő kötet egyik főszereplője ő lesz. Megérdemli, és mi is. És mert Emese ígéretet tett, és az ígéreteket be kell tartani. Reméljük, nem újabb 7 évet kell várni, maximum 3-at, az is mesei elem ;-D
Borító-kép extra:
A borító most is fantasztikus, hasonlóan az Ólomerdőhöz, most is Sánta Kira keze munkáját dicséri. Viszont a posztban található képek a Pinterestről származnak, mivel a Gabo SFF csinált külön táblákat a könyveihez, és van egy saját fala az Üveghegynek is, tele mesés képekkel a könyvhöz, és a könyvből odaillő idézetekkel.
Egyébként a borító kinyitható, van belső borítója, és akkor válik láthatóvá Lóna teljes alakjában. Pookah illusztrációiba pedig szerelmes vagyok, nagyon tetszik, hogy fekete-fehér, mégis minden rajta van!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése