2016. október 12., szerda

Könyvajánló: B. N. Toler: Lélekvesztők

A könyv adatlapja :
Kiadója: Wow
Sorozat:
Kiadási év: 2015
Oldalszám: 320. old. 
Folytatásos: nem
Fordította: Dudás Éva
Eredeti címe: Where One Goes

 
 A fülszöveg nagyon SPOILERES a tartalomra nézve!!!
 
Fülszöveg:
Hat ​​évvel ezelőtt egy tragikus baleset megváltoztatta az életem. Örökre.
Charlotte a nevem, de általában Charnak hívnak. És van egy különleges képességem: tudok a holtakkal beszélni.
Látom azokat a lelkeket, akik nem tudnak átkelni, mert valamilyen elvarratlan szál még itt tartja őket. Fáradhatatlanul segítettem nekik, de ennek az volt az ára, hogy feladtam a saját életem. Végül pénz, otthon és remény nélkül már csak egy megoldást találtam.
De abban a pillanatban, ahogy a halálba ugrottam volna, Ike McDermott megmentett. Ez a jóképű katona megmosolyogtat és felvidít mindenkit. Kedves és gyengéd.
És nem él.
Megállapodást kötöttünk. Segít nekem otthont és munkát találni, ha én is segítek neki. Az ő lezáratlan ügye az ikertestvére. George szétesett Ike halála óta, aki addig nem bír békében átkelni, amíg a bátyja élete egyenesbe nem kerül.
Amikor beleegyeztem az alkuba, fogalmam sem volt, hogy bele fogok szeretni mindkettejükbe. Márpedig azzal, ha megmentem George-ot, el kell engednem Ike-ot.
De hogyan mondhatnék le a szívem feléről?


Gondolataim a könyvről:
Egyszerűen szerelmes vagyok ebbe a borítóba. Imádom. Nem szépítem, ez az első WOW kiadós könyvem, többször szemeztem már velük, de eddig nem fogott meg sem, borító, sem történet tőlük. Mostanáig. 
Ahogy megláttam, nem érdekelt, hogy miről szól, csak el akartam olvasni.

A WOW kiadó (ha valaki nem ismerné) 2015-ben alakult, kis létszámú független kiadó, akik főleg a New Adult (fiatal felnőtt - egyetemista korú) korcsoportot célozzák meg könyveikkel. Magyar szerzőkkel is dolgoznak, a borítókat maguk alakítják, és nagy könyvesboltokban ritkán kapni a köteteiket, csak közvetlen tőlük vagy kisebb boltokban beszerezhetőek. És hogy miért beszélek róluk ennyit? Mert a lenti eredeti borító helyett, a fenti őszi leveles csodát készítették, és elérték, hogy fülszöveg nélkül is elolvassam. Gyönyörűen utal Charlotte-ra, Warm Springsre, ahol játszódik, és nem mellesleg visszaadja azt a kicsit búskomor hangulatot is.
 

Maga a történet: 
Láttunk már olyat, aki tud a szellemekkel beszélni. Szerelmi háromszöget is olvastunk már. De nem ilyen szépen, nem tudok rá mást mondani, nem ilyen finoman megírva. Charlotte élete mélypontján találkozik Ike-kal. Ike, aki vicces, vidám, kedves és segítőkész, a családja szeme fénye volt. És katona. és most nagyon is halott. Azért maradt a szellemvilágban, mert ikertestvére George mély depresszióba zuhant a testvére gyászolása közben. 

Míg Charlotte apránként megismeri Ike minden mozdulatát, emlékeit, a történetét, a mogorva George is közelebb kerül hozzá. Komoly tanmese ez a depresszióban szenvedő, drogba vagy alkoholizmusba keveredő fiatalokról, és a segítségről, mely lehet egy éles pofon, egy szerető családtag, vagy egy hihetetlen felismerés formájában is. 

A kötete több szemszöveg, Charlotte és Ike fejébe is belelátunk, nagyon vicces néha Charlotte részeinél Ike belső párbeszédeit olvasni, amire nem mindig tud válaszolni. Megismerjük a helyieket, Ike és George családját, van mindenféle családi esemény. Ez nem a nagy cselekmény és történések könyve, inkább a párbeszédek és a képzelet a nagyon fontos. Hogyan szerethetünk két embert egyszerre? Mennyire erős a testvéri összetartozás? Fontos kérdések ezek, és választ is kapunk rájuk. 
A vége nem tartogat nagy meglepetéseket, hiszen, mindenképpen el kell engednünk az egyiket, hogy tovább élhessen a másik. És az elején még nagyon nem szimpatikus George is belopta magát a szívembe, bár talán kicsit többet vártam volna belőle, a végén volt dráma, érzelmek rendesen. 

Amit még nagyon szerettem benne, hogy belevette a helyi nevezetességeket. Warm Springs tényleg létezik, ott tényleg vannak fürdők, és a Jefferson Pool-ról híres, szeretem, amikor így egy kicsit tanulhat is az ember, és ismerkedhet már tájak nevezetességeivel. 

Ez nem az a könyv, ami egy életre nyomot hagy, viszont egy estére és egy vonat útra teljesen lekötött. Faltam a sorokat, ami talán a kicsit szorosabb tördelésnek is köszönhető volt, ami az általánostól talán eltér, de mindenképpen pihentetőbb volt a szemnek. Igazi kesernyés őszt hozott a hangulata és imádom a magyar borítóját. Éljenek a WOW könyvek, ezután azt hiszem lesz még másik is!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése