7/50 20-as pont: Egy könyv az olvasólistád éléről: Jay Kristoff Vihartáncos

A könyv adatai: 
Kiadója: Könyvmolyképző
Magyar kiadás: 2014
Oldalszám: 496. old. 

Fordította:Lánc Brigitta

Ennek a fantasy-sorozatnak az első része egy felejthetetlen hősnőt és egy lenyűgöző, világot mutat be.

HALDOKLÓ FÖLD

A Shima Birodalom az összeomlás szélén táncol; a szigeten élő nemzet régebben gazdag hagyományokkal és mondákkal rendelkezett, mára azonban lakóit megtizedelték a Lótusz Céh ipari fejlesztései és a gépek imádata. Az ég vörös, mint a vér, földje haldoklik a szennyező mérgektől, a hatalmas szellemállatok pedig, melyek régebben a vadonjaiban kóboroltak, örökre eltűntek.

A LEHETETLEN FELKUTATÁSA

A Shima Birodalom udvari vadászai megbízást kapnak a sóguntól, hogy kapják el a mennydörgéstigrist – egy mondabeli félig sas, félig tigris teremtményt. De minden bolond tudja, hogy ezek a vadállatok már több mint egy évszázada kihaltak, mégis, ha üres kézzel térnek haza, a sógun halállal bünteti őket.

TITKOLT ADOTTSÁG

Yukiko a Róka klán gyermeke, aki olyan adottsággal bír, amiért – ha kiderül –, a Lótusz Céh kivégzi. A lány elkíséri apját a vadászatra, melynek során égi hajójuk lezuhan, és a fiatal lány Shima utolsó megmaradt vadonjában találja magát, ahol a társa csupán egy dühös, röpképtelenné tett vihartigris lesz. Bár a lány hallja a gondolatait, és megmentette az életét, csak abban lehet biztos, hogy az állat inkább látná holtan, minthogy segítsen neki.

Ám végül rettenthetetlen barátság szövődik köztük, és kihívják maguk ellen a birodalom hatalmasságainak haragját.

Gondolatok a könyvről:

 A Vhartáncos a Lótusz háborúja sorozat első része.

Már tényleg nagyon régóta vágytam rá. Először csak a borítója fogott meg, aztán csak tovább fokozta az érdeklődést a japán világ, és steampunk keret, amit köré tettek.

Alepvetően a történet egy a feudális Japánra hajazó korban és időben játszódik, amikor még szamurájok követik a Bushidó szent törvényeit, ugyanakkor ebben a világban már megjelennek a gépek, az iparosítás, a füst, a fém, a kattogás, és e mellé becsempészi a mesés mitológia elemeket, mint a Vihartigris és az Onik.

Nagy katyvasznak tűnt az elején, és ha az ember felülemelkedik az első 50 oldal után azon, hogy nem kell minden szót közvetlenül szó szerint érteni, teljesen magával ragadó élmény (attól függetlenül, hogy annyi japán szó van a fegyverekre, hogy az csodával határos. Legalább 10 féle kés és kardnév van benne, ha jól értelmeztem). Nagyon szép mondatok és szóvirágok vannak benne, rengeteg átvitt értelemmel. Szeretem ezeket a keleti gondolkodású könyveket, teljesen más a tempójuk, a mentalitásuk, az írásmódjuk. Sokkal sokkal lassabban haladtam vele pont e miatt, mint szerettem volna, de megérte az élményt.


Kristoff jól felépítette a klánokat, kicsit talán nekem arra hajaz, amilyen a Beavatottban az 4 csoport felosztása, de itt is megvan mindenkinek a jellegzetes logója, (itt jelen esetben állata, a tigris, a róka,a főnix és a sárkány) amit magukra is tetoválnak (általában a karjukra, és egy egy jellegzetes jelmondata. Nekem nagyon tetszett, hogy Yokiko róka, fürge, ügyes, könnyed, eszes, jó, hogy ebbe a klánba került. A mantrájuk is tetszik: "Kitsune (A róka) vigyáz az övéire."
Kristoff térképet is készített, elég sok benne a helységnév, és ezzel kicsit segít megint elmélyíteni, és ettől fantasy-s, vagy komoly mitológiai jelleget kap. (Rengeteg komoly műben van térkép, mint a Gyűrűk Urában, a Narniában, stb.)

Yukiko szuper női karakter, erős, harcias, kitartó, nem kell megvédeni, de körülötte minden szereplő nagyon jól fel van épít, különösen Masaru és Kin. Vicces volt a belső beszélgetéseket olvasni az Arashitorával, majd ha olvassátok, tudni fogjátok, miről beszélek. Buruu karaktere nagyon jól sikerült, bár néha inkább hasonlít, egy dörgölőzős macskához, vicces, ahogy a kezdeti ellenérzések után átalakulnak a párbeszédeik, és egészen mély barátság alakul ki köztük.

Azt szeretem az ilyen könyvekben (és eleve a fantasykben, mert nekem ez az), hogy mindig van valami nagyon komoly üzenetük.  Ezt talán átvetíthetjük a mi mostani korunkra és viselkedésünkre is. Rabszolgaként dolgozni olyan dologgal, ami később megöl minket.... a könyvben ilyen a lótusz. Ebből nyerik az energiát, mozgatják a gépeket, de közben, már megfullasztják a földet, vörösek a felhők és vörös az eső. Ha belegondolunk, átültethetjük a mai világra. A környezetszennyezés, a nagy energia kiaknázás, hogy a gépeink, eszközeink működjenek. Minden erről szól. A könyv olvasása után az ember talán egy kicsit drasztikusabban látja a mai helyzetet.
Szórakoztat és elgondolkoztat. Szeretem.

Bár idézet, hogy bepillantsatok a stílusába:

"– A férfiak idióták. Az ágyékukkal gondolkodnak, nem a fejükkel. A szépség fegyver, olyan éles, mint bármely lánckatana."

"Csak mert egy tömegben állsz, nem biztos, hogy oda tartozol."

"MIRŐL BESZÉLGETTEK?

Psssz!

TÚL SOKAT BESZÉLGETSZ VELE. INKÁBB HOZZÁM BESZÉLJ!
Buruu megbökdöste az orrával, úgy, hogy majdnem fellökte."

"Apja megszidta volna a hölgyhöz nem méltó beszédéért. Körülnézett a sötétségben, és rádöbbent, hogy egyetlen felnőtt sincs a közelben, aki megbüntetné, úgyhogy üvölteni kezdte az összes csúnya szót, ami csak eszébe jutott. Profánságból font szivárvány emelkedett a fák között, káromkodás pattogott a fából és páfrányból álló falakon, az árnyékos zöld plafon alatt."

"A Busidó Útjára. Hűség. Önfeláldozás. Halál a gyalázat helyett. Ezek voltak azok az alapelvek, melyek a sógun harci gépei mögött rejtőző embereket éltették. A busidó volt az a kapocs, amely a hadsereget összetartotta, az a szabályrendszer, ami szerint a nemzet első szamurája is élt és halt. Több volt, mint egyszerű filozófia; a busidó életmód volt, ami egy katona létezésének minden mozzanatát befolyásolta."
 

 Néhány szó a sorozat borítóiról:
A magyar borító változat az amerikai kiadás borítóját vette át (volt szavazás a Könyvmolynál, erre szavaztak, de szerintem jobb is.) Élénkek, feltűnőek a borító színei, és jól tükrözik, a kicsit mitologikus, fantasys ötvözetet, nekem még a japán mangák is eszembe jutottak. Még két része várható, alább mutatom egyben a három borítót, reméljük a Könyvmoly majd előbb utóbb ezeket is kiadja.

Aki szereti a kihívásokat, a Japán világot, és szeretne elmerülni egy izgalmas fantasyban, ne hagyja ki!