Könyvajánló: Huntley Fitzpatrick: Életem a szomszédban

A könyv adatlapja: 

Kiadója: Könyvmolyképző
Sorozat: Vörös Pöttyös

 Kiadási év: 2015
Oldalszám: 412. old.
Folytatásos: igen egy 2. rész van

 Fordította: Dobó Zsuzsanna

Eredeti címe:My Life Next Door

 

Fülszöveg:

Garrették megtestesítenek mindent, ami Reedékre nem jellemző. Hangosak, rendetlenek, szeretetteljesek. Samantha Reed a magasleséből minden nap azt kívánja, bárcsak egy lenne közülük… egészen addig, amíg egy nyári éjjel Jase Garrett fel nem mászik mellé és meg nem változtat mindent.
Miközben ők ketten szenvedélyesen egymásba szeretnek az első szerelem minden ügyetlenségén és nagyszerűségén át botladozva, Jase családja befogadja Samanthat még ha ő titkolja is Jase-t a saját családja előtt. Ekkor valami elképzelhetetlen történik, és Samantha lába alól kicsúszik a talaj. Hirtelen egy lehetetlen döntés elé állítja a sors. Melyik tökéletes család fogja megmenteni őt? Vagy talán itt az ideje, hogy saját magát mentse meg?
Egy magával ragadó első könyv családról, barátságról, első szerelemről, és arról, hogyan légy hű az egyik emberhez, akit szeretsz anélkül, hogy elárulnád a másikat.

Gondolataim a könyvről:

Ó, imádtam ezt a könyvet. Mi lenne, ha lenne egy rakat testvérem? Teheti fel az olvasó a kérdést. Adott egy lány, aki a rendmániás, politikus anyukájával él, és csak messziről figyeli a családot, akiknél az állandó káosz és őrület uralkodik, mégis valami csoda lengi körbe az udvarukat. Samantha világa zárt és steril, ami a nyári munkáról, a tanulásról, és a percre pontosan beosztott időről szól. Míg Jase élete ezzel szemben a munka, tanulás, és a kistesók felügyelete (na meg a rengeteg állat) körül forog.
Jase a maga bájos kedvességével, könnyedségével, csak felmászik mellé, és az élet egyszerűvé, érdekessé, mozgalmassá válik.

Sok szálon elindulhatott volna a történet, először azt hittem, a barátnő fiú tesója, Tim lesz majd a kulcs karakter, aki esetleg a problémákat okozhatja, és néha be is kever, de érdekes a karakterfejlődése, sok mindent rejt, olvasnék róla akár egy külön könyvben is.

Ami talán egy hangyányival izgalmasabb, Samantha anyjának politikai ambíciói. Hogyan formálja át az életüket, milyen befolyással bír egy férfi, némi sármmal, udvarlással, és marketing fogásokkal, vagy akár csak a behízelgő beszéde által, és ezzel menyire meg tudja változtatni a körülötte levő emberek világképét. Egyszerre volt félelmetes olvasni és látni, és tudni, hogy bár a lányai is érzékelik, mégsem tesznek semmit, csak mikor már baj van.

 Ott van a barátnő, Nan, aki a tökéletességet hajszolva teljesen magába zárkózik. Mind érdekes és lenyűgöző karakter.

Majd ott vannak Jase testvérei, akik mind csodásan kitalált, különböző személyiségek. A kedvencem George és Patsy a két legkisebb, de imádom a kicsik elszólásait, a gyerekek gondolkodását és világlátását a könyvben. És itt gondolkodik el az ember: Kell valakinek ennyi gyerek? A könyvben a szülők nem sokat foglalkoznak a védekezéssel, és meg is szólják őket e miatt, ahogy manapság a való világban is tennék. De ha egy kicsit is elgondolkodunk, ma hogy tudna bárki is eltartani 7-8 gyereket pl. a magyar fizetésekből, mikor 1-2-őt is alig mernek az emberek bevállalni, rájövünk, hogy szinte lehetetlen feladat normális körülmények között. Nem is beszélve arról, hogy mennyi áldozatot (anyagit, vagy más jellegűt) kell befektetni minden soron következő testvérnél esetleg a többi kárára.

És akkor még tényleg nem beszélünk az oktatásról, etetésről, ruházkodásról. Nekem is két testvérem van, tehát ilyen szempontból nagycsaládban élek, és tudom, hogy a testvérektől sok minden hasznosítható, de már néha mi is iszonyatos hangosak tudunk lenni hárman, nem még ha dupla ennyien lennénk.

E mellett viszont a másik fontos szál, ami megremegtette a szívemet, Jase és Samantha bimbózó első szerelme, de az a tipikus, fura, bénácska módon. Mikor még minden ismeretlen, az ember őrzi az első csókot, és a saját testével is ismerkednie kell. Ez itt elég szépen és plátóian van megírva, ráadásul nagyon valóságosan, nem olyan durr bele módon, és terveznek, is, szóval igazi 'elsőszerelem' regény.

A borítóról:
A magyar borító sajnos nem az eredeti, nekem annyira nem is adja vissza a hangulatot, még csak nem is fán ülnek, hanem a háztetőn, attól a kerítés mellett titokban találkozás sokkal jellemzőbb a jelenetekre, és persze Samantha anyjára, úgyhogy sajnálom az eredetit, az most jobb lett, fentebb csatoltam.

Ó és igen, várható a folytatás Timmel, nem hiába szentelt ekkora fejlődést a karakterének az írónő.

Kedves, bájos, vicces, a családi jelenetek és a gyerekek beszólásai kicsalják az ember könnyeit, és nem mellesleg pár komolyabb témát is boncolgat. Mindenképpen könnyed kikapcsolódás lehet bárkinek, aki nagy családban lakik.