2017. augusztus 10., csütörtök

Amie Kaufman – Meagan Spooner: These Broken Stars – Lehullott csillagok (1.)

"Lilac továbbra is mozdulatlan, néma. A szemében, akárcsak egy medence vizében, fák, levelek és az ég tükröződik."








Gondolataim a könyvről:

Egy igazán jó sci-fire vágytam. A sok szenvedő fiatal után valami elvont kicsit szerelmetes, de szuper fantasztikusat szerettem volna, ami kivon a forgalomból pár napra. És ennek a könyvnek olyan csodás volt a borítója, és rengeteg jóval kecsegtetett, és gondoltam essünk neki, hátha jó lesz. 

Annyit mindenképpen tudni kell róla, hogy a fülszöveg NAGYON spoileres a tartalomra nézve. És az a baj, hogy sajnos én el is olvasom őket, hogy azért nagyjából belőjem a sztorit és a képzelt világot, itt viszont azért üt nagyot, mert lelövi kb. a könyv felét. 

Minden jól indul. Gazdag lány, katona srác, erős harci képességekkel, és persze fiatal kora ellenére szuper erővel. Jön a vonzalom, és megtörténik a katasztrófa a luxus űrhajóval, amire senki nem számított (tisztára mintha a Titanic űrbéli változata lenne). 



Hőseink regényesen elkötnek egy mentőkabint, és mit ad isten, egyedül landolnak egy tök ismeretlen bolygón, ahol azért némi minimális életforma leledzik, és a terraformálásnak köszönhetően (ez milyen szép szó!) van víz, levegő stb. (micsoda mázli)! 

Innen kezdett érdekelni a dolog. A növények, hogy találják fel magukat, milyen akadályokkal küzdenek meg ebben a szép új világban. Ám itt elég minimális infót kapunk, hőseinket a létfenntartás izgatja (víz, kaja, meleg ruha), ami érthető, de én pl. sokkal kíváncsibb lettem volna az állatokra, és a növényekre. Tudom, hogy ennek a cselekményhez van köze, és a vége felé lesz világosabb, de akkor is hiányoltam a bolygó részletesebb leírását, ha már sci-fit olvasunk. 

Számomra viszont a legizgalmasabb rész az elbeszélési mód volt. Bár váltott szemszöges, tehát felváltva kapunk Tarver és Lilac szemszöges jelenetek is, a fejezetek előtti párbeszédek voltak rém érdekesek. Mert a párbeszédek alapján Tarver egy kihallgatáson van, és biztosan tudjuk, hogy megmenekülnek, csak azt nem tudjuk, hogyan, mikor, miért, és miért hallgat el annyi mindent a történetből, és ki az, aki kihallgatja a srácot. Ez a keretes szerkezet teremti meg az izzást a már nagyjából kikövetkeztethető véghez. 

A végén pedig kapunk egy elég jó, nem sablonos csavart is, viszont itt megevett a fene, hogy többet tudjak eg az energiákról, ezekről a lényekről ki alkotta őket, miért, mi végre vagyunk a bolygón és ehhez hasonló értelmes kérdések, de sajnos, az irók ennek gyorsan véget csaptak. 


És a Goodreads szerint sajnos trilógia lesz (a fenti csodaszép borítókkal), de itt elköszönünk ezektől a szereplőktől, velük majd csak a harmadik részben találkozunk megint. Bár szépen megágyaztak a végével, van bonyodalom, és Lilac apja körül is keringenek a sötét árnyak, nem biztos, hogy befizetek a folytatásra. 

Nagyon nagyon sajnálom, pedig rettentő ígéretesnek tűnt, és vicces volt a csipkelődésüket olvasni, de valahol elveszett a sci-fi beütés a YA rész mellett. 



A könyv adatlapja:
Kiadója: Könyvmolyképző
Kiadási év: 2016
Sorozat: Lehullott Csillagok, Vörös Pöttyös
Oldalszám: 486. old.
Műfaja: YA -sci-fi
Fordította: Ipacs Tibor
Folytatásos:igen,  trilógia első része
Angol címe: These Broken Stars

Fülszöveg:

Erősen SPOILERES a tartalomra nézve!

Az Icarus fedélzetén ez az éjszaka is olyan, mint a többi. De hirtelen katasztrófa történik: valami kirántja a hiperűrből a hatalmas luxusűrhajót, és az a legközelebbi bolygóra zuhan. Csak Lilac LaRoux és Tarver Merendsen éli túl a katasztrófát, és úgy tűnik, hogy rajtuk kívül senki más nincs a bolygón.

Lilac az univerzum leggazdagabb emberének lánya, Tarver viszont a nincstelenségből indult. Fiatal kora ellenére már kitüntetett háborús hős, aki régen megtanulta, hogy a Lilac-féle lányok csak bajt hoznak ez ember fejére. De mivel csak egymásra számíthatnak, muszáj együttműködniük, hogy átjussanak a kísérteties vidéken, melyen túl talán segítséget remélhetnek.

És egyszer csak a körülmények dacára Lilac és Tarver ráébred, hogy furcsamód mégis volt valami haszna annak a tragédiának, ami egymáshoz sodorta őket. Mivel a hétköznapi életükben nem lehet közös jövőjük, azon kezdenek el töprengeni, hogy vajon nem lenne-e jobb örökre a bolygón maradni? 
Minden megváltozik, amikor rájönnek, hogy mi a titka a lépteiket kísérő, hátborzongató suttogásnak. Lilac és Tarver talán elhagyhatja ezt a bolygót, de azt biztos, hogy már nem lesznek ugyanazok, akik korábban voltak.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése