Peter Jackson rendező tegnap egy Facebook postban jelentette be, hogy megváltozik a 3. rész címe.
El is magyarázza, hogy mikor még a 2 filmben gondolkodtak helyesnek tűnt a There and Back again (vagyis Oda és vissza, ami Bilbó odaútjára utal Ereborba, majd a hazatérésre), de ahogy változott a koncepció így már nem tartják megfelelőnek a tartalom kifejezésére.
Sokat tárgyaltak a stúdióval a második rész bemutató körútja után, és eldöntötték, hogy nyitottak maradnak, megvárják az esetleges névadást a vágás végéig.
Ezek alapján a 3. film címe: The Hobbit: The Battle of the Five Armies vagyis Hobbit, az öt sereg csatája.
Ettől függetlenül azt írja, hogy ne lepődjünk meg, ha majd a díszdobozos dvd kiadásokon az szerepel, hogy There and Back again, vagyis az eredeti cím.
Azt is írja, hogy bár ezek a napok csöndesek, mert egy kis wellingtoni barlangban szerkesztenek és vágnak, azért eseménydúsak, és hamar eljutunk a premierig.
E mellett a Smaug Pusztasága DVD változata is készülget és azt ígéri 25 percnyi új jelenetet kapunk.
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Ajánlók. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Ajánlók. Összes bejegyzés megjelenítése
2014. április 25., péntek
2014. március 25., kedd
Divergent - A beavatott - Moziélmény
Múlt héten pénteken nekünk is sikerült párommal Szegeden megnézni az utópisztikus könyvből készült, kicsit YA filmként reklámozott A beavatottat.
Az alaptörténet ugye az, hogy egy utópisztikus világban járunk, ahol Chicago-t kb. száz évvel ezelőtt háború pusztította, de most a béke honol az öt csoportnak köszönhetően. Ők a Bátrak, az Önfeláldozók, a Barátságosak, a Műveltek és az Őszinték. Hősnőnk Beatrice Prior az Önfeláldozók közé született, de a tesztnek, amelynek el kellett volna dönteni, hogy melyik csoportba kerül 16 éves kora után, nem volt egyértelmű az eredménye, és ez alapján csak egy dolog lehet csak -Elfajzott. De ezt titkolnia kell, különben nem éli túl a beavatását...
Már az alaptörténet is nagyon izgalmas, hát még filmen. Nyugodt lélekkel mondhatom, hogy egy nagyon könyvhű adaptáció született. Szinte minden apró részlet benne van, nagyon jó, ahogy a lepusztult Chicago megjelenik, a csoportok ruhája, viselkedése, egyszóval a látvány és a fényképezés tökéletesre sikerült.
A félelmekkel kapcsolatos jeleneteket vártam a legjobban, mind a farkasos, vizes dobozos, mind Négyes félelmeit, de mindet nagyon jól megoldották.
Egy nagyon mozgalmas, akciódús film született, végigmentünk az edzésfolyamatokon, (birkózás, kés, fegyver), látszik Tris fejlődése, ahogy a könyvben is. Elég kemények benne a harcok, látszik, hogy tényleg felkészültek, nem csak imitálják, jól ki van dolgozva, ezeket a részeket a párom is nagyon szerette:-D

A karakterekhez illő szereplőket választottak, a két kedvencem, aki a főszereplő mellet jó választásnak bizonyult, Jenine, a műveltek vezetője, ha úgy tetszik, a Fő ellenség, és Kate Winslet tökéletes kemény arcélével erre a karakterre.
A másik Erik, aki az egyik kiképző a Bátraknál, jellemében, megjelenésében is a Bátrak "sötét" oldalát képviseli.
Tris 3 madara, Négyes nagytetkója a hátán szóval jó volt viszont látni ezeket is a filmben, és persze kedveztek az ez iránt rajongóknak is.
Mondhatjuk, hogy adaptációhoz képest nagyon jól sikerült filmre vinni, minden lényeges momentummal, a színészek jók a karaktereikhez, nekem nagyon bejött. Ezt az is mutatta, mikor szétszorongattam a barátom kezét egy -egy jelenet alatt.
Az alaptörténet ugye az, hogy egy utópisztikus világban járunk, ahol Chicago-t kb. száz évvel ezelőtt háború pusztította, de most a béke honol az öt csoportnak köszönhetően. Ők a Bátrak, az Önfeláldozók, a Barátságosak, a Műveltek és az Őszinték. Hősnőnk Beatrice Prior az Önfeláldozók közé született, de a tesztnek, amelynek el kellett volna dönteni, hogy melyik csoportba kerül 16 éves kora után, nem volt egyértelmű az eredménye, és ez alapján csak egy dolog lehet csak -Elfajzott. De ezt titkolnia kell, különben nem éli túl a beavatását...
Már az alaptörténet is nagyon izgalmas, hát még filmen. Nyugodt lélekkel mondhatom, hogy egy nagyon könyvhű adaptáció született. Szinte minden apró részlet benne van, nagyon jó, ahogy a lepusztult Chicago megjelenik, a csoportok ruhája, viselkedése, egyszóval a látvány és a fényképezés tökéletesre sikerült.
A félelmekkel kapcsolatos jeleneteket vártam a legjobban, mind a farkasos, vizes dobozos, mind Négyes félelmeit, de mindet nagyon jól megoldották.
Egy nagyon mozgalmas, akciódús film született, végigmentünk az edzésfolyamatokon, (birkózás, kés, fegyver), látszik Tris fejlődése, ahogy a könyvben is. Elég kemények benne a harcok, látszik, hogy tényleg felkészültek, nem csak imitálják, jól ki van dolgozva, ezeket a részeket a párom is nagyon szerette:-D

A karakterekhez illő szereplőket választottak, a két kedvencem, aki a főszereplő mellet jó választásnak bizonyult, Jenine, a műveltek vezetője, ha úgy tetszik, a Fő ellenség, és Kate Winslet tökéletes kemény arcélével erre a karakterre.
A másik Erik, aki az egyik kiképző a Bátraknál, jellemében, megjelenésében is a Bátrak "sötét" oldalát képviseli.
A kedvenc jelenetem az óriáskerék mellett játszódó csata, ahol kiderül Tris milyen bátor, és mennyire feltüzeli az adrenalin, és Négyest is egy kicsit jobban megismerjük, a mellett, hogy ők is jobban megismerkednek. Nagyon tetszettek a csilli-villi zászlók.
Amit még megemlítenék: a tetkók. Mivel ugye a Bátrak vadabbak, merészek, itt előjön a tetoválás, a piercing, és minden fontos és jelentős tetkó amit a könyvben csináltatnak, szépen megjelenik a filmben is.
Amit még megemlítenék: a tetkók. Mivel ugye a Bátrak vadabbak, merészek, itt előjön a tetoválás, a piercing, és minden fontos és jelentős tetkó amit a könyvben csináltatnak, szépen megjelenik a filmben is.
Tris 3 madara, Négyes nagytetkója a hátán szóval jó volt viszont látni ezeket is a filmben, és persze kedveztek az ez iránt rajongóknak is.Mondhatjuk, hogy adaptációhoz képest nagyon jól sikerült filmre vinni, minden lényeges momentummal, a színészek jók a karaktereikhez, nekem nagyon bejött. Ezt az is mutatta, mikor szétszorongattam a barátom kezét egy -egy jelenet alatt.
Sokan hasonlítják utópisztikus volta miatt az Éhezők Viadalához, de szerintem ez merőben eltér, szerencsére egy -két alapvonáson kívül nem találtam sok hasonlóságot.
Címkék:
2014,
Ajánlók,
Beavatott,
Divergent,
Filmek,
Kedvenceim,
Képek,
Veronica Roth
2014. február 28., péntek
Cat Patrick : Forgotten - Úgyis elfelejtem
Ez a borítója miatt fogott meg. Ez az egyik nagy előnye. De majd erről kicsit később.

Maga az alapötlet nagyon jó.
Egy lány, aki éjszaka elfelejti a múltját és csak a jövőre emlékszik. London Lane egy ilyen karakter, és egy igen egyszerű, helyes, kedves fiút ismerünk meg Luke Henry személyében.
A történet fantasztikus, elég jól is indul, és jó kis sztori lehetett volna belőle, de megmaradt a nagyon egyszerű alapsémánál, ami már az elején elég könnyen sejthető volt (szülők, tesó, apa, stb.)
E mellett vannak apróbb hibái, például hogy tud minden nap mindent átolvasni reggel, hogy emlékszik minden osztálytársára? Hogy nem vették még észre ezt a többiek?
Viszont, hogy pozitívumot is mondjak, a Luke-os részek nagyon kedvesek, aranyosak, megmosolyogtatóak, azokat szerettem a legjobban. A kocsiban filmezős élettörténet kitalálós kedves volt.
Végül pár szó a borítóról. ISZONYAT Jól néz ki. Külön plusz pont jár érte, hogy a kiadó nem az eredetit vette át, újat tervezett egy tehetséges magyar lány segítségével, ami elrendezésében, témájában nagyon hasonlít és szerintem még jobban is sikerült, mint az eredeti. Tükrözi a félelmeket, a zavarodottságot és a bizonytalanságot. A szürke haj az ismeretlen múltat, a vörös haj az izgalmas jövőt. Azért is tetszik, hogy kilóg a fekete sémából, mégis süt róla, hogy Könyvmolyos kiadvány. Egyszóval nekem a borító a best.

Maga az alapötlet nagyon jó.
Egy lány, aki éjszaka elfelejti a múltját és csak a jövőre emlékszik. London Lane egy ilyen karakter, és egy igen egyszerű, helyes, kedves fiút ismerünk meg Luke Henry személyében.
A történet fantasztikus, elég jól is indul, és jó kis sztori lehetett volna belőle, de megmaradt a nagyon egyszerű alapsémánál, ami már az elején elég könnyen sejthető volt (szülők, tesó, apa, stb.)
E mellett vannak apróbb hibái, például hogy tud minden nap mindent átolvasni reggel, hogy emlékszik minden osztálytársára? Hogy nem vették még észre ezt a többiek?
Viszont, hogy pozitívumot is mondjak, a Luke-os részek nagyon kedvesek, aranyosak, megmosolyogtatóak, azokat szerettem a legjobban. A kocsiban filmezős élettörténet kitalálós kedves volt.
Végül pár szó a borítóról. ISZONYAT Jól néz ki. Külön plusz pont jár érte, hogy a kiadó nem az eredetit vette át, újat tervezett egy tehetséges magyar lány segítségével, ami elrendezésében, témájában nagyon hasonlít és szerintem még jobban is sikerült, mint az eredeti. Tükrözi a félelmeket, a zavarodottságot és a bizonytalanságot. A szürke haj az ismeretlen múltat, a vörös haj az izgalmas jövőt. Azért is tetszik, hogy kilóg a fekete sémából, mégis süt róla, hogy Könyvmolyos kiadvány. Egyszóval nekem a borító a best.
Összefoglalva : Az alapsztori egy estés volt, kedves, vicces, jó olvasmány de sajnos nem lett belőle több. A borító *5-ös.
Címkék:
2014,
Ajánlók,
Cat Patrick,
Forgotten,
Könyvmolyképző,
Úgyis elfelejtem
2014. február 25., kedd
Jön a Shiver -trilógia folytatása a Sinner
Maggie Stiefvater Shiver trilógiája nagyon sokak kedvence lehetett Magyarországon is, A sárga szemű farkasfiú és az ablakban figyelő szerelme 3 kötetet kapott.
Akkor Maggie lezárta a harmadik kötetet, de megismertünk benne egy olyan érdekes, és izgalmas karaktert, akiről érdemes új könyvet írni. Így Maggie írt egy negyedik részt, ami Cole St. Claire életével, és Isabel-lel foglalkozik. Íme az új borító. A könyvet a kitartó rajongóinak ajánlja :-D
Itt pedig már elolvashatjátok angolul az első 3 fejezetet.
A könyv kint ebben az évben júliusban jelenik meg, már előrendelhető több könyves nagy honlapon
Magyar megjelenésről még nincs hír, de reméljük, hogy minél hamarabb megjelenteti majd a Könyvmolyképző is, hiszen ők az írónő magyar kiadója.
Akkor Maggie lezárta a harmadik kötetet, de megismertünk benne egy olyan érdekes, és izgalmas karaktert, akiről érdemes új könyvet írni. Így Maggie írt egy negyedik részt, ami Cole St. Claire életével, és Isabel-lel foglalkozik. Íme az új borító. A könyvet a kitartó rajongóinak ajánlja :-D
Itt pedig már elolvashatjátok angolul az első 3 fejezetet.
A könyv kint ebben az évben júliusban jelenik meg, már előrendelhető több könyves nagy honlapon
Magyar megjelenésről még nincs hír, de reméljük, hogy minél hamarabb megjelenteti majd a Könyvmolyképző is, hiszen ők az írónő magyar kiadója.
Címkék:
2014,
Ajánlók,
Kedvenc könyvek,
Kedvenceim,
Könyvmolyképző,
Linger,
Maggie Stiefvater,
Sinner
2014. január 24., péntek
Maggie Stiefvater: Az Álomrablók - Hollófiúk 2.
Nagyon régóta érlelődik már ez a beszámoló. Az első kötetet imádtam, még talán jobban is, mint a Shiver sorozatot, pedig az is eléggé belopta magát a szívembe.
Az alaptörténet:
Most, hogy Cabeswater körül életre keltek a Ley-vonalak, Ronan, Gansey, Blue és Adam élete gyökeres fordulatot vesz. Ronan például egyre mélyebbre merül az álmaiban, és az álmok is egyre erőszakosabban tolakodnak be az ébrenlét óráiba. Mindeközben néhány velejéig gonosz ember ugyanazt a mozaikdarabkát keresi amit Gansey is...
Míg az első könyvben Gansey és Blue kapcsolata, a kutatás, és a jóslatok voltak főszerepben, ebben a kötetben egyértelműen Ronan és az álmok a főszereplők. Talán kicsit beszélhetünk Adam átalakulásáról, belső harcairól és vívódásairól is (amit én nagyon szerettem olvasni) de a könyvet egyértelműen Ronan uralja, ahogy a borítót is.
Imádom a borítót!
Stílusában tökéletes a könyvhöz, passzol az első részhez, a hollók pedig még mindig gyönyörűek. (Talán a jobb szélső Láncfűrész, Ronan hollója). Megmutatja azt a tüzet, vívódást, haragot, dühöt, ami Ronanból árad. Iszonyatosan jól megírt karakter, jól felépített vázzal.
A történet:
Imádom, hogy mind a négy fiú saját háttértörténettel rendelkezik, ami a maga módján szánni és sajnálni való. Most ebből tudhatunk meg többet, de ellátogatunk Gansey családjához is. Szeretem azt is, hogy az írásmód több szemszöges, mind a négy főszereplő (Noah szemszögéből nem nagyon látunk részt, keveset van jelen) Blue, Gansey, Ronan, és Adam szempontjából is vannak részek, amihez egy üde folt Szürke új szemszöge, látásmódja.
Az alaptörténet:
Most, hogy Cabeswater körül életre keltek a Ley-vonalak, Ronan, Gansey, Blue és Adam élete gyökeres fordulatot vesz. Ronan például egyre mélyebbre merül az álmaiban, és az álmok is egyre erőszakosabban tolakodnak be az ébrenlét óráiba. Mindeközben néhány velejéig gonosz ember ugyanazt a mozaikdarabkát keresi amit Gansey is...
Míg az első könyvben Gansey és Blue kapcsolata, a kutatás, és a jóslatok voltak főszerepben, ebben a kötetben egyértelműen Ronan és az álmok a főszereplők. Talán kicsit beszélhetünk Adam átalakulásáról, belső harcairól és vívódásairól is (amit én nagyon szerettem olvasni) de a könyvet egyértelműen Ronan uralja, ahogy a borítót is.
Imádom a borítót!
Stílusában tökéletes a könyvhöz, passzol az első részhez, a hollók pedig még mindig gyönyörűek. (Talán a jobb szélső Láncfűrész, Ronan hollója). Megmutatja azt a tüzet, vívódást, haragot, dühöt, ami Ronanból árad. Iszonyatosan jól megírt karakter, jól felépített vázzal.
A történet:
Imádom, hogy mind a négy fiú saját háttértörténettel rendelkezik, ami a maga módján szánni és sajnálni való. Most ebből tudhatunk meg többet, de ellátogatunk Gansey családjához is. Szeretem azt is, hogy az írásmód több szemszöges, mind a négy főszereplő (Noah szemszögéből nem nagyon látunk részt, keveset van jelen) Blue, Gansey, Ronan, és Adam szempontjából is vannak részek, amihez egy üde folt Szürke új szemszöge, látásmódja.
![]() |
| Adam, Gansey, Noah, Ronan: Artist: Cassandra Jean |
Ebben a részben még több szerepet kap a varázslat, a mágia, az emberi esendőségek, érzések, vívódások. Rájöttem, hogy mostanában jobban szeretem az olyan YA( Young Adult) könyveket, ahol nem csak simán egymásba esnek és vágyódnak a szereplők, hanem van valami misztikusabb, magasztosabb mondanivalója, kerek, jól megírt története a könyvnek.
Ez a kötet lényeges sötétebb, főleg Ronan és a másik érdekesség Kawinsky figurája miatt, de nem csak miattuk. Kawinsky kulcsszereplő lesz a történetben, de nekem még mindig Ronan karaktere a legszimpatikusabb, a legjobban megírt és felépített személy a könyvben. Azért írom annak, mert szinte az. Bár azt hiszem Maggie kedvence inkább Kawinsky, ahogy ezt le is írj a köszönetnyilvánításban.
Blue és Gansey kapcsolata nem sokat haladt előre, az lett konkrétabb, amit eddig is tudtunk. Gansey kutatásai vettek új fordulatot, majd kiderül, hogy megtalálja -e amit akar.
Ebben a részben kiderül, hogy van egy külső fenyegetés is, ami először Szürke személyében jelenik meg, majd átvált több részre. Itt hívnám fel a figyelmet a Greyvaren szóra.
Nehéz úgy írni a könyvről, hogy mondjak is valamit, de nem mondjak el mindent, így a beszámoló egy kicsit talán rébuszosnak tűnhet. Nagyon kíváncsi vagyok mi történt Adammal, talán a következő kötet az ő története lesz, de erre egyelőre még sokat kell várni, hiszen az angol verzió sem jelent meg. Az is lehet, hogy nem is trilógia lesz, hanem 4 vagy 5 kötetes mű. Addig viszont még egy jó párszor újra lehet olvasgatni a meglévő részeket. Érdemes, mindig van benne mit felfedezni.
A bejegyzésben használt két kép innen származik. http://cassandrajp.tumblr.com/tagged/raven-boys
Imádom Cassandra Jean rajzait, és többek között rengeteg rajzot készít más könyvekhez, így Cassandra Clare műveihez is, amik szintén megtekinthetőek a Tumbl oldalán.
Imádom Cassandra Jean rajzait, és többek között rengeteg rajzot készít más könyvekhez, így Cassandra Clare műveihez is, amik szintén megtekinthetőek a Tumbl oldalán.
Címkék:
2013,
Ajánlók,
Hollófiúk,
Kedvenc könyvek,
Könyvmolyképző,
Maggie Stiefvater
2013. október 24., csütörtök
Könyvsorozat ajánló: Cassandra Clare: Pokoli szerkezetek Az angyal, A herceg, A hercegnő
Sok idő kellett hozzá, és bár nem pont most olvastam, most
értek meg a gondolataim egy bejegyzésre. Mivel a három részt gyorsan egymás
után olvastam el, (a harmadikat angolul), így most először (és talán nem
utoljára) a könnyebbség kedvéért egyben értékelném a sorozatot, mert a
véleményem itt mindhárom kötetre vonatkozik.
Lássuk csak: Az alaptörténet: Tessa nagynénje halála után
Londonba utazik hajóval, elvileg bátyja hívására, ám a kikötőben egy furcsa és
sötét testvérpár várja. Elfogják, majd arra kényszerítik, hogy kövesse a
parancsaikat, így fény derül a titkára, miszerint alakot tud váltani. Aztán
megmenti egy barna hajú kék szemű idegen, akit Willnek hívnak, és Árnyvadásznak
nevezik….
És a többi már történelem.
Hogy én miért kezdtem bele?
Ez a sorozat a Végzet Ereklyéi 6 részes sorozat előzménye,
itt találnak fel nagyon sok fegyvert, eszközt, és egyébként is még jobban
elmélyedhetünk az Árnyvadászok kultúrájában.
Imádom a viktoriánus kort, és ez pont ott játszódik. Amikor
még gázlámpák világítottak, az útra lottyantották az edényeket, amikor még
lovaskocsikkal jártak a kesztyűs lányok, és gardedám kellett egy ismerkedéshez.
Egy letűnt kor szép emlékei, szóval már csak ezért nagyon tetszett.
És akkor, hogy mit tetszett még:
- szerettem a karaktereket, mindegyik egy egyéniség volt, a
maga fura módján.
- szeretem Cassie humorát, és ahogy ezt a szereplőknek adja.
- szerettem Jem-et és Will-t, az egyiket a zeneisége és az
érzékenysége miatt, a másikat az olvasás és az érzékenysége miatt :-D Még ha
jól palástolja is az első részben.
- hogy szokás szerint mindenki önfeláldozó, és mégis
végtelenül megható bennük ez a tulajdonság.
- szerettem, hogy több szemszöges
- Mortmaint, az angyal láncot, és amivé a végén Tessa
változott.
-szerettem Kamper Gergely fordítását, hihetetlen a különbség
az angol és a magyar szöveg között, a fordítása néhol már művészet.
- kedvenceim Sophie és Gabriel voltak, szép a
karakterfejlődésük, sok változáson mennek át.
- A borítók, és azok egysége. Nagyon szép a 3 főszereplő
rajta, és rettentően örültem, hogy sikerült megszerezni az eredetit a magyar
kiadásokhoz is.
Itt jegyezném meg halkan, hogy a sorozat miatt rákattantam a
steampunk dolgokra (fogaskerék és fém:-D ) egész sok rajz is született a regény
hatására. A blogba tett rajzok az én munkáim illusztráció gyanánt.
És amiért kevésbé szerettem:
-
igen, rengeteg benne a Harry Potter áthallás, de
engem még ez sem zavart annyira. Rowling is sokat merített, ahogy előtte is
tette ezt sok más író.
Az nagyal medál, Tessa lánca.
- - Az viszont jobban zavart, hogy a második könyv
egy kicsit átcsapott egy görög tragédiába, az emberek mind majd széthasadtak,
hogy segítség és feláldozzák magukat egymásért. Ami valahol jó is, meg rossz is
(főleg, ha ennyire sok már a végén.)
- - Az epilógus rész kifejezetten HP. epilógus
szagú, ott is elmesélik, milyen volt az életük a nagy kaland után, és egyébként jó is erről olvasni, meg az ember kíváncsi is rá, de egy kicsit azért mégse. Viszont még így is van rengeteg titok, hogy hogy lett Jemből az ami, összeházasodtak -e, merre vannak, kik a gyerekeik stb.
Aki még ennél is több érdekességet akar megtudni a sorozatokról, itt a hivatalos magyar honlapon nézelődhet, nagyon sokszor frissítenek, és sok hasznos infóra lehet találni a szerzőtől is:-D
2013. október 17., csütörtök
Új Tolkien kiadások
Legnagyobb örömömre ősszel több Tolkien kiadás is új külsőt és belsőt is kap. Akkor lássuk a listát, mit kérhetünk karácsonyra :-D

A Gyűrűk Ura
A mű megjelenésének 50. évfordulójára kapott új külsőt.
Alan Lee illusztrálásával, mind a három kötet!!! és az első borító is.
Alan Lee illusztrálta végig a filmeket, az ő rajzai alapján elevenedett meg Középfölde, szóval szerintem biztos siker lesz most is a beltartalom. Gyűjtőknek mindenképpen. E mellett a szöveg a már javított, bővített, a "fekete kiadásban" már ismert a Magyar Tolkien Társaság által egységesített beltartalom. A végén pedig ráadásnak egy index is helyett kapott. Fa alá való!

Húrin Gyermekei
Középföldének vannak A Gyűrűk Ura előtti időről szóló regéi, és az ebben a könyvben elmesélt történet azon a nagy földön játszódik, amely a Szürkeréven túl feküdt Nyugaton: azokon a vidékeken, ahol egykor Szilszakáll kószált, ám amelyek alámerültek a Világ Első Korának véget vető nagy kataklizmában.
A Húrin gyermekei is fekete külsőt kapott, hogy ezzel is illeszkedjen a Gyűrűk Urával és a Hobbittal kialakított dizájnhoz. Nekem mind közül, azt hiszem ez tetszik a legjobban. A borító és a belső illusztrációk itt is Alan Lee művei.
A felső kettő már előrendelhető, október végétől elérhető a könyvesboltokban.
És végül, de nem utolsó sorban : a már korábban megjelent
A Hobbit művészete
Tolkien rengeteg rajzot készített a Hobbithoz, ezek legszebbjeit, egy válogatást állítottak össze, szintén ünnepi kiadványként. Nagyon jó minőségű fotópapíron nyomtatva, védőtokkal árulják. Fanoknak szintén kötelező darab, már csak Tolkien szép kézírása miatt is.

A Gyűrűk Ura
A mű megjelenésének 50. évfordulójára kapott új külsőt.
Alan Lee illusztrálásával, mind a három kötet!!! és az első borító is.
Alan Lee illusztrálta végig a filmeket, az ő rajzai alapján elevenedett meg Középfölde, szóval szerintem biztos siker lesz most is a beltartalom. Gyűjtőknek mindenképpen. E mellett a szöveg a már javított, bővített, a "fekete kiadásban" már ismert a Magyar Tolkien Társaság által egységesített beltartalom. A végén pedig ráadásnak egy index is helyett kapott. Fa alá való!

Húrin Gyermekei
Középföldének vannak A Gyűrűk Ura előtti időről szóló regéi, és az ebben a könyvben elmesélt történet azon a nagy földön játszódik, amely a Szürkeréven túl feküdt Nyugaton: azokon a vidékeken, ahol egykor Szilszakáll kószált, ám amelyek alámerültek a Világ Első Korának véget vető nagy kataklizmában.
A Húrin gyermekei is fekete külsőt kapott, hogy ezzel is illeszkedjen a Gyűrűk Urával és a Hobbittal kialakított dizájnhoz. Nekem mind közül, azt hiszem ez tetszik a legjobban. A borító és a belső illusztrációk itt is Alan Lee művei.
A felső kettő már előrendelhető, október végétől elérhető a könyvesboltokban.
És végül, de nem utolsó sorban : a már korábban megjelent
A Hobbit művészete
Tolkien rengeteg rajzot készített a Hobbithoz, ezek legszebbjeit, egy válogatást állítottak össze, szintén ünnepi kiadványként. Nagyon jó minőségű fotópapíron nyomtatva, védőtokkal árulják. Fanoknak szintén kötelező darab, már csak Tolkien szép kézírása miatt is.
Címkék:
Ajánlók,
Alan Lee,
Európa kiadó,
Kedvenc könyvek,
Kedvenceim,
könyvajánló,
Tolkien
2013. október 2., szerda
A könyvtolvaj - Jön a film!!
Nem is olyan régen értesültem róla, hogy Mark Zusak könyvéből film is készül. Pár hónapja olvastam, és elég mély benyomást tett rám, a beszámolómat róla itt olvashatjátok a rövid történettel együtt. A német nyelvvizsgára készültem, német témájú könyvet kerestem, és találtam is benne sok szép német mondatot.:-DDe a lényeg a lényeg, nagyon megfogott, érdekes volt az elbeszélésmódja, és amiről mesélt.
Akkor elképzeltem, milyen lenne filmen, hogy mesélne a halál (erre nagyon kíváncsi vagyok, hogy bele merik -e tenni narrátorként) és láss csodát, most megtaláltam az adatlapját az IMdb-n.
Várható bemutatási időpont : 2013 november (majd kiderül itthon mikor)
A szereplőgárda is remek, nekem tetszik a lány, akit Lieselnek választottak.
Bár Hansot én fiatalabbnak képzeltem az olvasáskor, Geoffrey Rush biztosan jó Hans lesz. Ezt ígéri a trailer is:
Szóval, míg a Hobbit 2 részére várunk, lesz mit nézni. Nagyon régen érintette meg ennyire a szívemet valami, zokogtam a könyv végén, nagyon kíváncsi vagyok, hogy ezt vissza tudja -e adni majd a film is:-D
The Hobbit: Smaug pusztasága trailer 2
Végre megérkezett a fő trailer, tele új jelentekkel, Tranduillal, Beorn megjelenésével, úgy tűnik a csatával, és akit nagyon várunk : Smauggal és A HANGgal. :-D Nagyon kíváncsi vagyok, de már csak két és fél hónap!
Címkék:
Ajánlók,
Filmek,
könyvajánló,
The Hobbit,
Tolkien,
Video
2013. augusztus 17., szombat
Csontváros ajánló: Miért menjünk a moziba?
Augusztus végén (pontosan először 22-én a rajongóknak, majd 29-én hivatalosan ) a mozikba kerül a City of Bones - Csontváros a Végzet ereklyéi sorozat első darabja.
A történet: Clary Fray egy átlagos lány, aki szeret rajzolni ám, barátjával egy klubban gyilkosság szemtanúja lesz, amit senki más nem lát. Ezután az édesanyját elrabolják, és egy démon támad rá. Jace, a titokzatos árnyvadász veszi a szárnya alá, és bevezeti egy olyan világba, ami a miénk mögött van elrejtve, ám a lány kiválasztott... megvan a képessége, hogy mögé lásson, és hogy megmentse a világunkat....
És hogy miért is érdemes elmenni a moziba?
Ez NEM EGY TIPIKUS TWILIGHT-hoz hasonló story. Bár persze, lesz benne romantika, sokkal inkább dominál benne a misztikus, elrejtett világ. Ha már hasonlítani kell valamihez, inkább hasonlít a Harry Potter világához, mint az előtte levő YA sztorikhoz.
Külön lényei vannak a Nephilimek - (félig angyalok, félig emberek), akik furcsa és különleges tetoválásokat hordanak, és még furcsább fegyvereket (szeráfpenge, ostor) viselnek.
Találkozhatunk itt macskaszemű varázslóval, jósnővel, démonokkal, farkasokkal, vámpírokkal, miközben olyan kérdések kerülnek szóba, mint a családszeretet, önmagunk keresése, a jó és a gonosz küzdelme.
Ráadásul mind nagyon fiatalok, és mégis nagyon szexik (éljen a fekete bőrszerkó, mert a fekete jobban áll nekik 1235 óta:-D)))
Clary keresi a múltját, miközben meg akarja érteni ezt a furcsa világot, és meg akarja találni és megmenteni az édesanyját. Bár a szereplők fiatalok (ált 17-18 évesek a karakterek), mégis nagyon komolyak, sok mindent láttak, átéltek, küzdenek a saját démonaikkal. Itt minden szereplő nagyon karakteres, erősek, akikre fel lehet nézni. Hősök, akik néha mégis esendők, és hibázhatnak is.
Tipikusan a film egy könyvadaptáció, Cassandra Clare Végzet ereklyéi sorozatának még 5 darabja van. Sorban :
Még lebilincselőbb, a rengeteg szép ruha, a kattogó szerkezetek, Tessa Will és Jem hármasa egy lovaskocsikkal, feltalálókkal teli izgalmas korban.
Itt kezdődik sok minden, itt készül sok fegyver a későbbi árnyvadászok számára... de ez egy másik poszt témája lesz még :-D
Szóval, ami a lényeg:
Egy nagyon izgalmas filmet láthatunk most augusztusban, és a Pro Video a film forgalmazója figyelve a magyar árnyvadászok igényeit, kérésünkre, direkt csak nekünk feliratosan adja oda a filmet, hogy eredetiben élvezhessünk, amint Jace azt mondja: Welcome to the City of Bones ! - Üdvözöllek Csontvárosban!
Vagy Have a little Faith! - Legyen egy kis hited!
Mivel sajnos a magyar szinkronok nem a legjobban sikerültek manapság, rettentően örülünk, hogy megnézhetjük a filmet az eredeti nyelven, eredeti érzelmekkel, hangsúlyokkal, így kérek mindenkit, hogy akit érdekel, mindenképpen menjen el, és hívja ismerőseit is, hogy ezzel háláljuk meg a forgalmazónak, hogy ennyire figyel ránk!!!! Manapság ez sajnos nem nagyon fordul elő.
A történet: Clary Fray egy átlagos lány, aki szeret rajzolni ám, barátjával egy klubban gyilkosság szemtanúja lesz, amit senki más nem lát. Ezután az édesanyját elrabolják, és egy démon támad rá. Jace, a titokzatos árnyvadász veszi a szárnya alá, és bevezeti egy olyan világba, ami a miénk mögött van elrejtve, ám a lány kiválasztott... megvan a képessége, hogy mögé lásson, és hogy megmentse a világunkat....
És hogy miért is érdemes elmenni a moziba?
Ez NEM EGY TIPIKUS TWILIGHT-hoz hasonló story. Bár persze, lesz benne romantika, sokkal inkább dominál benne a misztikus, elrejtett világ. Ha már hasonlítani kell valamihez, inkább hasonlít a Harry Potter világához, mint az előtte levő YA sztorikhoz.
Külön lényei vannak a Nephilimek - (félig angyalok, félig emberek), akik furcsa és különleges tetoválásokat hordanak, és még furcsább fegyvereket (szeráfpenge, ostor) viselnek.
Találkozhatunk itt macskaszemű varázslóval, jósnővel, démonokkal, farkasokkal, vámpírokkal, miközben olyan kérdések kerülnek szóba, mint a családszeretet, önmagunk keresése, a jó és a gonosz küzdelme.
Ráadásul mind nagyon fiatalok, és mégis nagyon szexik (éljen a fekete bőrszerkó, mert a fekete jobban áll nekik 1235 óta:-D)))
Clary keresi a múltját, miközben meg akarja érteni ezt a furcsa világot, és meg akarja találni és megmenteni az édesanyját. Bár a szereplők fiatalok (ált 17-18 évesek a karakterek), mégis nagyon komolyak, sok mindent láttak, átéltek, küzdenek a saját démonaikkal. Itt minden szereplő nagyon karakteres, erősek, akikre fel lehet nézni. Hősök, akik néha mégis esendők, és hibázhatnak is.
Tipikusan a film egy könyvadaptáció, Cassandra Clare Végzet ereklyéi sorozatának még 5 darabja van. Sorban :
- Csontváros (City of Bones)
- Hamuváros (City of Ashes)
- Üvegváros (City of Glass)
- Bukott angyalok városa (City of Fallen Angels)
- Elveszett lelkek városa (City of Lost Souls)
- Mennyei tűz városa (City of Heavenly Fire)
Az első 5 rész már megjelent magyarul is a Könyvmolyképző kiadó gondozásában, ha film tetszett, akkor bátran kezdj bele a sorozat olvasásába, nem fogod megbánni!
DE! Itt még nincs vége! Van egy előzménye is, ami az angol viktoriánus korban játszódik, a Pokoli szerkezetek sorozat, három résszel:
Az angyal (Clockwork Angel)
A herceg (Clockwork Prince)
A hercegnő (Clockwork Princess)
Még lebilincselőbb, a rengeteg szép ruha, a kattogó szerkezetek, Tessa Will és Jem hármasa egy lovaskocsikkal, feltalálókkal teli izgalmas korban.
Itt kezdődik sok minden, itt készül sok fegyver a későbbi árnyvadászok számára... de ez egy másik poszt témája lesz még :-D
Szóval, ami a lényeg:
Egy nagyon izgalmas filmet láthatunk most augusztusban, és a Pro Video a film forgalmazója figyelve a magyar árnyvadászok igényeit, kérésünkre, direkt csak nekünk feliratosan adja oda a filmet, hogy eredetiben élvezhessünk, amint Jace azt mondja: Welcome to the City of Bones ! - Üdvözöllek Csontvárosban!
Vagy Have a little Faith! - Legyen egy kis hited!
Mivel sajnos a magyar szinkronok nem a legjobban sikerültek manapság, rettentően örülünk, hogy megnézhetjük a filmet az eredeti nyelven, eredeti érzelmekkel, hangsúlyokkal, így kérek mindenkit, hogy akit érdekel, mindenképpen menjen el, és hívja ismerőseit is, hogy ezzel háláljuk meg a forgalmazónak, hogy ennyire figyel ránk!!!! Manapság ez sajnos nem nagyon fordul elő.
Címkék:
Ajánlók,
Cassie,
Csontváros,
Filmek,
Kedvenc könyvek,
Könyvmolyképző
Közönségtalálkozó Szegeden István, a király rockopera 30. jubileum előtt!
Szegeden ezen a hétvégén István, a király lázban ég a város. Az ősbemutató 30. jubileumát ünneplik, és 17-20.-ig minden este játszák az Alföldi Róbert által újrarendezett monumentális rockopera darabot.
Csütörtökön 15-én 17 00-kor a REÖK palotában tartottak a főbb szereplők és a rendezők egy egy órás közönségtalálkozót, ahol lehetett kérdezni, és érdekességeket megtudni. Hatalmas lesz a színpad, majdnem 20 méter magas, és 3 szinten zajlik az esemény. E mellett a száznál több táncos adja a látványt és a 60 tagú nagyzenekar szolgáltatja az élő zenét!!!
Mi sajnos már csak a végére értünk oda, de még így is elkaphattuk a szereplőket pár aláírás erejéig.
Jelen volt Alföldi Róbert- rendező, Feke Pál- István, Stohl András-Koppány, Tompos Kátya-Réka.
És akkor a gyorsan megörökített képek, alatta az aláírásokkal. Míg én aláírattam, párom fényképezkedett
:-D
Csütörtökön 15-én 17 00-kor a REÖK palotában tartottak a főbb szereplők és a rendezők egy egy órás közönségtalálkozót, ahol lehetett kérdezni, és érdekességeket megtudni. Hatalmas lesz a színpad, majdnem 20 méter magas, és 3 szinten zajlik az esemény. E mellett a száznál több táncos adja a látványt és a 60 tagú nagyzenekar szolgáltatja az élő zenét!!!
Mi sajnos már csak a végére értünk oda, de még így is elkaphattuk a szereplőket pár aláírás erejéig.
Jelen volt Alföldi Róbert- rendező, Feke Pál- István, Stohl András-Koppány, Tompos Kátya-Réka.
És akkor a gyorsan megörökített képek, alatta az aláírásokkal. Míg én aláírattam, párom fényképezkedett
:-D
Sorban: Alföldi Róbert, Feke Pál, Stohl András aláírása.
Sok sikert kívántunk nekik a darabhoz, reméljük, hamarosan mi is láthatjuk, milyenre sikerült.
Augusztus 20.-án az RTL KLUB leadja a felvételt 21 :10 től. Akit érdekel, nézzen bele! Biztosan fantasztikus lesz!
Címkék:
a király,
Ajánlók,
István,
közönségtalálkozó,
rockopera,
Szabadtéri,
Szeged
2013. július 11., csütörtök
Könyvajánló : Markus Zusak: A könyvtolvaj
Minden a borítóval kezdődött. Először az tetszett meg nagyon, és a Moly-on várólistára tettem, mint oly sok más könyvet. Aztán eljött a nyár, és végre volt időm böngészni azok között a könyvek között, amiket nagyon régóta el akarok olvasni. Maga a címe is érdekes volt. Aztán mivel német nyelvvizsgára készülök, és ez ugye a II. világháború Németországáról és embereiről szól, ez egyértelműen eldöntötte a választást.
Az már csak hab volt a tortán, hogy a Halál az elmesélő.
Maga a történet röviden:
Liesel Meminger öccsével és anyjával elindul a vonaton leendő nevelőszüleihez Molchingba. Út közben öccse meghal, így az egyik állomás mellett eltemetik. Liesel ekkor lopja el első könyvét, A sírásó kézikönyvét. Majd a Halál 3-szor találkozik vele, és a Harmadik találkozásnál egy könyvet talál. Ez Liesel története, és a Halál elmeséli nekünk.
Szerettem olvasni ezt a történetet. Hosszúnak tűnhet, de visszagondolva, minden szónak, mondatnak értelme van. Az ember ott érzi magát Molchingban, együtt izgul, vár, szenved, éhezik, és lop. Mikor mit. Könyvet, almát, ami akad.Megismeri a Himmel utca lakóit, a Mamát és a Papát a harmonikával, és Max Vandenburgot, aki nagyon a szívemhez nőtt. És még néhány német káromkodás is megmaradhat :-D Saukerl.
Elmondom, miért hihetetlen ez a könyv. SPOILER VESZÉLYES!
- Mert bár a II. világháborúról szól, mégis kiderül, hogy ott sem volt mindenki náci. Voltak éhező családok, olvasó gyerekek, és barátság. Nem volt mindenki hibás a háborúért, volt aki csak elszenvedte, és nem akarta mindenki a következményeket, büntetéseket. Ez nem a nácikról szól, hanem a háborúban elszegényedett, otthon maradt éhező németekről, árvákról, sorsokról. Pont ettől nagyon érdekes és megható.
- Bár a Halál az elmesélő, mégis csak Liesel történetéről beszélünk. Viszont mivel a Halál mindent tud, ki tudta egészíteni, hozzá tudott tenni a történethez, és ettől fantasztikus a könyv szerkezete, felépítése. Imádtam a közbe szúrt fekete betűs tényeket, megjegyzéseket, a Duden szótár jelentéseit.
- Bár tény, hogy a Halál nem mindig sorrendben beszél (a közepén komoly spoilereket is ellő), mégis szerettem, ahogy a dolgokat meséli. Mintha távoli, éteri magasságokból beszélne, a hallhatatlanok érinthetetlenségével, mégis vágnak a szavai. Szeretném, ha egyszer majd értem is így jönne el, ahogy leírta. Óvatosan venne a kezébe, és lassan vinne el, miután megláttam. Jó így elképzelni, ezzel a Halállal még el is beszélgetne az ember.
- Az embert észrevétlenül rántja be. Míg részletenként olvastam, nem akart helyreállni a sok szereplő, mégis a végére mindenkinek megvolt a maga jelentése, szála, cselekménye a végkifejletben. De úgy, hogy az utolsó 50 oldalt már zokogva, könnyek között olvastam. Hihetetlen ereje van a sorainak, Markus Zusak nagyon tud valamit.
- Végül a szavak. A legjobban az tetszett, ahogy a szavakkal bánnak. Hogy Liesel apró öröme a háborúban, hogy lassan megismeri a szavakat, majd a mondatokat a pincében, felolvasnak neki, majd ő olvas fel Maxnak, és az óvóhelyen. Hogy a szavak vannak a központban, mert a lopás bűn, de Liesel számára a háborúban az egyetlen öröm a könyvlopás. Végül a Szórázó. Ami elmondja Lieselnek, és nekünk is, hol rontották el akkor, és hogy mire figyeljünk ma. Talán ez is lehetett volna a címe, de a könyvtolvajt jobban megérdemli.
A szavaknak óriási jelentősége van. Ezzel nyerte meg az embereket Hitler, ezzel nyugtatta le Liesel a rémült embereket, szavakat írt ki magából Max a pincében a várakozás alatt. És végül a Halál (Markus) elmeséli, mert az olvasókra is hat. És ez a lényeg, hogy megmozgasson, elgondolkoztasson, és a gondolat fennmaradjon róla.
Ha van is negatív pontja, én nem találtam, látszik, hogy a szerző sokat olvasott utána, olyan mint egy film, és azt hiszem, a dátumok is hitelesek a könyvben. Talán annyi ellenvetésem lenne, hogy a halál néha kicsit túl sokat mond el, és néhány közbevetés idegesítő, ha az ember fontos résznél tart, de én minden sorát élveztem. Nagyon jól megírt könyv, és azt hiszem, mindenkinek el kellene olvasnia, aki hallott már a második világháborúról.
Sok könyvet írtak már, olvastam én is egy párat ebben a témában, (Sorstalanság), de ilyet, ilyen formában még nem. Olvassátok. Gondolkozzatok rajta.
2014-ben pedig úgy néz ki a filmet is bemutatják belőle. Nagyon várom. Kíváncsi leszek, sikerül e azt az élményt átültetni, amit a könyvben tapasztaltam. Nagyon várom.
Az már csak hab volt a tortán, hogy a Halál az elmesélő.
Maga a történet röviden:
Liesel Meminger öccsével és anyjával elindul a vonaton leendő nevelőszüleihez Molchingba. Út közben öccse meghal, így az egyik állomás mellett eltemetik. Liesel ekkor lopja el első könyvét, A sírásó kézikönyvét. Majd a Halál 3-szor találkozik vele, és a Harmadik találkozásnál egy könyvet talál. Ez Liesel története, és a Halál elmeséli nekünk.Szerettem olvasni ezt a történetet. Hosszúnak tűnhet, de visszagondolva, minden szónak, mondatnak értelme van. Az ember ott érzi magát Molchingban, együtt izgul, vár, szenved, éhezik, és lop. Mikor mit. Könyvet, almát, ami akad.Megismeri a Himmel utca lakóit, a Mamát és a Papát a harmonikával, és Max Vandenburgot, aki nagyon a szívemhez nőtt. És még néhány német káromkodás is megmaradhat :-D Saukerl.
Elmondom, miért hihetetlen ez a könyv. SPOILER VESZÉLYES!
- Mert bár a II. világháborúról szól, mégis kiderül, hogy ott sem volt mindenki náci. Voltak éhező családok, olvasó gyerekek, és barátság. Nem volt mindenki hibás a háborúért, volt aki csak elszenvedte, és nem akarta mindenki a következményeket, büntetéseket. Ez nem a nácikról szól, hanem a háborúban elszegényedett, otthon maradt éhező németekről, árvákról, sorsokról. Pont ettől nagyon érdekes és megható.
- Bár a Halál az elmesélő, mégis csak Liesel történetéről beszélünk. Viszont mivel a Halál mindent tud, ki tudta egészíteni, hozzá tudott tenni a történethez, és ettől fantasztikus a könyv szerkezete, felépítése. Imádtam a közbe szúrt fekete betűs tényeket, megjegyzéseket, a Duden szótár jelentéseit.
- Bár tény, hogy a Halál nem mindig sorrendben beszél (a közepén komoly spoilereket is ellő), mégis szerettem, ahogy a dolgokat meséli. Mintha távoli, éteri magasságokból beszélne, a hallhatatlanok érinthetetlenségével, mégis vágnak a szavai. Szeretném, ha egyszer majd értem is így jönne el, ahogy leírta. Óvatosan venne a kezébe, és lassan vinne el, miután megláttam. Jó így elképzelni, ezzel a Halállal még el is beszélgetne az ember.
- Az embert észrevétlenül rántja be. Míg részletenként olvastam, nem akart helyreállni a sok szereplő, mégis a végére mindenkinek megvolt a maga jelentése, szála, cselekménye a végkifejletben. De úgy, hogy az utolsó 50 oldalt már zokogva, könnyek között olvastam. Hihetetlen ereje van a sorainak, Markus Zusak nagyon tud valamit.
- Végül a szavak. A legjobban az tetszett, ahogy a szavakkal bánnak. Hogy Liesel apró öröme a háborúban, hogy lassan megismeri a szavakat, majd a mondatokat a pincében, felolvasnak neki, majd ő olvas fel Maxnak, és az óvóhelyen. Hogy a szavak vannak a központban, mert a lopás bűn, de Liesel számára a háborúban az egyetlen öröm a könyvlopás. Végül a Szórázó. Ami elmondja Lieselnek, és nekünk is, hol rontották el akkor, és hogy mire figyeljünk ma. Talán ez is lehetett volna a címe, de a könyvtolvajt jobban megérdemli.
A szavaknak óriási jelentősége van. Ezzel nyerte meg az embereket Hitler, ezzel nyugtatta le Liesel a rémült embereket, szavakat írt ki magából Max a pincében a várakozás alatt. És végül a Halál (Markus) elmeséli, mert az olvasókra is hat. És ez a lényeg, hogy megmozgasson, elgondolkoztasson, és a gondolat fennmaradjon róla.
Ha van is negatív pontja, én nem találtam, látszik, hogy a szerző sokat olvasott utána, olyan mint egy film, és azt hiszem, a dátumok is hitelesek a könyvben. Talán annyi ellenvetésem lenne, hogy a halál néha kicsit túl sokat mond el, és néhány közbevetés idegesítő, ha az ember fontos résznél tart, de én minden sorát élveztem. Nagyon jól megírt könyv, és azt hiszem, mindenkinek el kellene olvasnia, aki hallott már a második világháborúról.
Sok könyvet írtak már, olvastam én is egy párat ebben a témában, (Sorstalanság), de ilyet, ilyen formában még nem. Olvassátok. Gondolkozzatok rajta.
2014-ben pedig úgy néz ki a filmet is bemutatják belőle. Nagyon várom. Kíváncsi leszek, sikerül e azt az élményt átültetni, amit a könyvben tapasztaltam. Nagyon várom.
Címkék:
2013,
A könyvtolvaj,
Ajánlók,
Kedvenc könyvek,
Kedvenceim,
könyvajánló,
Markus Zusak
2013. január 7., hétfő
Könyvajánló: J. K. Rowling: Átmeneti üresedés
Nagyon vártam ezt a könyvet. Nem is sejtettem, hogy egy kósza bagoly, akit Keresztanyám indított, ilyen értékes csomagot hozd majd nekem a karácsonyfa alá. Volt ám öröm és sikongatás, mikor kibontottam, mert nem tudtam megvenni, de szerettem volna... az imák néha meghallgattatnak.
Szóval a könyv. Pagford városka életét mutatja be, ami kezdetben egy átlagos angol "lila akácköz" szerű városkára hasonlít. Barry Fairbrother, a tanácsnok meghal, és ezzel elkezdődik az 500 oldalnyi csata a helyekért. Több család "versenyzője" indul de később kiderül, hogy semmi sem olyan kedves és barátságos, minden mindennel, és mindenkivel összefonódik, és nem találunk egyetlen egy jó vagy rossz karaktert.... ez az alapszituáció.
Már itt az elején le kell szögezni, hogy Rowling fantasztikus író. Még mindig. És azt is le kell szögezni, hogy ez nem egy Harry-Potter féle regényke. Talán nem lesz olyan sikere (nem is lehet, az ember, csak egyszer ír ilyen könyvsorozatot) mégis kegyetlenül mai, és fontos a mondanivalója. Érződik rajta a stílusa, ahogyan egy szóval, egy gesztussal ábrázolja a karakter, megragadja, és megmutatja a lényegét, de lelkületében, témájában sokkal komolyabb és kegyetlenebb.
Ami mindenképpen nagyon tetszett. A történetvezetés. Rengeteg a szál, a név, a cselekmények időrendben, mégis minden átlátható, érthető vagy kikövetkeztethető. A karakterek jól kidolgozottak, van idős öregúr, aki vénségében király akar lenni, idős nő, aki királynő, megkeseredett, dolgozó nők, és megkeseredett, az élettel korán szembenéző tinédzserek. Emberek, akik magukkal foglalkoznak, és olyanok, akik még magukkal sem.
Először mindenkit csak a külsőből ismerünk meg, megállapítjuk, hogy milyen, és imádtam, hogy apránként megmutatkoznak az indokok, a titkok, hogy nem csak rossz, vagy nem csak jó mindenki.
Viszont voltak benne nagyon kegyetlen, nekem már szinte gyomorforgató részek. Meg meri mutatni a világot olyan kegyetlennek, amilyen az most magában van... heroinnal, kapzsisággal, mindent elsöprő hatalomvággyal. De előkerül a gyerek bántalmazás, a prostitúció, és a depressziós tinédzser is, a megfelelési kényszer a rájuk erőltetett világ miatt. A szavai néhol kegyetlenül húsba vágóak, voltak pillanatok, mikor letettem a regényt, hogy hagyjam leülepedni a dolgot.
Igazából, azt hiszem, nem volt kedvenc karakterem, mert akiket meg is kedveltem, a végére kicsit mind átváltozott. Persze Shukvinder, Krystal és Robbie nyomot hagy az emberben, de igazán mindenkit csak szánni lehet. Ez a világuk legsötétebb oldala, és hiszem, hogy talán nem kell mindennek úgy végződnie, mint a könyvben. Mindannyian ismerünk, és talán néha még mi is olyanok vagyunk, mint a könyvben előforduló emberek. Ettől életszagú, ettől olyan valóságos minden perce, amit az ember a könyv olvasásával tölt. Az eleje lassan kezdődik, meseszerűen, majd megismered a karaktereket, és beolvadsz....
A vége elég megrázó. Szerencsére, nem értelmetlen, függővége, vagy befejezetlen vége lett, és talán lett, aki megkapta a megérdemelt büntetését, de a tanulság mégis kegyetlen. Nem lehetünk hanyagok, és képmutatóak! Segítenünk kell, ott, ahol tudunk, és nem tekinthetünk senkit sem hátrányosabb helyzetűnek, attól függően, hova született. Azt hiszem, Rowling kiírta magából azt a tapasztalatot, amit látott, észlelt maga körül. Elgondolkodtam azon, talán neki is volt egyszer egy Parlagja... és még nagyon sok embernek van ma is a földön.
Még pár szó a borítóról. Nekem bármennyire is egyedi, nem tetszik. Tudom, hogy a külföldi eredetit vették át, de akkor sem mond semmit. Persze, utal a választásra, de arra már az előszó és a cím is utal. Ettől lehetett volna valami sokkal absztraktabb, érdekesebb. Sajnos ez most ilyen lett. Nem baj, a beltartalom a fontos. Nem a külcsíny.
Tehát: Főként a felnőtt korosztálynak ajánlom (felkiáltójellel, reméljük a Harryn felnőtt Potterfanok olvassák, nem a kisebbek!), de készüljünk fel, nem egy egyszerű eset.
Szóval a könyv. Pagford városka életét mutatja be, ami kezdetben egy átlagos angol "lila akácköz" szerű városkára hasonlít. Barry Fairbrother, a tanácsnok meghal, és ezzel elkezdődik az 500 oldalnyi csata a helyekért. Több család "versenyzője" indul de később kiderül, hogy semmi sem olyan kedves és barátságos, minden mindennel, és mindenkivel összefonódik, és nem találunk egyetlen egy jó vagy rossz karaktert.... ez az alapszituáció.
Már itt az elején le kell szögezni, hogy Rowling fantasztikus író. Még mindig. És azt is le kell szögezni, hogy ez nem egy Harry-Potter féle regényke. Talán nem lesz olyan sikere (nem is lehet, az ember, csak egyszer ír ilyen könyvsorozatot) mégis kegyetlenül mai, és fontos a mondanivalója. Érződik rajta a stílusa, ahogyan egy szóval, egy gesztussal ábrázolja a karakter, megragadja, és megmutatja a lényegét, de lelkületében, témájában sokkal komolyabb és kegyetlenebb.
Ami mindenképpen nagyon tetszett. A történetvezetés. Rengeteg a szál, a név, a cselekmények időrendben, mégis minden átlátható, érthető vagy kikövetkeztethető. A karakterek jól kidolgozottak, van idős öregúr, aki vénségében király akar lenni, idős nő, aki királynő, megkeseredett, dolgozó nők, és megkeseredett, az élettel korán szembenéző tinédzserek. Emberek, akik magukkal foglalkoznak, és olyanok, akik még magukkal sem.
Először mindenkit csak a külsőből ismerünk meg, megállapítjuk, hogy milyen, és imádtam, hogy apránként megmutatkoznak az indokok, a titkok, hogy nem csak rossz, vagy nem csak jó mindenki.
Viszont voltak benne nagyon kegyetlen, nekem már szinte gyomorforgató részek. Meg meri mutatni a világot olyan kegyetlennek, amilyen az most magában van... heroinnal, kapzsisággal, mindent elsöprő hatalomvággyal. De előkerül a gyerek bántalmazás, a prostitúció, és a depressziós tinédzser is, a megfelelési kényszer a rájuk erőltetett világ miatt. A szavai néhol kegyetlenül húsba vágóak, voltak pillanatok, mikor letettem a regényt, hogy hagyjam leülepedni a dolgot.
Igazából, azt hiszem, nem volt kedvenc karakterem, mert akiket meg is kedveltem, a végére kicsit mind átváltozott. Persze Shukvinder, Krystal és Robbie nyomot hagy az emberben, de igazán mindenkit csak szánni lehet. Ez a világuk legsötétebb oldala, és hiszem, hogy talán nem kell mindennek úgy végződnie, mint a könyvben. Mindannyian ismerünk, és talán néha még mi is olyanok vagyunk, mint a könyvben előforduló emberek. Ettől életszagú, ettől olyan valóságos minden perce, amit az ember a könyv olvasásával tölt. Az eleje lassan kezdődik, meseszerűen, majd megismered a karaktereket, és beolvadsz....
A vége elég megrázó. Szerencsére, nem értelmetlen, függővége, vagy befejezetlen vége lett, és talán lett, aki megkapta a megérdemelt büntetését, de a tanulság mégis kegyetlen. Nem lehetünk hanyagok, és képmutatóak! Segítenünk kell, ott, ahol tudunk, és nem tekinthetünk senkit sem hátrányosabb helyzetűnek, attól függően, hova született. Azt hiszem, Rowling kiírta magából azt a tapasztalatot, amit látott, észlelt maga körül. Elgondolkodtam azon, talán neki is volt egyszer egy Parlagja... és még nagyon sok embernek van ma is a földön.
Még pár szó a borítóról. Nekem bármennyire is egyedi, nem tetszik. Tudom, hogy a külföldi eredetit vették át, de akkor sem mond semmit. Persze, utal a választásra, de arra már az előszó és a cím is utal. Ettől lehetett volna valami sokkal absztraktabb, érdekesebb. Sajnos ez most ilyen lett. Nem baj, a beltartalom a fontos. Nem a külcsíny.
Tehát: Főként a felnőtt korosztálynak ajánlom (felkiáltójellel, reméljük a Harryn felnőtt Potterfanok olvassák, nem a kisebbek!), de készüljünk fel, nem egy egyszerű eset.
2013. január 2., szerda
A Hobbit - egy rég várt mozizás
Először is mindenkinek nagyon boldog új évet!!!!
Tulajdonképpen, még többet is kaptam, mint vártam. Az ember beül a moziba, és megint ott érzi magát. Így, hogy tavaly Tolkienből írtam a szakdolimat, még hálásabb voltam a filmért, nem gondoltam volna évekkel ezelőtt (2001-ben), hogy ilyen messzire eljuthatok majd a filmekkel.Próbáltam nem szétspoilerezni magam a filmek előtt, de azért a Peter Jackson-féle produkciós videókat nem tudtam kihagyni, fanatikusoknak kötelező, főleg a film után!!!
Így elég mindent tudtam ahhoz, hogy tudjam, ki kicsoda nagyjából, és mit várhatunk.
Akkor konkrétumok:
- Imádtam a tájat és a zenét. Még szebb és jobb, mint a Gyűrűk Ura alatt, Erebor csodálatos, még többet láthatunk Völgyzugolyból (néztem volna még egy darabig). Itt kap helyet a Fehér tanács, ami bár nincs benne a könyvben, mégis odaillik.
- Halkan jegyzem meg, nagyon sok minden nincs benne szó szerint a könyvben, de a kerettörténet (Hogy Frodó felbukkan, Erebor és a törpök története...) így nagyon szépen kidolgozott, kerek. A kevésbé jártas Tolkien olvasó is eligazodik, hol vagyunk, ki kihez köthető, emellett nem is maguk találták ki, mert más Tolkien könyvekben, ahonnan a keretet összeszedték, említés szintjén, vagy teljesen leírva, sok minden megtalálható.
- Imádtam a törpök humorát, nyersességét, karaktereiket. Mind egy önálló egyéniség, különösen azokkal a fura szakállakkal (először nagyon furának tűntek, mikor egy éve megjelentek az első hivatalos képek, de mára már azt hiszem, mindenki ezeket szokta meg.)
- Martin Freeman fantasztikus Bilbóként!!! Ahogy az arcával játszik, ahogy megformálja az elején a kissé szerencsétlen, apró potyautast, akiből lényegében a film végére egész kis hős avanzsálódik.
Nagyon tetszett a Trollos jelenet, tényleg sokat fejlődtek technikailag, féltem tőle, hogy valami gnómos, ormótlan izé lesz a 3 trollból. Olyan jó, hogy azok a jelenetek, amik visszaköszönnek a Gyűrűk Urában, itt eredetiben is elmesélésre kerülnek.
Ebből a részből derült ki, hogy jutott Bilbó Fullánkhoz (későbbi nevén).
Az egyedüli, ami nekem kicsit nem tetszett, a orkos- manós rész (ki melyik fordítást olvasta). Bár elképesztően van megcsinálva, ott a zene nyűgözött le igazán.
És persze e rész fő motívuma, Gollam, és maga a Gyűrű története, ahogy az Bilbóhoz kerül. Élveztem a monológ minden percét, Gollam még mindig ijesztő és szánnivaló (Andy Serkis kiválóan játszotta most is, akárcsak a Gyűrűk Urában, emellett már segédrendező szerepet is vállalt Peter J. mellett.) Mivel ebből indul ki a Gyűrűk Ura, ez megint egy nagyon fontos kapocs, és jó, hogy megérhettünk ennek a vászonra kerülését is.
Rengetegen bírálják a 3D-s és az IMAX technika miatt, hogy több embernél szédülést és hányingert okozott a film. Ezt is jól sikerült felfújni, kb. 2-3 emberről van szó, azok is nem tudják, hogy a 48 képkocka miatt pont hogy szebb és élesebb a kép, nem rosszabb minőségű. Mi ezt elkerültük, ugyanis spontán véletlenségből a sima, magyarul beszélő előadásra vettünk jegyet (a sok ajánlat között elveszett az igazi.)
De mindenképpen meg fogom még nézni 3D-ben is :-) Majd meglátjuk, milyen lesz.
Összességében nekem nagyon, nagyon tetszett, minden kiegészítéssel, beleírással együtt, mert tudomásul kell venni, hogy ez film, és a nagyon bonyolult tartalmat érthetően kell átadnia azoknak is, akik a művet nem olvasták.Külön kell tekinteni a filmre, és a könyvre. E mellett a rajongók csak örülhetnek, hogy még több mindent kapnak, nem csak azt, ami a könyvben benne van.
Akik pedig túl hosszúnak, vagy unalmasnak találták, ajánlom, ne nézzenek, vagy olvassanak Fantasyt Tolkientől, mert akkor nem értik, miről szól.
Pár szó a zenéről.
A mesterművet megint Howard Shore készítette, talán most még jobb, mint előtte. Sok régi téma felelevenedik, (Hobbitfalva, Völgyzugoly), de a törpökkel több olyan hangulatú, balladikus dal is szerepel a filmben, mint a móriai volt.
Ilyen például a könyvben is szereplő, Misty Mountains avagy a Ködlő hegyeken túl. Mivel a promóban angolul hallható mindenhol, érdekes volt a filmben a magyar szöveggel és énekkel, megállapítottam, hogy az angol sokkal jobban tetszik (Nemhiába, Tolkien arra írta eredetileg.)
A kedvencem mégis Radagast témája. Az ő megjelenése sem pont ott van, ahol a könyv szerint lennie kéne, de ezt sem bántam, a kalap és szegény süni fergeteges volt:-) Először Tünde szerű kórus a bevezető (Utalva talán a mágusságára), majd az a hegedű meg a csilingelés, nagyon tetszik...
Aki szeretne belehallgatni, itt megteheti.
Végül egy programajánló, nem csak fanatikusoknak.
A Magyar Tolkien Társaság évek óta nagyszabású rendezvénnyel emlékezik meg Tolkien születésnapjáról, most pedig ez különösen nagy alkalom a film megjelenése miatt. Decemberben is voltak már ünnepi hétvégék, nagy Hobbit filmvetítéssel, de a végső nagy
Rég Várt Ünnepély (Long Expected Party - LEP) most hétvégén 2013. JANUÁR 5-ÉN egész nap Budapesten a Corvin Moziban.
A vetítések mellett lesz beszélgetés, A filmmel kapcsolatos vásár, előadások, gyereksarok, jelmezesek, találkozhatunk szinkronszínészekkel.
Itt a részletes program a Társaság Honlapján. Aki csak teheti, látogasson el!
A képek a Hobbit Facebook oldaláról származnak!
Címkék:
Ajánlók,
Beszámoló,
Filmek,
Gondolatok,
Kedvenceim,
Képek,
Magyar Tolkien Társaság,
The Hobbit,
Tolkien,
Tolkien nap
2012. december 21., péntek
Könyvajánló: Kemese Fanni : A napszemű Pippa Kenn
Tegnap (csütörtökön) végre sikerült letennem az évben az utolsó vizsgámat és jegyzettámom maradékát is felhasználni. Így megérkezett a Napszemű Pippa Kenn.
A három új magyar szerző, aki ebben az évben mutatkozik be a Könyvmolyképzőnél ( Helena Silence, és Zakály Viki áll Fanni mellett). Nem mellesleg Fanni ezzel a munkával nyerte meg a kiadó Aranymosás nevű "tehetségkutatóját" a kitűnni vágyó sok fiatal író körül.
Innentől Spoileres!!!!
Ami nagyon megfogott: a KÖNYV CÍME vagy inkább Pippa neve, mindenképpen nagyon eredeti.
E mellé szintén nagyon tetszik a borító is, csodás munka ( Ha jól sejtem Magocsa Horváth Évi munkája. )
Maga a történet egy utópisztikus világban játszódik, kb. 2077 körül. Egy erődházban él apa és lánya, mert a föld a A felépített világ nagyon kreatív, a Vörös erdő, a sok mai technika továbbfejlesztése (Okos üveg, digitális újság), a génmanipuláció, és a sejtmanipuláció egy nagyon negatív előképét festi le, de mindenképpen nagyon kreatív.
Most igazán sajnálom, hogy nem lehettem ott sem a bemutatón, sem a Könyvfiesztán (Vizsgák), ugyan is rengeteg kérdésem lenne Fannihoz? Honnan jönnek az ilyen ötletei? És nem mellesleg minden, amit leír, nagyon élethű, simán elhiszem neki a könyvben, hogy akár így is történhetne.
Maga a keret és a helyszín lenyűgöző, szerettem a felépítését is. A háttér és a szereplők is lassan bontakoznak ki, naplókból, elbeszélésekből, nem hirtelen borul ránk minden, fokozatosan ismerjük meg a múltat és a szereplők hátterét.
A karakterekről:
Pippa nagyon céltudatos. Imádtam, hogy nem esendő nő, meg tudja védeni magát, karakteres szereplő.
Ruben pedig nagyon vicces. Szerettem, hogy a most divatos könyvekben levő fiúkhoz képest nem elérhetetlen, sőt inkább közvetlen, támasz, de vicces, akaratos, de segítőkész. És alakul, változik a karaktere.
Bár a könyv csak 300 oldal, nagyon sok minden történik benne, és bár nem mondanám, hogy tele van fordulatokkal (inkább a lassan járj, hátha nem ér véget még a könyv kategória) nehezen váltam meg tőle, mert a felépített világ, rettentően izgalmas. Benneragadsz.
És akkor várjuk a folytatást, mert persze lesz neki. Addig is sok sikert:-) Úgy tudom, Fanni elméje nagyon sok érdekes utópikus világot rejt, nagyon kíváncsi vagyok.
Címkék:
Ajánlók,
Kedvenc könyvek,
Kemese Fanni,
Könyvmolyképző,
Pippa Kenn
2012. december 8., szombat
Csodasüti : Csokis bögrelepény
A héten a télapó érkezésének alkalmából sütöttem ezt a sütit páromnak, ami itthon nagyon nagy sikert aratott. A receptet édesanyám találta, de nagyon egyszerű, és nagyon finom. Egyszerű, mert nem kell hozzá olyan sok hozzávaló, és majdnem mindent bögrével ki lehet mérni, ami pl albérleteseknél előnyt jelent.
Mi itthon majdnem minden héten megsütjük, karácsony közeledtével pedig ideális lehet mindenkinek.
Íme akkor a recept.
Csokoládés Bögrelepény
Hozzávalók kiasadaghoz:
2 tojás
1 bögre cukor (kb. 2 dl.)
1/2 cs. sütőpor
2 ek. kakaó (sötét, holland fajta)
1 bögre (2 dl.) tejföl
1 bögre liszt
zsír a tepsihez
Kis tepsibe való adag!!!
2 egész tojást simára keverünk 1 bögre (kb. 2 dl) cukorral, fél csomag sütőporral, 2 evőkanál kakaóval, 2 dl tejföllel a tejfölt a végén minél óvatosabban, nem sokat kavarva, hogy a tészta könnyű maradjon. Apránként kevergetve hozzáadunk egy bögre lisztet. Kizsírozott tepsibe öntjük, tetejét elsimítjuk, forró sütőben tűpróbáig sütjük. Ha van otthon, almadarabokat is dobhatunk bele.
A tetejére szórhatunk pálcikás dekor cukrot. Mutatós és finom is lesz vele.
És akkor a kész termék:
A tetejére szórhatunk pálcikás dekor cukrot. Mutatós és finom is lesz vele.
És akkor a kész termék:
2012. november 23., péntek
Breaking Dawn part 2. - Filmajánló
Tegnap végre mi is eljutottunk barátommal, hogy megnézzük a Saga befejező részét.
Érdekes 4 év telt el az eleje óta, és sajnos ma már valahogy nem tart annyira lázban, mint mindenki mást.
Sok mindent láttam előre képeken, és sajnos a trailerek és a bemutató videók is lelőtték a poénok nagy részét, a végén levő csavart kivéve.
Spoileres, csak az olvassa, aki már látta a filmet!!!!
Mivel én olvastam a könyvet régebben, így volt viszonyítási alapom.
Akkor először is, ami nagyon tetszett a filmes megvalósításban:
+ 1. Bella ébredése, ahogy a világot látja, a futás, a napfény az első pár perc.
+ 2. Nekem is tetszett, hogy anyatigrissé változott Jacobbal szemben, kicsit talán rémisztő volt a mély hangú ordítása, de azt kb, ilyennek képzeltem.
+3. A házukat az erdőben nagyon jól megcsinálták, kb, ilyennek képzeltem.
+4. Emmett viccei, és poénjai, általlában azok tényleg viccesek, és a filmben is kijött egy párszor
+5. Szkander Bellával :-)))))
+6. A képességek megoldás. Féltem attól, hogy oldják majd meg Bellánál a pajzsos dolgot, de az egész jó volt, meg mikor gyakorlatoztak Edwarddal. :-)
+7. A közös családos jelenetek, amikor Edwarddal zongorázik, vagy Charliéknál a karácsony.
Ami viszont nem tetszett:
- 1. A gyerek kicsinek. Amikor ennyit költenek egy babára, de csak a lány szemét teszik rá, akkor inkább érdemes nem mutatni a gyereket, olcsóbb és szebb lett volna. Így szegény néhol szörnyszülöttnek néz ki.
-2. Nekem kevés volt a Renesmes rész. A könyvben sokkal jobban le van írva a növekedése, abból jobb lett volna többet látni, de gondolom, pont a baba-lány dolog miatt lett ilyen kevés.
-3. A végén a "csattanó". Nem is vettem észre hirtelen az átmenetet, csak amikor Bella elküldte Jacobbal a lányát, mert hogy ez ugye nem volt benne a könyvben. Majd jöttek sorban az áldozatok.... Carlile, Jasper, Leah, Seth, ... gondoltam, ha ezt így fejezik be, akkor az egyfelől nagyon gáz, mert nem könyvhű, és nem lesz szirupos, viszont ha ez a vége, az sem lett volna teljes katasztrófa.... nem lenne minden Happy end, és amiről beszéltek, hogy harcolunk a családért, meg a barátokért, értelmet nyer. Drukkoltam, mikor szétszedték Alecet, Janet, majd Bella-Ed Arót is.....
Aztán visszatértünk a jelenbe. És leesett. Hogy tényleg megvan a szirup, és a boldog vég, és ahogy ezt már többen megfogalmaztuk, ez csak "az elmék csatája".
Értem én hogy mivel, ha csak állnak végig (mint ahogy azt a könyvben teszik), akkor tényleg unalmas lett volna, és elmaradt volna a nagy durranás a végéről, így viszont olyan hopp és kopp érzésem volt a végén.
Örültem a pozitív végnek, hiszen ez volt a könyvben, de ez azt mutatta, hogy megint szirupos lett, és nem mertek nagyon belenyúlni.
Amire ez még rátesz, a végén Alice látomása a 2 pár jövőjéről. Mindenki gondolta, hogy boldogan élnek... kicsit nekem az volt sok.
-4. Bella megmutatja a gondolatait. Bár szép rész volt a végén, és szép keretet adott a történetnek, hogy azon a tisztáson mutatta meg, ahol szerelmet vallottak, de a könyvben ez sem egészen így van, nekem az a változat jobban tetszett. Ott az otthonukban vannak, és Edward többször is félbeszakítja, így sokkal viccesebb a jelenet. De hát a film megkívánta, hogy egyben legyen....
Összességében, azt hiszem, itt sokunknak és számomra is véget ért egy korszak. Kicsit talán örülök neki.
Kicsit fáj. Majd jön helyette más, amiért lehet rajongani.
Jön a Három Muakétás könyvbemutatója, majd Decemberben a Hobbit. Nagyon várom. Mindkettőt.
Érdekes 4 év telt el az eleje óta, és sajnos ma már valahogy nem tart annyira lázban, mint mindenki mást.
Sok mindent láttam előre képeken, és sajnos a trailerek és a bemutató videók is lelőtték a poénok nagy részét, a végén levő csavart kivéve.
Spoileres, csak az olvassa, aki már látta a filmet!!!!
Mivel én olvastam a könyvet régebben, így volt viszonyítási alapom.
Akkor először is, ami nagyon tetszett a filmes megvalósításban:
+ 1. Bella ébredése, ahogy a világot látja, a futás, a napfény az első pár perc.
+ 2. Nekem is tetszett, hogy anyatigrissé változott Jacobbal szemben, kicsit talán rémisztő volt a mély hangú ordítása, de azt kb, ilyennek képzeltem.
+3. A házukat az erdőben nagyon jól megcsinálták, kb, ilyennek képzeltem.
+4. Emmett viccei, és poénjai, általlában azok tényleg viccesek, és a filmben is kijött egy párszor
+5. Szkander Bellával :-)))))
+6. A képességek megoldás. Féltem attól, hogy oldják majd meg Bellánál a pajzsos dolgot, de az egész jó volt, meg mikor gyakorlatoztak Edwarddal. :-)
+7. A közös családos jelenetek, amikor Edwarddal zongorázik, vagy Charliéknál a karácsony.
Ami viszont nem tetszett:
- 1. A gyerek kicsinek. Amikor ennyit költenek egy babára, de csak a lány szemét teszik rá, akkor inkább érdemes nem mutatni a gyereket, olcsóbb és szebb lett volna. Így szegény néhol szörnyszülöttnek néz ki.
-2. Nekem kevés volt a Renesmes rész. A könyvben sokkal jobban le van írva a növekedése, abból jobb lett volna többet látni, de gondolom, pont a baba-lány dolog miatt lett ilyen kevés.
-3. A végén a "csattanó". Nem is vettem észre hirtelen az átmenetet, csak amikor Bella elküldte Jacobbal a lányát, mert hogy ez ugye nem volt benne a könyvben. Majd jöttek sorban az áldozatok.... Carlile, Jasper, Leah, Seth, ... gondoltam, ha ezt így fejezik be, akkor az egyfelől nagyon gáz, mert nem könyvhű, és nem lesz szirupos, viszont ha ez a vége, az sem lett volna teljes katasztrófa.... nem lenne minden Happy end, és amiről beszéltek, hogy harcolunk a családért, meg a barátokért, értelmet nyer. Drukkoltam, mikor szétszedték Alecet, Janet, majd Bella-Ed Arót is.....
Aztán visszatértünk a jelenbe. És leesett. Hogy tényleg megvan a szirup, és a boldog vég, és ahogy ezt már többen megfogalmaztuk, ez csak "az elmék csatája".
Értem én hogy mivel, ha csak állnak végig (mint ahogy azt a könyvben teszik), akkor tényleg unalmas lett volna, és elmaradt volna a nagy durranás a végéről, így viszont olyan hopp és kopp érzésem volt a végén.
Örültem a pozitív végnek, hiszen ez volt a könyvben, de ez azt mutatta, hogy megint szirupos lett, és nem mertek nagyon belenyúlni.
Amire ez még rátesz, a végén Alice látomása a 2 pár jövőjéről. Mindenki gondolta, hogy boldogan élnek... kicsit nekem az volt sok.
-4. Bella megmutatja a gondolatait. Bár szép rész volt a végén, és szép keretet adott a történetnek, hogy azon a tisztáson mutatta meg, ahol szerelmet vallottak, de a könyvben ez sem egészen így van, nekem az a változat jobban tetszett. Ott az otthonukban vannak, és Edward többször is félbeszakítja, így sokkal viccesebb a jelenet. De hát a film megkívánta, hogy egyben legyen....
Összességében, azt hiszem, itt sokunknak és számomra is véget ért egy korszak. Kicsit talán örülök neki.
Kicsit fáj. Majd jön helyette más, amiért lehet rajongani.
Jön a Három Muakétás könyvbemutatója, majd Decemberben a Hobbit. Nagyon várom. Mindkettőt.
Címkék:
Ajánlók,
Breaking Dawn2,
Filmek,
Kedvenceim,
Rob,
Twilight
2012. október 10., szerda
Muse : The 2nd Law : Benyomások
Hűűű, hát most jutottam el odáig, hogy végre írni is tudok az új cd hatásairól.
Bejelentették hogy az album nagyon sokrétű lesz, és kb 3 stílus uralkodik rajta, de azt hiszem, én minden számot egy külön stílusnak érzek, és hál istennek, nem csak Dubstep van rajta (ettől féltem a legjobban).
Egyrészt szoknom kellett a hangzást, másrészt kutattam is a számok után.
Szóval, a sokadik benyomás után...
1. Supremacy - Fennhatóság (Nagyjából rákeresgettem a címekre, hogy tudjam, mire utalnak, nem pontos, az tuti, de mégis be lehet lőni a tartalmat)
Olyan "bevezetjük a világvégét" jellegű szám, kicsit nekem Knights os Cydonia hangzású, a szép hosszú bevezetéssel, és a trombitával (érdekes a rengeteg fúvós hangzás a cd-n.)
2. Madness - Őrültség, őrület
A már sokat beharangozott dalról annyit lehet tudni, hogy Kate Hudsonnek íródott, és elvileg egy közös vitájuk ihlette. Ehhez készült el a cd első vidije is, itt érződik a dubstep hatás, de maga a dal gyönyörű ívű. A Madness dadogós ismételgetésével indul, majd egy szívszaggató vallomássá növi ki magát, amit Bellamy kiüvölt a világba. A klipben szereplő, metrón utazó párt a mai "őrület" forgataga veszi körül, majd a nyomás alatt a két idegen egymásra talál, és szintén a világba kiáltják érzéseiket. A cd 3 lírikusabb dala közül számomra ez a best of. :-)
3. Panic Station - Pánik megálló
A világvége felé vezető úton (merthogy ez a cd koncepciója) a 9. megálló. Amellett, hogy megtanulunk 1-9 számolni, azt hiszem ez a korong legpörgősebb, legfeszesebb, legütősebb dala. A szívünkbe lüktető ritmus megmutatja hogyan használjuk ki életünk minden percét ("Do what the fuck you want to
There's no one to appease").Itt aztán Bellamy megint bravúrozik a gitáron. Sokadik hallásra hallottam ki itt is a refrén alatti trombitát (amit egy idős, Gandalf szerű kedves bácsi fúj lelkesen a banda mögé:-))) de így a hangzás még erőteljesebb, eklektikusabb.
Bejelentették hogy az album nagyon sokrétű lesz, és kb 3 stílus uralkodik rajta, de azt hiszem, én minden számot egy külön stílusnak érzek, és hál istennek, nem csak Dubstep van rajta (ettől féltem a legjobban).
Egyrészt szoknom kellett a hangzást, másrészt kutattam is a számok után.
Szóval, a sokadik benyomás után...
1. Supremacy - Fennhatóság (Nagyjából rákeresgettem a címekre, hogy tudjam, mire utalnak, nem pontos, az tuti, de mégis be lehet lőni a tartalmat)
Olyan "bevezetjük a világvégét" jellegű szám, kicsit nekem Knights os Cydonia hangzású, a szép hosszú bevezetéssel, és a trombitával (érdekes a rengeteg fúvós hangzás a cd-n.)
2. Madness - Őrültség, őrület
A már sokat beharangozott dalról annyit lehet tudni, hogy Kate Hudsonnek íródott, és elvileg egy közös vitájuk ihlette. Ehhez készült el a cd első vidije is, itt érződik a dubstep hatás, de maga a dal gyönyörű ívű. A Madness dadogós ismételgetésével indul, majd egy szívszaggató vallomássá növi ki magát, amit Bellamy kiüvölt a világba. A klipben szereplő, metrón utazó párt a mai "őrület" forgataga veszi körül, majd a nyomás alatt a két idegen egymásra talál, és szintén a világba kiáltják érzéseiket. A cd 3 lírikusabb dala közül számomra ez a best of. :-)
3. Panic Station - Pánik megálló
A világvége felé vezető úton (merthogy ez a cd koncepciója) a 9. megálló. Amellett, hogy megtanulunk 1-9 számolni, azt hiszem ez a korong legpörgősebb, legfeszesebb, legütősebb dala. A szívünkbe lüktető ritmus megmutatja hogyan használjuk ki életünk minden percét ("Do what the fuck you want to
There's no one to appease").Itt aztán Bellamy megint bravúrozik a gitáron. Sokadik hallásra hallottam ki itt is a refrén alatti trombitát (amit egy idős, Gandalf szerű kedves bácsi fúj lelkesen a banda mögé:-))) de így a hangzás még erőteljesebb, eklektikusabb.
4. Prelude -
Ez csak egy 1 perces bevezető, énekhang nélkül, de mint már tudjuk, Bellamy szereti az ilyet, és kell is a Panic Station után átvezetésnek.
5. Survival - (Túlélő)
Mint mindannyian ismerjük, a 2012 Olimpia hivatalos dala, ami azt hiszem méltán nyerte el a címet. Lelkesítő, szinte himnikus, a győzelemről, a kitartásról, a versenyről, a bátorságról szól a szövege, amit a végére felturbóznak igazi Muse-os gitárszólókkal, tömeghanggal, és kórussal. A gyorsabbak közül, a Panic Station után a 2. kedvenc.
6. Follow me - Kövess engem
Matt másik szívbemarkoló vallomása, ezúttal fiának, de nem sértődik meg azt hiszem a szerző, ha a dalcímet magunkra is értjük. A dal elején, fél perc környékén halványan hallható kisfia szívdobogása is. Azt hiszem, ennél meghatóbb dolgot aligha kaphat egy csöppség az apjától ajándékba. A csöndes, altatódalszerű kezdésből ez is egy elektronikus alapú óriás ígéretté fejlődik, nagy hangkieresztéssel.
7. Animal - Állatok
A 7. dalban a vallomásból gyorsan visszatérünk a világvégéhez, amikor szinte az emberek, mint elkeseredett, elállatiasodott lények jelennek meg (a végén erre utaló hangok, zörejek hallatszanak, talán gondolhatjuk a városi zajok metafórájaként. ) Feszes tempójával, baljós hangjaival, elég nyomasztó a hangulata.
8. Explorers - Felfedezők
Az állatok után egy kis csöndet, békét, megnyugvást hoz. Hangulatában az Invincible, és az Unintended, ami nekem először beugrik. Akár egy csilingelő karácsonyi dal, úgy indul, az új reményekről szól, az új haza kereséséről, hogy kimerítettük földünket, és talán már nem is erre a világra valók vagyunk. Afféle segélykérés ez, megható, csöndesen induló szerelmi vallomás is kikerekedik belőle.
9. Big Freeze - Nagy fagy
Matték fagyot csinálnának a világvégén. Ez az albumon a hagyományos, dallamos, ritmusos, ütemes, igazi Muse lendületű dal. Ez a dal adja talán legjobban vissza a régi cd-k zenei világát, nekem első hallásra a világa egy régi U2 számot juttatott eszembe(No line on the horizon, de kicsit hasonlít a Magnificent-re is.)
Matték fagyot csinálnának a világvégén. Ez az albumon a hagyományos, dallamos, ritmusos, ütemes, igazi Muse lendületű dal. Ez a dal adja talán legjobban vissza a régi cd-k zenei világát, nekem első hallásra a világa egy régi U2 számot juttatott eszembe(No line on the horizon, de kicsit hasonlít a Magnificent-re is.)
10. Save me - Ments meg
És akkor egy olyan, ami eddig még nem volt. Hallhattuk már Christ, eddig is vokálozni, de olyan, hogy egyedül csak maga énekeljen, még nem volt, így most ő is kiírta magából, ami a szívét nyomta. Két dalt írt a cd-re, az ő vallomása a feleségéhez szól, aki támogatta, kitartott mellette, míg alkoholproblémái voltak pár éve. A dal maga nagyon egyszerű, semmi cifra, csak 3-4 hang, és egy kis gitár, mégis ettől az egyszerűségtől olyan szép. Mikor először meghallottam, azon tűnődtem, majdnem szebb, mint Matté (pedig az nehéz), nem is tudtam, hogy Chris hangja. A refrén a további segítséget kéri, reméljük lesz is, a Madness után a 2. kedvenc, a Follow me a Harmadik. :-)
11. Liquid State - (Folyékony állapot )
A másik Chris szerzemény, kemény, zúzós ez is, nem is gondoltam, hogy ilyet is tudnak. Ez a keményebb rock vonalat erősíti, Chris is megmutatja a gitártudását, és a vadabb oldalát. Az utolsó állapot a világvége előtt. Itt is van egy kis kórus, egy kis elektromos visszhang. Érdekes egyveleg.
12. The 2nd Law : Unsustainable - A 2 törvény : Fenntarthatatlan
Az első szám, amiből a hírhedt dubstep beharangozó is készült. Szerencsére az albumon csak ez az egy dal, ami tényleg, igaz dubstepes, most már elfogadtam a bemondónő szörnyű híreit és hangját is, de ebben aztán van világvége kórustól kezdve minden. A dal címét ( és így a cd címének alapötletét is) Matt egy híradós műsorban hallotta, ahol utaltak egy kutató második törvényére.
Az első szám, amiből a hírhedt dubstep beharangozó is készült. Szerencsére az albumon csak ez az egy dal, ami tényleg, igaz dubstepes, most már elfogadtam a bemondónő szörnyű híreit és hangját is, de ebben aztán van világvége kórustól kezdve minden. A dal címét ( és így a cd címének alapötletét is) Matt egy híradós műsorban hallotta, ahol utaltak egy kutató második törvényére.
13. The 2nd Law : Isolated system - A 2 törvény : Elszigetelt rendszer
És akkor itt a világvége. Gyönyörű zongora aláfestés, szinte filmzenei hatások, az ember látja maga előtt a világvégéről szóló filmek képkockáit. Menekülés, éhezés, félelem, fájdalom. A zenében a nő bemondja, eljött a világvége, de van itt síró hegedő, vonósok, nagykórus, minden, ami egy hiteles képhez kell.
Legújabban ehhez a számhoz jelent meg a videóklipp, elég nyomasztó, és nagyon is tükrözi a filmes, világképet, ami a zenéből kihallatszik. Simán elmenne filmzenének is.
Összességében azt lehet elmondani, megint egy jól kitalált koncepció, reflektál a mai világ problémáira, és a kidolgozás, a rengeteg stílus mind váltakozik. Megmutatja, hogy a fiúknak még mindig rengeteg ötletük van, és van is kedvük kísérletezni, és megvalósítani a látomásaikat. Vannak benne mély, érzelmes dalok, táncolós, zúzós rock muzsikák, és olyan Muse dalok. Nagyon hiányoztak, most hallgathatjuk a November 20.-ai koncertig.
És akkor itt a világvége. Gyönyörű zongora aláfestés, szinte filmzenei hatások, az ember látja maga előtt a világvégéről szóló filmek képkockáit. Menekülés, éhezés, félelem, fájdalom. A zenében a nő bemondja, eljött a világvége, de van itt síró hegedő, vonósok, nagykórus, minden, ami egy hiteles képhez kell.
Legújabban ehhez a számhoz jelent meg a videóklipp, elég nyomasztó, és nagyon is tükrözi a filmes, világképet, ami a zenéből kihallatszik. Simán elmenne filmzenének is.
Összességében azt lehet elmondani, megint egy jól kitalált koncepció, reflektál a mai világ problémáira, és a kidolgozás, a rengeteg stílus mind váltakozik. Megmutatja, hogy a fiúknak még mindig rengeteg ötletük van, és van is kedvük kísérletezni, és megvalósítani a látomásaikat. Vannak benne mély, érzelmes dalok, táncolós, zúzós rock muzsikák, és olyan Muse dalok. Nagyon hiányoztak, most hallgathatjuk a November 20.-ai koncertig.
2012. október 4., csütörtök
Ünnepeljünk Hobbit szülinapot kertészkedéssel!
Épp szeptember 21-én ünnepeltünk Tolkien fantasztikus művének, A Gyűrűk Ura előzmény könyv kiadásának 75. születésnapját (angolul 1937-ben jelent meg először.)
Peter Jackson, a Hobbit Trilógia (mert bizony, trilógia lesz) rendezője, hobbit szülinapi hetet hirdetett a rajongók között, amire minden rajongó jelentkezhetett egyéni gyűjteményével, és egy party megrendezésével, szintén Hobbit és Tolkien-fan ismerőseivel. Ehhez a közösségi oldalon, és a honlapon megfelelő menüsort is összeállított, szóval, nagy hajcihőt csaptak, amin a fél netközösség megjelent, a másik fele meg megnézte magától.
Én mivel amúgy is olyan hobbit-forma embernek tartom magam, és a növényeket is szeretem, meg a kertészkedést, újraéledt kertészkedési kedvel álltam neki mostanában az albérlet parkosításának. Így erre az alkalomra időzítettem a kis kertészkedést, Samu is sokra vitte, talán még belőlem is lesz valaki:-)

Kezdetben csak három elcsökevényesedett korallvirágom volt, és egy agavém.
Ehhez érkezett a homályos eredetű díszpaprikám, aki ugye csíp is, és lett belőle mini szegedi paprika füzér, és láthatólag élvezi a Muse-t.
Aztán elmentem a piacra, és megláttam Őt, a tökéletes fikuszt, aki talán túlélne egy átalakítást bonsai-á:-)
Elindult a beszerzőkörút, tál, föld, drót, két nap, és már harcra kész voltam.
Így nézett ki átültetve, nagyobb cserében, megszabadítva a szárkötéstől.
Ha már benne voltam, eldöntöttem, hogy megújítom a koralljaimat is, így visszametszettem őket, és kaptak új földet, azóta már hoztak apró kis levélhajtásokat is. :-)
Utána kíméletlenül nekiestem kiszemelt fikuszomnak. (Egyelőre csak fikusz, mert még nevet keresek neki:-) Lorelai Gilmore óta tudjuk, hogy jó minden növénynek illik nevet adni, akkor érzik, hogy szeretjük őket. :-)
Szóval először megmetszettem, majd elkezdtem szépen spirálisan drótozni. Bár lehet, hogy a szélfútta stílus nem a legelőnyösebb egy fikusznak, most kikísérletezem mit bír:-) Íme az eredmény:
A mellette egy szál magában megbúvó ágat majd külön akarom ültetni, de egyelőre cserép hiányában még együtt maradtak (csoportos ültetés):-)
Őket viszont tényleg lemetszettem tőből megkísérelve, hogy túlélik -e gyökér nélkül, ha csak beleteszem őket vizes földbe (igen erőteljesen kísérletezek.)
És akkor a gyűjteményem legújabb darabja, akit hála istennek nem én, hanem mamáék szaporítottak, így szép és egészséges, és ő is kezdi megszeretni a Muse-t:-))
Kis kertem az ablak előtt. További eredményekkel hamarosan jelentkezem, melyik kísérlet hogyan sikerült:-)
Peter Jackson, a Hobbit Trilógia (mert bizony, trilógia lesz) rendezője, hobbit szülinapi hetet hirdetett a rajongók között, amire minden rajongó jelentkezhetett egyéni gyűjteményével, és egy party megrendezésével, szintén Hobbit és Tolkien-fan ismerőseivel. Ehhez a közösségi oldalon, és a honlapon megfelelő menüsort is összeállított, szóval, nagy hajcihőt csaptak, amin a fél netközösség megjelent, a másik fele meg megnézte magától.
Én mivel amúgy is olyan hobbit-forma embernek tartom magam, és a növényeket is szeretem, meg a kertészkedést, újraéledt kertészkedési kedvel álltam neki mostanában az albérlet parkosításának. Így erre az alkalomra időzítettem a kis kertészkedést, Samu is sokra vitte, talán még belőlem is lesz valaki:-)

Kezdetben csak három elcsökevényesedett korallvirágom volt, és egy agavém.
Ehhez érkezett a homályos eredetű díszpaprikám, aki ugye csíp is, és lett belőle mini szegedi paprika füzér, és láthatólag élvezi a Muse-t.
Aztán elmentem a piacra, és megláttam Őt, a tökéletes fikuszt, aki talán túlélne egy átalakítást bonsai-á:-)
Elindult a beszerzőkörút, tál, föld, drót, két nap, és már harcra kész voltam.
Így nézett ki átültetve, nagyobb cserében, megszabadítva a szárkötéstől.
Ha már benne voltam, eldöntöttem, hogy megújítom a koralljaimat is, így visszametszettem őket, és kaptak új földet, azóta már hoztak apró kis levélhajtásokat is. :-)Utána kíméletlenül nekiestem kiszemelt fikuszomnak. (Egyelőre csak fikusz, mert még nevet keresek neki:-) Lorelai Gilmore óta tudjuk, hogy jó minden növénynek illik nevet adni, akkor érzik, hogy szeretjük őket. :-)
Szóval először megmetszettem, majd elkezdtem szépen spirálisan drótozni. Bár lehet, hogy a szélfútta stílus nem a legelőnyösebb egy fikusznak, most kikísérletezem mit bír:-) Íme az eredmény:
A mellette egy szál magában megbúvó ágat majd külön akarom ültetni, de egyelőre cserép hiányában még együtt maradtak (csoportos ültetés):-)
Őket viszont tényleg lemetszettem tőből megkísérelve, hogy túlélik -e gyökér nélkül, ha csak beleteszem őket vizes földbe (igen erőteljesen kísérletezek.)
És akkor a gyűjteményem legújabb darabja, akit hála istennek nem én, hanem mamáék szaporítottak, így szép és egészséges, és ő is kezdi megszeretni a Muse-t:-))
Címkék:
Ajánlók,
Bonsai,
gyógynövény,
Képek,
kertészkedés lakásban,
személyes,
The Hobbit,
Tolkien
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)









































