2012. december 30., vasárnap

Könyves karácsony, két kicsi fával.

Hát, gyorsan elrepült ez a karácsony is, de még igyekszem ebben az évben beszámolni róla.

Hogy miért ez a címe? Mert úgy döntöttünk, ebben az évben földlabdás fát rendelünk, hogy ne pusztítsuk nagyon az erdőséget, így december 20-án megérkezett egy kb. Másfél méteres kis görbe ezüstfenyő. Mivel viszont mi majdnem mindenkinek (magunknak az albiba) is vettünk olcsó műfenyőt, így beszereztünk egyet otthonra is, csak a biztonság kedvéért, hogy tényleg ne maradjunk fa nélkül. Így kettő lett, két féle dísszel, két kis girbegurba. :-)))

Görbe földlabdás ezüst fenyő, arany díszekkel, reflektoros gyertyákkal:-) 

Kis műfenyő, színes égővel. Fehér csipke dísszel.
Nem meglepő módon, megint én kaptam a legtöbb könyvet a családban. Ebben benne van a Három muskétás legújabban megjelent könyve, Pippa Kenn, aki még épp megérkezett a jegyzettámból, Rowling új szerzeménye, amit már nagy bőszen olvasok, Keresztanyám jóvoltából, amit tényleg bagoly hozott (Magyar posta sebessége :-)))

E mellett Kritikai kiadású Hobbit, Baglyos párna, Jane Eyre dvd, Termosz (éljen a meleg teaaa olvasás mellé) Nagynéném kötötte sál, Muse pengetők páromtól :-)))  kotyogós kávéfőző:-) maci, kézzel készített és festett könyv nekem :-) és rengeteg tea és csoki ebben a cudar időben.

Nálunk szerencsére nem ritka, hogy együtt vagyunk, általában szülinapokon, mindig összeül a család, és így van ez karácsonykor is. Mindig bezsúfolódunk a kicsi szobába mamiéknál, végigesszük a legalább 4 fogásos menüt, hogy utána csak guruljunk, megbeszéljük, kivel mi történt, a falusiakat, a politikát:-))) Viccelődnek apáék egy sort rajtunk, mikor még kicsik voltunk, aztán mi rajtuk, mikor ők voltak kicsik (mert a mamák sokat mesélnek, többek között erről is.) 

Talán, ami az idei évben más volt, hogy most mi, gyerekek, először leültünk csak a mamával, és több mint két órahosszán át, régi, fekete- fehér képeket néztünk karácsony másnapján. Mi nagyokat kacagtunk apáékat látva, mami pedig mindenkiről mesélt valami vicceset, egy-két gondolatot. 
Ő is örült, hogy mesélhet, mi meg örültünk, hogy hallgathatjuk. 

Valahol, azt hiszem, erről kéne szólnia a karácsonynak. Örültem, hogy most ilyen volt. :-))))

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése