Több mint két éve olvastam a hetedik könyvet angolul, még kint vettem meg. Azóta nem is olvastam el magyarul sem, és most direkt nem is frissítettem az élményt, tesztelve mennyire emlékszem, és mennyire adja vissza a könyvet, mennyire élvezhető. Egyedül mentem és azért imádkoztam, hogy ne sikítozó, végig beszélgető lányok mellé kerüljek. Csak a filmre akartam koncentrálni, és ez sikerült is. Négy teremben vetítették egyszerre a filmet, és nagy volt a tömeg és a zsivaj, éjfél ellenére is.
Viszont amikor elkezdődött a film, az emberek elhallgattak, mindenki még majdnem a lélegzetét is visszafojtotta, annyira koncentrált. A kép és a látvány nagyon sötét, és borongós, néhol szinte teljesen fekete, amit csak itt ott old fel a vándorló kis csapat körülötti lenyűgöző táj, de hát a könyv és a tartalom alapján ezt el is várja az ember. Bár ismertem nagyjából az eseményeket, lenyűgözött megint, sokszor egészen új képek, kivágások voltak benne. Képi világában nagyon hasonlított a Gyűrűk Ura egyes részeihez, és sok hasonló momentum is van, ami szerintem nem is meglepő, ha a két angol írót nézzük. A légkört legtöbbször a bizonytalanság, a félelem, a düh, a féltékenység, a rejtett izgalom uralta aztán sokszor egy érvágással, benyögtek pár mondatot (főleg a Weasley testvérek és Ron), amivel ha pillanatokra is, elmúlt a sötétség.
A cselekménye, még így is, hogy két filmet készítettek, nagyon tömör, az ember nem győzi a fejét kapkodni a sok hoppanálás, helyszínváltás, látomás és pálca suhogtatás között. Mindazonáltal teljesen érthető a cselekmény, mindent megmagyaráznak, kifejtenek. Azt hiszem azok számára is érthető, akik nem olvasták a könyvet (körülöttem többen is voltak ilyenek).
Szerencsére a film nem idegszaggató módon fejeződik be, bár nem is a legvidámabban. Mivel sajnos fél 3 körül már nem jár az 1-es villamos sem, míg hazafelé kutyagoltam, volt bőven időm átgondolni és újra lepergetni a fejemben a képeket és a jeleneteket.
Harry szinte már férfi, az a komolyság ül az arcán, mint a dolgozó felnőtt emberekén, akiknek az élet nagy, hétköznapi gondjaival kell megküzdeniük. Aztán ott vannak a menekülős, és a minisztériumi jelenetek… kicsit olyan hangulatom volt, mint egy diktatúra kialakulásánál. El kell rejtőznünk, mert vadásznak ránk. És valahol egy kicsit az is az egész. A muglik irtása, Voldemort hatalma… mindez tele képi és bújtatott jelentésekkel. És szegény Harrynk vállát nyomja a világ megmentése, aki kezd összerogyni a súly alatt, szerettei pedig csak fogyatkoznak. Nagyon szépen megfigyelhetők a pszichológiai, és régi társadalmi vonatkozások, ami mind Rowling írási tehetségét tükrözik.
Spoiler!!!!!
És most aki nem szeretné tudni a konkrét eseményeket, ne olvassa, akit pedig érdekel, egy kis előzetes, szemezgessen.
Tehát, Gyűrűk Urás hatások: Rengeteg gyönyörű tájképes rész, amiről nekem folyton Új-Zéland jutott eszembe, bár úgy tudom, ott nem forgattak. Mikor Harry egyedül készül elhagyni az Odút, Samu és Frodó jelenete jutott eszembe az első rész végén. Majd az, hogy a nyaklánc rossz hatással van a viselőjére, (főleg Ugye Ronra)szintén az egy gyűrűt, és Frodót jutatta eszembe. A rossz lelkének egy darabja, ami megkísérti az esendő lelket. Nem emlékszem tisztán, bár nekem ez a jelenet kicsit erőszakosabbnak tűnt akkor… mondjuk úgy, most eltolták a féltékenység irányba.
Az esküvős rész az elején (Bill és Fleur) pedig egy tökéletes, ír zenével megspékelt lagzi, akárcsak a hobbit szülinap, szintén a GY.U. első részében. Nem hiába, mindkét író a saját kultúrájából merít. És a készítők az írókéból.
Aztán ott van Fred és Georg állandó poénkodása, még a baleset idején is (Fülemüle poén). És persze Ron esetlen, rosszkor elmondott, és kissé szerencsétlen poénjai.
Ami szintén nagyon tetszett, és nagy gratula érte a készítőknek!, hogy benne van a filmben Bogar Bard meséiből a 3 testvér kulcsfontosságú meséje, külön, az egész, Hermione tolmácsolásában, szuper jó grafikával. Bár csak sziluettek, mégis nagyon kifejezőek. Külön kis színfolt.
Ja és érdemes figyelni Ron és Hermione bimbózó kapcsolatát is, rengeteg kis megmosolyogtató, apró jel van eldugva a nagy sötétség között (Vércsepp az arcon, összeérő kezek…).
És persze Fred beszólása után a sorban a második legviccesebb Hermione és Harry kissé szerencsétlenre sikerült tánca. Hangosan sikítva nevettünk…:-D Egy nagyon helyes és bájos jelenet, arról, hogyan is lehet oldani a feszültséget, hogy kapaszkodjunk barátunkba, ha bánatunk van. Imádtam!
Ugyanakkor Ronnak is vannak nagyon fontos és jó megnyilvánulásai (mikor visszatér Harryhez és Hermionéhoz… meghunyászkodik és mindenben egyet ért.-D Kedves.-D Sipor is több szerephez jut, és ezt hiszem, Dobby megérdemelné a legmeghatóbban szónokoló manó címet. Nagyon sírtam… és nem csak azért.
Főként a pozitív dolgok maradtak meg, a negatívokat meg nem akarom felsorolni, (kevesebb lett a film végére pár nagyon kedves szereplővel… Hedvig áááá) abból sok van.
De mindenképpen érdemes elmenni, megnézni. Nem a könyvhűség miatt. Azt hiszem, ezt már egy különálló műnek kell tekinteni, mert így tökéletesen megállja a helyét. A látvány magáért beszél, 3D nélkül is. Akik olvasás után nézték meg, tájékoztassanak!!!!!!
Ezek szerint érdemes megnézni? Az eddigi HP filmek közt volt, ami nagyon tetszett, de volt olyan is (a Tűz serlege és a Félvér herceg), ami nagyon kiábrándító volt, szerintem. Persze ha nem olvastam volna a könyveket biztosan más a véleményem, de így nekem kevés volt. Viszont ha azt mondod, ezt érdemes megnézni...talán adok neki egy esélyt.:)
VálaszTörlésEgyszer mindenképpen érdemes megnézni szerintem. Sokakkal beszéltem, és még majdnem mindenki azt mondta, hogy a 7 ből ez a legszöveghűbb, és legjobb adaptáció. És ettől eltekintve is, nekem filmként is tetszett.
VálaszTörlésTegyél egy próbát:-D