Bár nem szívesen beszél emlékeiről, ezek makacsul megülik a kilencvenegynéhány éves Jacob Jankowski elméjét. Emlékek saját fiatalkoráról, amikor a sors egy roskatag vonatra vetette, melyen a Benzini testvérek világhíres cirkusza bolyongott Amerikában. Emlékek egy olyan világról, amelyet szörnyszülöttek és bohócok népesítettek be, amely tele volt csodákkal, dühvel, szenvedéssel és szenvedéllyel; egy világról, amelynek megvannak a maga logikátlan szabályai, sajátos életformája, s ahol a halál is a maga módján kopogtat. A cirkusz világa ez, amely Jacob Jankowski számára egyszerre jelentett megváltást és pokoljárást. Jacob azért került be ebbe a világba, mert elhagyta a szerencséje. Árván és egyetlen garas nélkül nem tudta, mihez kezdjen, mígnem rá nem talált erre a gőzerővel hajtott „bolondok hajójára” a nagy gazdasági világválság idején.
(Fülszöveg, Moly.hu -ról)
A Könyvmolyképző kiadónál, várhatóan április közepén fog kikerülni az új kiadás, a filmplakátos borítóval. Aki most kkészül megvenni, annak ajánlom figyelmébe, megéri azt hiszem azt a kis várakozást. :-D
Többnyire a készülő film miatt kezdtem el olvasni. Aztán beleragadtam, és a történet fogott meg. Imádom Jacob belső monológjait, ami tele egy idős ember élettapasztalataival, gondolkodásmódjával, emlékeivel.
Imádtam a cirkusz leírását, nagyon kevés művet olvastam eddig ebben a témában, de egyik sem volt ilyen részlet gazdag és ennyire naturális és mégis magával ragadó. Imádtam, hogy nevén nevezi a dolgokat, mert abban az időben ez egy iszonyatosan kemény műfaj volt, amit nem lehetett volna igényesen, finomkodva megírni. Ezért is nagyon tetszettek a képek a cirkuszos fejezetek elején, és látszik, hogy az írónő is járatos a témában, utána járt. Kedveltem a párbeszédeket a köznyelviesítés miatt, melytől még életszerűbb a sztori.
Imádtam a cirkusz leírását, nagyon kevés művet olvastam eddig ebben a témában, de egyik sem volt ilyen részlet gazdag és ennyire naturális és mégis magával ragadó. Imádtam, hogy nevén nevezi a dolgokat, mert abban az időben ez egy iszonyatosan kemény műfaj volt, amit nem lehetett volna igényesen, finomkodva megírni. Ezért is nagyon tetszettek a képek a cirkuszos fejezetek elején, és látszik, hogy az írónő is járatos a témában, utána járt. Kedveltem a párbeszédeket a köznyelviesítés miatt, melytől még életszerűbb a sztori.
Nagyon hangsúlyosan szerepelnek benne az állatok, érdekes, ahogy leírja a gesztusaikat, viselkedésüket. Nem hiába ők is főszereplői a történetnek.
Számomra egy szívbemarkoló, igazán eredeti történet, komoly tanulságokkal az idős korról, és bepillantással egy 1930-as évek beli cirkusz olykor kegyetlen, olykor szenvedélyes világába. Mert ahogy a végén kiderül, ez egy életérzés, mely senkit nem hagy hidegen, és mindenki szereti a kisgyermektől a vénekig.
Számomra egy szívbemarkoló, igazán eredeti történet, komoly tanulságokkal az idős korról, és bepillantással egy 1930-as évek beli cirkusz olykor kegyetlen, olykor szenvedélyes világába. Mert ahogy a végén kiderül, ez egy életérzés, mely senkit nem hagy hidegen, és mindenki szereti a kisgyermektől a vénekig.
Bár a készülő film szereplőit láttam magam előtt, nekem Marlena nagyon nem Reese, és habár Jacobot Rob arcával látom magam előtt, a jelleme, a viselkedése mégsem hozzá tartozik. Érdekes lesz mindenképpen és nagyon kíváncsian várom a filmet. A moly értékelésemben megkapta az 5 csillagot.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése