Filmélmény: Mockingjay 2. - Kiválasztott, befejező rész

Pénteken, még a nagyon nagy roham előtt, de már a szerdai premier után eljutottunk megnézni végre az Éhezők Viadala utolsó részét. Tavaly olvastam végig az utolsó részt, tehát az élmény már nem volt nagyon friss (ami nem is baj), de még épp elég élénken emlékeztem bizonyos részekre.

Vigyázat! Aki nem olvasta a könyvet, vagy nem látta a filmet, SPOILERREL találkozhat! 

Történetünket ott hagytuk abba, hogy az elterelő hadművelet során sikerült kiszabadítani a volt bajnokokat, köztük Peetat. Ám a találkozás nem felemelő, Peetat eltérítették, és gyilkossá vált kifordulva önmagából majdnem megfojtva még Katniss-t is.

Ugyan onnan folytatjuk, ahol abbahagytuk, Katniss megint rehabilitálódik a fojtogatás után és mivel nem akar a központban lenni, ott segít, ahol tud. Amint az várható volt, minden felépülése, kigyógyulása gyorsabb a filmben, a könyvben hetekig lábal minden felépülésből, közben depressziós, pszichés, szóval ott sokkal drasztikusabb, és közben kesereg, nyafog, (nagyon sokat) szóval ez mindenképp a film előnyére írható.

Ezután én itt nagyon vártam a vonatos-beszorítós-robbantós jelenetet és beszédet. Erre nagyon emlékeztem, és szerencsére Jen istenien játszotta. Egy fél mondat erejéig itt térnék ki a szereplőkre, mert bár a többi film alapján tudjuk, hogy mindenki nagyon jó a karakterében, de ezt tartom ebben a filmben is. Személyes kedvencem Haymitch, és Gale, aki most egy kicsit többet villantott. Donald Sutherland-nél jobbat nem is tudnék Snow elnöknek, ahogy Coin elnöknek sem Julianne Moore-nál.

Itt megint jön egy sor felépülés, majd elkezdődik a (könyvben) a kiképzés, hogy katona lehessen, itt ezt is lerövidítik, és magánakcióban csapódik Gale-hez majd az osztaghoz. Itt furcsa volt, mert nem mindenkit így képzeltem el a 451-es sztár osztagból, de így együtt látva, érdekesek voltak, passzoltak a szereplőkhöz.

Majd jött a "belopózás" a kapitóliumba, vagy ahogy Finnick találóan mondja a trailerben, "Hölgyeim és uraim, köszöntjük a 76-dik Éhezők Viadalán!" Innentől meg megy a hentelés, akció, és mindenféle szörnyűség. Az olajos rész nagyon jó, a mutánsok már kevésbé voltak élvezhetőek, viszont helyette, horrorisztikusan ijesztő néhol, volt egy pillanat, mikor a fél mozi egyszerre rettent hátra. Rettentően szörnyesek a mutánsok, és ráadásul ehhez a jelenethez kapcsolódik Finnick is. (Na, ott volt bőgés rendesen.)

Peeta a menekülések között villant néha nagyon jókat, teljesen hozza a könyvet, szerettem itt benne Josh-t. Itt kapnak helyet az érdekesebb, melankólikusabb párbeszédek, és kezdődik el az Igaz vagy nem? játék, ami sajnos csak pár kérdésig került bele a filmbe, de a lényeg megvolt. Volt olyan ismerősöm, aki e miatt a sok felépülés, párbeszéd, és érzelgősség miatt unalmasnak tartotta az utolsó részt. Én erre azt mondom, hogy kellettek bele ezek a nyugalmasabb párbeszédek, a lezárás elővezetésére, és a könyvben ettől lényegesen több a picsogás.

A ruhaüzlet megint csak lenyűgöző volt díszletében, és Tigris megjelenésében. Érdekesség, hogy ezekkel a ruhákkal kerültek elő az első képek még a film forgatásáról, Galeről és Katniss-ről, és ment a találgatás, hogy vajon akkor itt már lopakodnak -e a városban. :-D

Majd jött a vége! A kétszer is nagy csattanó. A könyvben nagyon megdöbbentett, de hát ez volt a cél, kellett az áldozat. A filmben kicsit talán másként képzeltem, a könyvben valamilyen ketrecről volt szó, itt a kapu előtt jönnek a kis ejtőernyők. Nagyon sejtelmes, homályos a kép a filmben, a könyvben sokkal élénkebben láttam magam előtt. Még mindig tartom, hogy ez nem teljes lezárás, ukk-mukk-fukk véget csaptak neki, de így lett igazán drámai, és hatásos.


 Mindegy is, így is úgy is nagyot csattan, és durran. Itt kicsit más volt a felépülés is. A könyvben már teljesen tönkrement, megégett, szétesett, (előtte fojtogatták, meglőtték) és még utána cseveg a filmben vidáman, üdén és kipihenten Snow-val. Itt nekem egy kicsit megcsúszott a dolog, de mindent együtt véve még így is elég könyvhű.

A vége meg már történelem, az ember tudva, amit tudunk, már kicsit számít is rá. Minden helyre áll, a gonoszok eltűnnek, Kökörcsin visszatér még gyászolni, és beindul az élet. Jön a vadászat, a kertészkedés, ... majd a happy end.
Bár tudjuk, hogy ennyi dráma után nem teljes a happy end, az ember lelke mégis vágyik rá, szeretjük a szépet és a szerelmet, és örülünk, hogy túléltük (velük együtt.)

 Had tegyek még hozzá annyit, hogy a zene itt most kevésbé kiemelkedő, szépen aláfest, de nem is lehet szinte külön észlelni. Az előző film dallamai térnek vissza élen a Hanging tree-vel, a síppal, hegedűvel az esküvői részen a tánc alatt. De  most nem volt annyira maradandó. és mivel nem hallgattam meg előre a film előtt, így nem voltak benne ismerős részek sem. Majd ezt később igyekszem pótolni, a Futótűz zenéit nagyon szerettem sokat hallgattam mind a kettőt (OST-T és a soundtrack-et is.)

Végül a filmtől eltekintve hadd beszéljek egy kicsit a film körül levő médiáról. Múlt hét szerdán a Betűevők olvasó körön erről a könyvről és a filmről beszélgettünk. Ott megállapítottuk, hogy a könyv maga ponyva jellegű, megalkot egy semleges világot, ami végül is lehetne bármilyen korban (Rómában, vagy a 16. században)  és felhasználja a disztópia elemeit a negatív kép kialakítására.

Ami talán a mai fiataloknak lejön ebből a könyvsorozatból (mivel azt hiszem a mi korosztályunk már nem élt a szocializmusban), hogy mekkora iszonyatos ereje lehet a médiának, a reklámnak, a külsőségeknek, és hogy mekkora szakadék lehet a gazdagok és a szegények között.

A legnagyobb poén az egészben, hogy a filmek viszont mind erre építettek. A hatalmas és sokféle plakát és poszter. A videó klippek, a tv-reklámok, amik benne sem voltak a filmben, viszont masszívan éltek minden médiai eszközzel (a békeőrös, vagy az a nagy banner, amin Snow ledöntött szobra előtt áll az osztag, lásd fentebb a képen), majd a traileres részletek, a rengeteg fél perces tv spot, amivel a nézőket hergelik....mind, mind média és hisztéria. Kicsit pont azt csinálják, aminek a könyv ellent mond. Jól felépített kampány volt előtte. És ez valahol végtelenül szomorú. Ettől lesz tinis, hisztérikus, és ponyva, holott az ötlet eredeti, de eladták a filmeseknek és reklámot csináltak belőle.

Egy korszak most megint véget ér, nem kell már jövő novemberben várni az új részt. Lesz majd más... De arra mindenképpen jó ez, hogy egy kicsit elgondolkozzunk a mai világról!

Filmajánló: Éhezők Viadala : A kiválasztott- Mockingjay, part 1

Ha van film, amit mindennél jobban vártam mostanában, akkor ez az. (Persze a Hobbit után, de az kivétel minden alól.)

Tavaly olvastam el mind a három kötetet egyszerre, és ez volt a legmegrázóbb, legmozgalmasabb, leginkább akciódúsabb, és mindenek felett a lezáró kötet.



A poszt számtalan Spoilert tartalmaz, aki nem látta, olvasta, óvatosan görgessen lejjebb. Vagy ne is görgessen, míg nem látta! 




Az alapsztori: 

Katnisst kimenekítették, és a 13 körzetben ébredt. Itt hagytuk abba a második részt, a Futótüzet. 

A harmadik rész elején Katniss poszttraumás stresszel küzd, ideges, kimerült, és elvárják tőle, hogy legyen ő a kitörni készülő forradalom arca. Azzal, hogy szembeszállt a Nagy Mészárlás végén Snow-val, eldöntötte, melyik oldalra áll. Így a könyvben és a filmben is Katniss pszihológiai hadviseléssel kínozzák, úgy hogy azt bántják, és kínozzák, aki számára a legfontosabbá vált: Peetát.

Neki a Coin elnökkel való megállapodás értelmében propaganda filmeket kell elkészítenie, amiket folyamatosan sugároznak minden körzetben, hogy a lázadás híre terjedjen, így egyesítve a körzeteket, addig figyelheti, hogyan romlik Peeta állapota minden tévés bejelentkezésnél egyre jobban... míg végül nem tesznek valamit. 

A film nem okozott csalódást. Szuperül felépítették a 13 körzetet, a szereplők, színészek, mind igen jól lettek kiválasztva. Végre megjelenik Coin elnök is, Julianne Moore személyében, bár nem nyújt nagy alakítást, de Coinnak megteszi. A filmet Philip Seymour Hoffman-nak ajánlották, aki még halála előtt be tudta fejezni a jelenetei nagy részét Plutarch szerepében, nagyon szép gesztus, hogy ezzel emlékeznek rá. Szerettem a csintalan nevetéseit, ahogy diszkréten támogatta Katnisst.

A másik nagy csapat Boggs, az őrséggel, és Cressida, a filmes csapattal, akik újdonságként bekerültek. Hihetetlenül jól néznek ki bár itt igencsak minden nagyon jól el lett találva a díszletektől kezdve a jelmezek át, a színészekig.

A film legjobb jelenetei:
(Nem minőségi sorrendben, csak beszámoztam a film szerinti idő szerint.)

1. Mikor Katniss először felveszi a Fecsegőposzáta harci ruháját, amit Cinna tervezett. Imádom a ruháit, és olyan szép, hogy ezt beleírta a szerző a harmadikba, mivel a halála után készítették el.

2. Mikor beindul a filmezés, és béna a szobai felvételnél sírva nevetett a mozi:-)

3. Mikor a 8. körzet kórházát látogatják meg. Az egy nagyon szép és megható jelenet, szerencsére nem szúrták el! Nagyon megrázó, és ott használják a szuper robbantós nyilat. :-D

4. A film számomra legszebb és talán legmeghatóbb pillanata, mikor Katniss a Hanging tree-t énekli. Nagyon szerettem ezt a dalt/szöveget a könyvben, és nagyon vártam már mikor kiderült, hogy fogják is énekelni, ráadásul Jennifer saját maga énekli, nem más helyette. 

Kulissza titok, hogy sírt is a felvétel alatt, és utána, annyira meghatotta, mikor felvették. Hála istennek, már felkerült a dal hivatalos mozis verziója is, belinkelem, hallgassátok meg. 

Mi mivel magyarul néztük a filmet, úgy hallottam először, egész jól lefordították, de szerintem angolul sokkal szebb, és Jenninek szép hangja van. Az pedig, ahogy a dal kiteljesedett, és belépett a tömeg, majd így vonultak a gátakhoz... szuper volt. Szépen átvitték a hangszerelést is, a dallam utána többször feltűnik a filmben a kórussal. 

5. Végül ami a legmegrendítőbb és legizgalmasabb rész volt számomra Peeta kimenekítése, és utána a Katnissel való találkozás. A kimenekítés nagyon izgis volt, két szálon fut, imádtam, hogy ahogy először Finnick majd Kattniss beszél Snowhoz, közben párhuzamosan ment a menekítési jelent. 

Ezt az is mutatta, ahogy a mellettem ülő csaj csattogott a műkörmével idegességében, és már csak kicsi választott el attól, hogy szóljak neki, hagyja abba, de akkor kimentették őket, és szerencsére befejezte a mi bosszantásunkat is. Avagy éljen a nyitóhétvége, és a nagy mozis tömeg. :-D

Már közben is lehetett látni, ahogy Peeta állapota romlik, ezt is szépen felépítették, de a találkozásos jelenet igazán rémisztőre sikerült. Tudtam mi fog történni, mégis együtt hördültünk fel a moziban, szörnyű volt így látni, még akkor is ha már olvastam, és készültem rá, de sajnos képzeletben nem volt ilyen rémisztő. Ettől csak még rosszabb volt az utolsó jeleneteket figyelni. És ha belegondolok, hogy mi lesz még a második részben a végéig... szóval ez a film nem kíméli a lelkünket. 

Összességében :

Nagyon nagyon tetszett, könyvhű, és minden fontos momentum benne van amit vártam, vagy kell a történet szempontjából. A dal csodás benne, Jen is ahogy énekli, és most megint átéltem a film alatt a körömrágástól kezdve a szenvedésen át mindent, amit olvasás közben is. Peeta szörnyen néz ki, de hát szenvedés nélkül, nincs Happy End. Minden fannak és nem fannak is ajánlom, ez egy szuper adaptáció, és egy nagyon tartalmas történet. 

Film-könyv képek: A kiválasztott 1. - Mockingjay

Mivel a héten mutatják be a filmet, mi más is lehetne a rovat témája mint a Kiválasztott első részéhez készült rajzok, tervek, igényes fanartok. Tessék:

Ez az én egyik személyes kedvencem, imádom azt a ruhát, és a szárnyakkal...

 Sajnos ez is egy meghatározó kép a film szempontjából.

Ez a kettő a szimbólum miatt tetszett. Különösen a fás áll közel hozzám. 

A végére maradt a két eredeti poszter, amik már csak a színeik miatt is kész mesterművek, hát még a képek, amik rajta vannak. Az árny a fehér, ami így még félelmetesebb a maga szoborszerűségében, és a fény a fekete, a láng, ami a sötétből tör elő. Eleve iszonyat jó a filmek marketinge, és designja, de erről ez a két plakát mindent elmond.