2017. január 30., hétfő

Könyvajánló: Naomi Novik: Rengeteg

Agnyeska szereti csendes faluját a völgyben, az erdőket és a csillogó folyót. Népét egy szigorú varázsló oltalmazza a Rengeteg hatalmától, a Sárkányként ismert mágus azonban szörnyű árat követel a segítségéért: tízévente egy hajadont.
Amikor azonban a Sárkány eljön, nem Kasja lesz az, akit elragad.




Gondolataim a könyvről:
Nagyon lassan indul be az eleje.  Már akkor érezni, hogy ez egy sötét mese lesz, fákkal és sötét lényekkel, akik embereket ragadnak el. Azokat a varázsmeséket, vagy az eredeti német Grimm meséket juttatja eszünkbe, ahol az elején féltünk, és nem is voltunk benne biztosak, hogy hallani akarjuk a végét...
Angol kiadás borítója

Agnyeska Dvernyik szülötte, és mindig is a Rengeteg árnyékában élt, amit csak a Sárkány varázslata tartott távol tőlük, de ezért minden 10. évben magával vitt egy lányt (Isten tudja miért) az adók beszedésekor. Mindenki azt hitte, hogy a csodás, ügyes Kasja lesz majd ebben az évben a kiválasztott, de a Sárkány a csetlő, botló ügyetlen Agnyeskát választja. Innen indul be a történet.

A könyvet hosszú leírások, merengések jellemzik, az a fajta, ahol a kevés, lényeges párbeszéd többet mond minden szónál. Agnyeska sokat elmélkedik, és töpreng magában, de jól következtet, makacs, harcias, ennek köszönhető a sok kalamajka vagy előrelépés a könyvben. A torony titka apránként nyílik ki, ahogy a Sárkány is apránként nyílik meg. Régi boszorkányok kalandjai, hercegek, királyok jelennek meg, lassan bővítve a szereplők sorsát. Agnyeska erős, harcias hősnő, ami a könyv nagy előnyére válik, de ő és a Sárkány is titokzatos, apránként ismerjük meg, nagyon jó a felépített karakterábrázolás.

A Sárkány kezdetben nagyon hűvös, és miután rájön Agnyeska tehetségére, egyre több mindent ismerünk meg mi is a varázslatából. Nem pálcával, hanem elmékkel és varázsigével varázsolnak, sötét németes, néhol szlávos hangzásúnak benne az igék. Itt nagyon tetszett, hogy a varázslást énekkel kötik egybe, és ha együtt varázsolnak, Agnyeska úgy érzi, mintha közös éneket dalolnának, abban kapcsolódnak össze. 


Kasja megjelenésével előkerül az igaz barátság és a kitartást témája, milyen kemény küzdelmet folytat Agnyeska, hogy Kasja megmeneküljön. Itt kezdett egyre izgisebb lenni a varázslós szál, és megismerkedünk egy kicsit a Rengeteg sötét, fondorlatos erejével.

Furcsa volt, hogy többször is bemennek a Rengetegbe mégis mindig valahogy más arcát mutatja a belépőnek, vagy máshogyan, más erőkkel mennek be. Az elején varázslatokkal felvértezve a királynőért, a végén már Agnyeska csak becsónakázik a közepébe.

Aztán eljutunk a fővárosba, ahol még több varázslót ismerhetünk meg, tetszett, hogy a varázslók választott nevei kiejtésükben hasonlítanak az eredeti nevükre (Sárkány- Szarkan, Balló- bagoly.)

Itt kell megemlítenem a csodálatos szerkesztői munkát, ami úgy hiszem nem kis mértékben Kleinheincz Csilla érdemes is. Bár, gondolom az anyag maga is kiváló volt, én érzem rajta az ő hatását. A könyvnek északi, germán mitológiai hangulata van, néha a sok gyilkosság után azt is éreztem benne, hogy nem csak a hangulata olyan, nagyon sok elemet át is vesz az író ezekből. Az egésznek olyan északi szlávos a hangzása, a falunevek, a szereplők nevei, aztán a végén elolvastam, hogy egy amerikai írónő írta, és jót nevettem, hogy neki ez is megy. De mivel lengyel népmeséken és  Baba Jaga meg Tolkien meséin nőtt fel, nem kell sokat csodálkozni egy lengyeles hangulatú epikus fantasyn.

Én az Ő képében láttam magam előtt a Sárkányt olvasás közben végig.
A vége sem laposodik el, az utolsó 100 oldal nagyon eseménydús, szinte faltam éjjel nappal. Itt derül igazából fény a rengeteg rejtélyére és gonoszságára, hogy miért volt szükség a lányokra, és hogy mire képes Agnyeska, aki mindig figyelt. Megtalálja a célját, és megkapja azt a beteljesülést, ami a legjobb lehet ezek után.

Ha pedig főhőst kell választani, számomra egyértelműen a Sárkány az. Sötét, zárt lelkű, mégis mindig figyel, tanul, kész feláldozni az életét a jó ügyért, és persze ha meg kell menteni a lányt, mindig harcra kész. Annak ellenére, hogy mogorva, gyorsan belopja magát az ember szívébe, és nagyon lassan, plátóian alakul a kapcsolatuk Agnyeskával. Ez az, amikor mindannyian tudjuk, még sincs nyilvánvalóan a képünkbe vágva, és én ezt imádtam ebben a történetben. Sárkány for President!

Hadd írjam még ide a végére, hogy megint csak elájultam Cserny Timi Pookah festményétől, ő készítette a magyar borítót. Az angol kiadásé is egyedi, de nekem most a a színeivel és a grafikával a magyar a kedvencem. 


Újraolvasós - tetszett, és valószínűleg fogom még olvasni 👈

Fülszöveg:

Agnyeska szereti csendes faluját a völgyben, az erdőket és a csillogó folyót.
Kis világának peremén túl azonban a gonosz varázslattól sötétlő Rengeteg burjánzik, melynek árnyéka a lány életére is rávetül.
Népét egy szigorú varázsló oltalmazza a Rengeteg hatalmától, a Sárkányként ismert mágus azonban szörnyű árat követel a segítségéért: tízévente egy hajadont. Ahogy közeleg a kiválasztás ideje, Agnyeska félelme egyre nő, mert tudja, hogy legjobb barátnőjére, a szépséges és bátor Kasjára fog esni a Sárkány választása, és senki sem mentheti meg a rá váró rettenetes sorstól.

Amikor azonban a Sárkány eljön, nem Kasja lesz az, akit elragad.

„A Rengetegben minden megvan, amit Novik írásaiban szeretek, és ráadásnak némi óvilági mágia és a sötét tündérmesék zamata.” Patrick Rothfuss, A szél neve szerzője
„Vad, pezsdítő és mélyen, sötéten mágikus. Azonnal a klasszikusok közt a helye.” Lev Grossman, A varázslók szerzője
Az amerikai kiadás borítója

A könyv adatlapja:

Kiadója: Gabo
Kiadási év: 2016
Sorozat: SFF
Oldalszám: 485. old.
Borítófestmény: Cserny Timi Pookah (IMÁDOM!)
Műfaja: FANTASY
Fordította: Heinisch Mónika
Szerkesztette: Kleinheincz Csilla
Folytatásos:Goodreads szerint nem

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése