Büszkén jelentem, új kedvencet avattam az elmúlt egy hétben. (Nem, megmaradtak a Pöttyösök és Tolkien is, de Laura bőven belefér). A diplomára való felkészülés után nem akartam komoly, vagy tudomány vagy egyáltalan mély értelmű könyvet a kezembe venni, így hát eldöntöttem, hogy kikapcsolódásként folytatom a már gyerekkönyvtáros gyakorlat alatt megismert Gimis sorozatot, így folytattam a másodikkal. (Kelly nevét életem végéig imákban remegem majd el, amiért kölcsönadta.):-)))
Szóval elkezdtem... és hangosakat nevettem. Imádom a fiatalos humorát, és azt nem hogy erőlködve akar az lenni, tényleg az. Reni egy -egy frappáns mondatát, amin fél oldalakat tudok nevetni. Azt hogy ultramodern (msn, skype, zenék, filmek terén, ehhez sok utánajárás kell, ha az ember pl nem annyira jártas.)sokszor még nekem is vannak benne újdonságok. Szeretem, hogy a fiúkban ott az ördög is, de fontos a közösség, az összetartozás és a barátság szerepe. Hogy például előkerülnek benne olyan témák mint az egyenjogúság, a környezetvédelem, és az adakozás, mert ez manapság egyre nagyobb probléma. Ami talán a legnagyobb előnye számomra, hogy kiemeli az olvasást, mert bár a mai fiataloknak majdnem minden típusra van benne karakter ( rocker, lázadó, deszkás, könyvmoly, alter, éltanuló, lovas, kötyömániás őrült), mivel Reni szemszögéből olvasunk, és ő könyvmoly, így rengeteg ismeretlen könyvcím megfordul benne, és ezek után az olvasó, talán rákeres, vagy utána néz, amiből kölcsönzés, majd olvasás kerekedhet. Ez egy nemes küldetés, ezért is támogatom nagyon!
Végül a harmadik és egyben nagyon ütős érv, maga a történet. Bár a téma hétköznapi (egy lány epekedik egy menő fiú után a gimiben) és mindezt ízléses, úgy, ahogy sajnos nem csinálják a mai fiatalok a korosztályukban. Randi, moziba járás, egy két csók, és kivételesen örülök, hogy nincs tele erotikával, az csak elrontaná. Lehet, hogy így kevésbé valóságos, de számomra sokkal jobban tetsző forma az, amiről olvasok (pl Reni szüleinek aggodalma, manapság melyik szülő figyel ennyire a gyerekére... a legtöbb azt sem tudja mit csinál délutánonként. ).
Gonduljuk csak át, kivel ne esett volna meg ez a helyzet, mint Renivel? Szinte mindenkivel, így könnyen lehet vele azonosulni, de amiért érdekes, a háttér, a magánsuli, és számomra a rengeteg hihetetlen párbeszéd Cortez és Reni között. Az egyáltalán nem sablonos, nagyon is menő, vicces, szinte vártam minden leírás után, mert a sója a humoros, geges, egymást kerülgető, sok másodjelentést tartalmazó párbeszédben van, és ilyet iszonyú nehéz jól megírni ennyi regényen keresztül, hogy friss és új maradjon. Laura valamit nagyon eltalált.!
Láttam az írónét még 2011-ben a Könyvhéten dedikált, és nem tudtam, mi ez a tömeg körülötte. Most már tudom, mert én is benne vagyok a rajongók táborában. És várok. Körmöm rágva. Mert érdemes. Akár két és fél évet is:-D<3
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése