2016. június 6., hétfő

Könyvajánló: Samantha Shannon: Csontszüret 1.

A könyv adatlapja:

Kiadója: Athenaeum
Sorozat: Csontszüret 1. kötet
Kiadási év: 2013
Oldalszám: 524. old.
Folytatásos: igen, 1 rész, még 1 van magyarul 7-re tervezik
Fordította: Juhász Viktor
Eredeti címe:The Bone Season
Borító: eredeti külföldi




Fülszöveg:
A szindikátusnak dolgoztam. Ha úgy vesszük, hacker voltam. Nem gondolatolvasó, inkább elmeradar, aki az éterre hangolódva fogta annak minden rezdülését. Olyasmit is érzékeltem, ami nem a közvetlen közelemben történt: rögtön tudtam, ha kint, az utcán végigsétált egy látó, és megéreztem, amikor Covent Gardenben gyülekezni kezdtek a lelkek. Amint rákapcsoltak a létfenntartó gépekre, a Seven Dials egy mérföldes körzetében bármit kiszagoltam az éterben. Ha bárkinek kedve támadt a I-4 szennyesében turkálni, Jaxon záros határidőn belül már ugrasztott is. Meggyőződése szerint ennél sokkal többre is képes lehettem volna, de Nick minden kísérletezést megtiltott. Fogalmunk sem volt, milyen következményei lennének rám nézve.

2059. Scion London.
Paige Mahoney látszólag egy átlagos tizenéves lány, aki titokban egy alvilági szervezetnek dolgozik. Kisstílű lopások helyett ő nagyobb tétben játszik. Paige egy álomhacker, aki feltöri mások elméjét, és a gondolataikban kutat fontos információk, összeesküvési tervek után. Mindezt pénzért. Egy nap azonban sötét és gonosz erő keríti hatalmába… beláthatatlan következményekkel
Oxford több évszázada lekerült a térképről, azóta titkos börtönváros, ahol a paranormális bűnözőket tartják fogva egy idegen faj felügyelete alatt. A rephaiták belőlük toboroznak a hadsereget, hogy véghezvigyék titkos tervüket. Paige mentora és kiképzőtisztje Arcturus, a vérhitves, aki halálos ellensége az embereknek. Ahhoz, hogy szabaduljon, be kell törnie mestere elméjébe, és fel kell fedni a titkát… 


Gondolataim a könyvről:
Olyan nagyon sokáig halogattam erről a könyvről a poszt írást. Nagyon sok mindent hallottam már róla. Írtak róla a blogturnén... máshol, ismerősök mutatták, de csak most került a kezembe a kötet a szieszta polcunkról. És szerettem a borítóját. Érdekes, figyelemfelkeltő, mégis titokzatos és nem árul el sokat a cselekményről. (Annyira nem, hogy nekem le sem jött, mit jelképeznek a számok, lehet, hogy lemaradtam valahol, ez költői homályba vész. 

A cselekmény: 
 Alapvetően nagyon sok műfajba sorolhatnánk ezt a csodát. A jövőben játszódik, tehát lehetne sci-fi és fantasy. Elég kegyetlen, utópisztikus elnyomott társadalom az alapja, ez alapján lehet disztópia és utópia is. A hősnőnk Paige egy fiatal, karakteres tini, az őt foglalkoztató útkereséstől, az önmegvalósításon át, a szerelemig, minden problémával. Végül a misztikum és a paranormális világ behozatala, a 7 rend, a titkos bűnözés a szindikátussal, majd egy elrejtett világ, ahogy a rephaiták kiképzése alatt paranormális képességekkel bírókat nevelnek harcossá, katonákká elég brutálisan.

Nem mondom, az elején kicsit nehezen vettem fel a fonalat. Sok a történeti adalék, nem apránként derül ki minden, hanem szinte felmondja a hősnőnk Paige, mi a szisztéma és a világfelépítés. Utána ahogy beindulnak az események, ez változik, több a párbeszéd, jön a rephaiták világa, ahol sok a kérdés, annál több a kegyetlenkedés (nem is tudom, hányszor sérült meg Paige a történetben) viszont rettentő jóra sikeredett Arcturus karaktere.

A hét rend és a misztikum:
Az elején lassan ismerkedünk meg a mentorral, és sokáig nem lehet eldönteni, kinek az oldalán áll, mit miért tesz, és ettől izgalmas, és nem kiszámítható a cselekmény. Sok kedves mellékszereplő van, akik jönnek mennek a történetben, mint Nick, Danica, Julian a harcostárs, vagy épp Liss a kártyajós. És itt el is érkeztünk a misztikumhoz. Van itt álomjáró, necromanta, kártyajós, mindenkinek van valamilyen paranormális képessége, ezzel behozva a történetbe a misztikumot. Mindez körítve ezzel a disztópikus, sci-fi alappal rettentő érdekes, furcsa és izgalmas elegyet ad. Én el tudtam volna viselni kicsit kevesebb szenvedés, gyilkosság és kínzás nélkül is, viszont a beltartalom érdekesebb, így csak elkapott a végére a fangirl érzés. Míg az elején Jaxon Hall, a titkos bűnszervezet vezére akitől tartunk, addig átkerülve a rephaiták világába nagyon más a felépítés. A vérúrnő kegyetlen, és kiszámíthatatlan, a vérhitvesről kevés az információ, de mégis kétes, kivel van, és ott van a többi rephaita, és tanonc, akivel mind küzdeni és versenyezni kell. De ott az éter, a rengeteg aura, csodás képességeik vannak, és ezt a maguk módján fejlesztik és ki is használják.

A hét rend Jaxon Hall szerint, és hogy ki hol áll benne. 
Ez az a történet, ami lassan kap el, de utána már benne vagy, és gyorsan beszippant. Érdekes, izgalmas, újszerű, néhol hátborzongató, és szívet facsaró, de pont ettől eredeti és igazi. 

Borítószenvedély:
Mivel csodaszép borítója van, körbenéztem egy kicsit, hogy néz ki  a többi külföldi kiadása. Van, ahol csak a piros jelkép és a betűtípus maradt meg, (bal oldalon a német borítón), van ahol teljesen átszínezték, fehér alapot kapott, és a piros virág is csak nyomokban van meg, (középső átdolgozott kiadás) és van ahol a cím kapott nagyobb hangsúlyt, a sugaras minta kisebb és a számok nincsenek is rajta. Azt hiszem, még mindig az eredeti, ami a miénken is van a legjobb.

Ezzel szemben a második résznek (A mímes rend) csúful elrontották a borítóját az eredeti piros pillangós helyett (amiből kétféle változat is van, fehér és fekete címmel) nekünk egy fekete nagy szemű macskás jutott. Borzalom, és úgy tűnik, így már nem követi a sorozati egységet. Ráadásul benne az elolvasás után tudatosult, ahogy megnéztem a Goodreads-en, hogy ez egy 7 részes sorozat lesz, és 2020-ig tervezik. Megőszülök, mire mindet lefordítják magyarra, így egy kicsit szánom bánom, hogy most kezdtem bele, még pár részt be kellett volna várni.






 Összegzés:

Van itt minden, amire az olvasó csak vágyhat. Kaland, szerelem, fantasy, sci-fi, misztikum, varázslat, egy kis félelemmel megfűszerezve. A Mester pedig rabul ejt. Megszerettem, és most várom a folytatást.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése