Számomra ez olyan , mint egy lelki felüdülés. Ilyenkor gyűjtünk ötleteket a táborokhoz, a barkácsoláshoz, és egyáltalán... magunkba szívjuk a hagyományt.
Most különösen kíváncsi voltam rá, hiszen régi mesterségeket mutattak be, többek között a szövést- fonást, gyertyaöntést, kékfestő technikát, de ami engem a leginkább érdekel... a régi fajta könyvkötészetet.
Eldöntöttük párommal, hogy ez alkalommal kipróbálunk mindent, amit csak engednek, és nem vásárolunk, hanem kézműveskedünk magunknak.
Így történt, hogy először sás-virág koszorúval körbefontam a gyékény kalapom.
Aztán megtaláltuk a könyvvarrást. A régi, bordázott bibliákat, nagy könyveket még nem ragasztották, hanem ívenként / laponként egyesével varrták össze. Fent nekünk is volt lehetőségünk kipróbálni a bár nem oly nehéz varrogatást, amihez mégis hatalmas precizitás, és persze sok gyakorlat kell, különben nem lesz jó a "mestermunkánk". Ugyan itt mutatták meg a ragasztást is, és a borítóba nyomott arany mintát, amit már kézzel nem, csak géppel lehet előállítani ( az emberi erő kevés hozzá, hogy belenyomja az ólombetűt).
1 óra felé megtaláltuk, amiért mentünk! Az én célom, aznap egy kis könyves fülbevaló volt, amit szintén fent a vár felső részén találtunk meg egy mesternél. Nem csak fülbevalót, hanem láncokat is készít, ugyan azzal a technikával, amivel én a könyvjelzőmet. Engedélyt kaptam fotózásra, már ha jó képet csinálok. Remélem, elég jó képek lettek a reklámhoz :-)))
Balra a nyomott mintás medálok, és igen, jobbra fent, a legkisebb pár, bordó-vörös színben az új fülbevalóim, Párom jóvoltából:-) <3 nbsp="nbsp" p="p">
De azért elmondhatom, hogy nem csak barkácsoltunk, betévedtünk a sajtudvarba is egy sétálótálért, és szereztem egy újabb bőrkarkötőt is kecskeméti mestertől. :-)
Végül még egy könyves medál érdekesség, lefelé menet találtuk. Kerámiából van a borítója, és rendes papír van benne Minden mazohista könyvmolynak ajánlva : :-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése