A könyvről:
Kiadó: Animus
Kiadási év: 2015
Oldalszám: 144. old.
Eredeti címe: Number the stars
Fordító: Bátori Tamás
"Hogyan is tudhatná bárki egyenként megszámlálni a csillagokat, nevet adni nekik, ahogy a zsoltár mondja? – gondolta a kislány. – A csillagok megszámlálhatatlanul sokan vannak."
Fülszöveg:
Nos, bátor vagy-e kicsi lány? – kérdi Henrik bácsi 10 éves unokahúgát. 1943-at írunk. Annemarie Johansen élete sajátos elegye a hétköznapi otthoni és iskolai életnek, az élelmiszerhiánynak és a náci katonák állandó jelenlétének. A bátorságról a kislány úgy gondolja, az a mesebeli páncélos lovagok erénye, az ő életében nem sok szerepe lehet.Amikor a német megszállók elkezdik a dániai zsidók összegyűjtését, Johansenék befogadják Annemarie legjobb barátnőjét, Ellen Rosent, s ettől kezdve a külvilág felé ő is a család tagja lesz. Ellennek és Annemarienak nagy lélekjelenlétre van szüksége, amikor a késő éjszaka a házba érkező náci tiszt az iránt érdeklődik, miért nem szőke Ellen is, mit a testvérei.
A könyv olvasói -a főhős kislány nézőpontjából- megismerik a dániai ellenállást, azt a bravúrt, ahogyan csaknem a teljes zsidó lakosságot -mintegy 7000 embert- csónakokon, kis hajókon átmenekítik Svédországba.
Lois Lowry története arra emlékeztet, hogy a háború és a terror idején is létezhet büszkeség és emberi tartás.
"– Milyen bátor vagy, kicsi Annemarie? – kérdezte.
Annemarie egyáltalán nem örült ennek a kérdésnek. Mert amikor magának feltette, nem volt megelégedve a válasszal. "
Gondolataim a könyvről:
Lois Lowry |
Aztán a kihívás kapcsán sikerült belepaszírozni ezt a kis könyvet a listába a külföldi könyv pontjához, megtaláltam bent a SZIESZTA polcon, és egy este alatt befaltam. Ez van akkor, ha minden összejön!
Dániában járunk a világháború alatt, de a németek még nem kezdték el deportálni innen a zsidókat. És bár jobb esetben az ember a fülszöveget elolvasva tisztába kerül, milyen korba jutott, mégis érdekes, mennyire máshogy láthatja ezt egy gyerek abban a korban.
Először csak a szegénységgel találkozunk, és a katonákkal, akik mindenhol ott vannak és figyelnek mindent. Annemarie és Ellen sokkal többet lát és megért, mint azt a felnőttek gondolják (ez így van a valóságban is) és tudják, hogy rossz dolgok jönnek. Aztán Anne anyukája telefonál és ők elutaznak vonattal...
"(…) könnyebb bátornak lenni, ha semmit nem tud az ember."
Isteni jó példa ez a könyv az emberek leleményességére, találékonyságára és a bajtársiasság bemutatására. Bár az ő életük is veszélyben volt, a dánok mégis utakat szerveztek, találkozó pontokat jelöltek ki, felépítették a rendszert, amivel a több ezer zsidó embert átjuttatták Svédországba. Ennek állít emléket a könyv.
Arról nem is beszélve, hogy a végén van egy nagyon érdekes, és izgalmas jelenet, ahol még érdekességeket és "hadititkokat" is megtudhatunk. Miért fontos a csomag, és miért élet halál kérdése? Mit tehet egy kislány, ha elég bátor?
Arra gondolok, hogyan játszották ki a kutyákat. :-D És a regény végi utószó szerint ennek is valós alapja van, Lowry utána járt. Szóval a mellett, hogy egy kicsit belebújhatunk a dánok hősiességébe, megismerjük, hogyan élhette át egy 10 éves a náci uralmat, kapunk gondolkodni valót és érdekes történelmi tényeket.
A morális kérdések mellett pedig ott vannak az egyéni drámák. A nővér Lise, és barátja, akikről csak később derül ki, mekkora hősök voltak. Anne családja, aki egy másik családot próbál megmenteni, és biztonságba juttatni, hasonlóan a többi dánhoz akkor.
Nem hiába választották Amerikában az év gyermekkönyvének megjelenésekor.
Az eredeti borító:
Bár az eredeti könyv már régen jelent meg (1989), nekem ez a borító nem nyerte el a tetszésemet. A két fő momentum rajta van, de sem a színe, sem a kép nem tükrözi vissza a könyv tartalmát.
Ettől a magyar már egy hangyányival jobb, a színei mindenképpen, és itt már kapunk utalást is a konkrét könyv tartalomra, ahogy a naplementében átcsörgedeznek a hajók Svédországba. Nagy pirospont érte az Animusnak!
Tanulságos gyerekkönyv komoly kérdésekről, a történelem egy sötét időszakában. Légy bátor, gondolkodj és olvasd el. Megéri!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése